Skip to main content

Népdalgyűjtés Szarvasról VI.

- 2011. 10. 15.

Honnét tudjam, mi volt? Nem vagyok én jós! (Igen, a múlt sokszor titokzatosabb, mint a jövő.)

Rendben, felsöpröm a főpályaudvart. (Egyszerűen az útra gondolt a telepen.)

Honnét fúj a szél? Aha, jó, srégan fúj. (Érdekes lenne, ha alulról fújna.)

Vége a munkaidőnek? Akkor én húzok haza, mint a cölöp! (?)

Még hat kontóner búza van, úgyhogy elég lesz a hétre. (Konténer)

Van itt egy macska, a vörös. Aranyos, mindig dörgölődzik, csak süketnéma szegény. (Nem akar beszélgetni vele a macsek.)

Nagyon szépen köszönöm, az étel igazán primitív lett! (Dermedt csend a vendéglátók részéről. Prímát akart mondani a kedves vendég.)

Tudod, hogy hol dolgozik? Ott, ahogy megyünk Kecskemétre, a fehérszarvú teheneknél. (Szürkemarhák.)

Damaszkuszi abrosszal volt leterítve az asztal. (Damaszt abrosz lesz az.)

Elvállalta a festést, de napokig csak piszmogott. Az asszony már nosztalgiáztatta, hogy haladjon. (Gyanítom, hogy noszogatta inkább.)

Nem szereti, ha bezárják. Tudod, nikolausztrofóbiája van. (Főleg azt nem szereti, ha a Télapóval zárják be egy szobába.)

One Reply to “Népdalgyűjtés Szarvasról VI.”

  1. Archív felvétel tanúskodik róla, hogy valóban megtörtént stoppos felvételénél Szarvas határában: „Köszönöm uram, hogy felvett, Ön egy igazi dzsentri!”

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x