Skip to main content

Rövid üzenetek egy médiumon keresztül – A Vas Népe sms-rovatának elemzése

Szakos Anita - 2010. 06. 28.

Az sms mint modern olvasói levél

Az sms-ek nem mindig érthetőek azon olvasók, kívülállók számára, akik az adott témában járatlanok és az újságot olvassák, viszont ugyanolyan együttérzést válthatnak ki, mint a jól körülírt, kifejtett olvasói levél. „Az sms eleinte csak a személyes (csaknem) közvetlen kommunikáció sajátos formája volt, azt is mondhatjuk, hogy „telefonpótlék” vagy „telefonkiegészítő”. Azután bizonyos korosztályokban, „műfajokban”, szövegtípusokban kivirágzott.” (Balázs 2004: 39.)

Az olvasói levél praktikus, újszerű, modern változata az sms-vélemény.  Az sms funkciója kezdetben a kapcsolattartás, és üzenetváltás volt, ami napjainkra kibővült (választási sms-ek, banki információs sms-ek, különböző szolgáltatások sms-ben stb.) Az sms mint szövegtípus eredetileg magán jellegű, azaz a küldő és a címzett érintett benne. Az sms a társalgás érzetét kelti, mivel tartalma bizalmas. Ha egy újság közli, akkor ugyanúgy, mint az olvasói levél, az sms-vélemény is nyilvánosságot kap.

A vasiak napilapja

A Vas Népe a Pannon Lapok Társasága csoport tagja. 1956-ban jelent meg először. Jelenlegi főszerkesztője Halmágyi Miklós. A Vas Népe Vas megyei napilap, hétfőtől szombatig jelenik meg, terjedelme 16-28 oldal között van. 54 ezer példányszámban jelenik meg. Az újságnak 50 000 előfizetője van, az olvasótábora körülbelül 170 000 fő. A megyében a lefedettsége közel nyolcvan százalékos. A Vas Népének társadalmilag heterogén, széles körű olvasóközönsége van. Ezt az újságot olvassák minden korosztályból, nők és férfiak egyaránt. A Vas Népe általános tartalommal rendelkezik, helybeli információkkal és a megye településeinek híreivel. Emellett országos és nemzetközi információkat közöl.

A Vas Népében található sms-véleményvonalról

A Vas Népe utolsó oldalán található az sms-rovat, amely 2003-ban indult. A nyilvános olvasói fórum helyet ad a különféle véleményeknek, hozzászólásoknak, amelyeket az olvasók küldenek be sms formájában egy központi számítógépre, Veszprémbe. Innen a Vas Népére vonatkozó sms-eket elküldik a Vas Népe szerkesztőségébe, majd a szerkesztő kiválogatja a köz figyelmére érdemeseket. Számos esetben fordul elő, hogy magánjellegű problémáról írnak, ami független az újságban megjelentektől, és akár érintheti az újság olvasóit is.  Előfordul, hogy valaki megosztja a problémáját a fórumon keresztül az olvasókkal, vagy fel akarja hívni a figyelmet egy eseményre, esetleg a véleményrovaton keresztül üzen valakinek, akiről úgy gondolja, hogy elérhet hozzá az üzenet. Az üzenetek között nem jelennek meg jókívánságok, sem vulgáris stílusú szövegek. A rovat küllemében a kezdetek óta történt kisebb változtatás: 2005-től kezdődően már közlik az sms-ek után a küldő telefonszámát, így nagyobb az sms-író felelőssége, és nagy valószínűséggel visszakereshető az üzenet küldője.

Az utolsó oldalnak kitüntetett helye van a megyei napilapokban, mivel sokan nem az elejétől olvassák végig az újságot, hanem először az utolsó oldalt nézik meg, az aktuális információk, érdekességek, időjárás jelentés, horoszkóp miatt.

Az utolsó oldalon közli az újság az sms-eket. Az sms-véleményvonal a Vas Népe egy teljesen „önálló életet élő” része.

A Vas Népe sms-rovatának elemzése

A Vas Népe SMS-véleményvonalának üzeneteit vizsgáltam. A vizsgálat alapja 275 db üzenet, amelyek két hónap alatt jelentek meg az újságban, 2009.09.21 és 2009.11.21 között (hétfőtől szombatig). Tartalomelemzést és médiaanalízist végeztem.

Az újságban leközölt sms-ek napi eloszlása

A vizsgált időszakban (2009.09.21–11.21.) az 53 nap alatt 6 napon nem találhatók sms-ek a Vas Népében. A naponta beküldött sms-véleményeknek körülbelül 80-85%-át közlik le az újságban. Az sms-ek mennyisége változó, a tapasztalatok szerint ünnepek és választások után több sms-vélemény érkezik a szerkesztőség számítógépére, mint hétköznapokon.

Az sms-ek hossza és hangvétele

Az esetleges változtatások (például szavak egybeírása vagy különírása, átalakítása) miatt lehetnek kisebb eltérések a beküldött és a leközölt sms-ek hosszában. Ezért a leghosszabb sms-t, ami 488 karakter, még a 3 sms-nyi szöveghez vettem, ami 480 karakterig tart.

Az alábbi táblázat a 275 sms-vélemény hossz szerint eloszlását mutatja be:

sms-hossz karakterszám sms-darabszám
egy 0 – 160 155
kettő 161 – 320 108
három 321 – 480 12

A legrövidebb sms: „Ez a kormány nekünk drukkol, nekünk szorít.”

A leghosszabb sms: „A volánnak az sem tűnik fel, hogy reggel ¾ 7-től sokszor ½ 8-ig várnak a buszra Gencsen a diákok, munkába járók, mert egyszerűen nem férnek fel, mentesítő meg vagy jön, vagy nem. Mindez olyan megállóban, ahol egy fedél sincs az utasok felett, eshet eső, fagyhat, szélvihar jöhet. Figyelembe kéne venni, hogy új utcák, lakóparkok épültek, megnőtt a bérletesek száma – vagy ez nem egy nagy biznisz? Ebben az időpontban csak életveszélyesen, és mindennapi késésekkel kalkulálva lehet utazni.”

Hány mondatos az sms-vélemény?

A legtöbb sms-vélemény kétmondatos (86 darab). Ezek azok az sms-ek, amelyek körülbelül százhatvan karaktert tesznek ki, vagyis az írójuk egy sms-ben fejti ki a véleményét. Mennyiségben következik a hárommondatos sms. Megfigyelésem szerint legtöbbször három rövid mondatot tartalmaz egy sms, vagy kettő hosszút. Hárommondatos üzenetet hetvennyolc személy küldött az sms-véleményvonalra. Gyakoriságban a harmadik helyen szerepelnek az egy mondatos sms-ek, majd a négy, öt, hat és hét mondatosak következnek sorrendben. A három darab hét mondatos üzenet olyan hosszúságú, mint egy rövidebb olvasói levél.

Az újságban közölt sms-ek hangvétele

Minden sms más és más hangvételű, attól függően, hogy milyen témáról szól és hogy milyen az sms írójának egyénisége. Az sms-ek lehetnek komolyak, könnyedek, humorosak, de az ironikusság is jellemezheti őket. Előfordul csipkelődő és derűs sms is a vélemények között.

Az sms-ek hangvétele legnagyobb részben negatív (234 üzenet). Ennél lényegesen kevesebb íródott pozitív hangvételben (27 üzenet). A legkisebb arányban pedig a semleges sms-ek vannak (14 üzenet). Az arányok azt mutatják, hogy a véleményezők nagy része olyan dolgokról írt az üzenetekben, ami kellemetlenül érintette őket, és lényegesen kevesebben voltak azok, akik pozitív eseményekről, esetleg humoros véleményt alkottak.

A gúny és az irónia megjelenése az sms-véleményekben

Az sms-véleményekben a 275 darab üzenetből 28-at gúnyos, 13-at pedig ironikus stílusban írtak.

Példa az sms-ben megjelenő iróniára: „A Szent Márton patika előtti füves területen hajléktalanok fekszenek jobbra-balra. Nem hiszem, hogy betegek, mert a boros üveg is köztük hever.”

Példa a gúnyos stílusra: „Küldd a „böfög” szót, majd jön a szám, ahova az SMS-t kell küldeni. Talán most elérték a tévécsatornák a mélypontot. Innen már felfelé visz az út. Legalábbis remélem!”

Köszönetnyilvánítás

Az üzenetek között vannak olyanok, amelyekben udvariassági formulák szerepelnek. Néhány sms a vizsgált időszakból: „Köszönet a sárvári tűzoltóknak a kedd esti macskamentésért!”, „Köszönet mindenkinek, aki a lukácsházi nagycsoportos óvodások udvarának megszépítésében segített! Az ovisok és az óvó nénik”

Az sms-ek témája és a témák lefutási ideje

A legtöbb vélemény hét téma köré csoportosul. A következő témákkal kapcsolatban írt üzenetet számos Vas Népe olvasó:

Első helyen a politika szerepel, ami az érdeklődés középpontjában állt a vizsgált időszakban (30 sms). Példa: „Ha Oszkó Péter kisebb házat épített volna, akkor több jutna az egészségügynek is. Miért nem vette meg mindjárt a fertődi kastélyt? Legalább támogatná a műemlékvédelmet, ha mást nem is.”

Második helyen az útburkolat állapotával, javításával kapcsolatos elégedetlenségek állnak (28 sms). Példa: „Mikor kapunk normális kavicsburkolatot Nemescsóban a Bakó J. utcában? A kátyúk már tengelyig érnek. A futómű javításának költségét ki téríti meg? Ha így megy, nemcsak járda nem lesz, de út sem.”

Harmadik helyen a közlekedés (az egyéni és tömegközlekedés) témakörben foglaltak állást az sms-t beküldők (23 sms) . Példák:

„Javaslom a rendőrök számára, hogy civil személygépkocsival a 86-oson Nádasd-Szombathely között 19 óra után szabályosan, kamionáradatban a halálfélelmet próbálják ki!”

„Menetrendváltozás a Volánnál? A járatok szinte egy időben indulnak, egyszerre érnek az adott állomásokra, utána meg semmi. Inkább elszórtan kellene indulniuk, akkor nem lennének üres buszok.”

Negyedik helyen a fűtéssel kapcsolatos problémákat osztották meg az sms-véleményvonalon keresztül az üzenetekben (12 sms). Példa:„10 fok alatt vagyunk, a távhő alig fűt. Aki spórolni akar, elzár, nem akadályozza benne senki. De aki fűteni akar, annak miért kell kabátban ülnie, ha fizet?!”

Az ötödik leggyakrabban előforduló téma a foci (11 sms). Példa: „Hetvenesek, nyolcvanasok! Legyetek elégedettek, mi még láttunk jó magyar focit. U-val, vagy anélkül.”

A vizsgált két hónap alatt számos sms jelent meg az újságban a H1N1-gyel, azaz az új típusú influenzával kapcsolatban (9 sms). Példa: „Miért lehet nekünk a H1N1 vakcinát is drágábban eladni?”

A parkolásról is osztottak meg jó néhány véleményt a fórumon keresztül a véleményezők (9 sms). Például: „A parkolás Felsőőrön is az első órában ingyenes.”

Többen küldtek be állatokkal kapcsolatos üzeneteket, amelyben felhívják a figyelmet például a kutyák zavaró viselkedésére, vagy a gazdák állatokkal való törődését véleményezték. Téma volt többek között a közvilágítás problémája, a bérekkel való elégedetlenség, egymásnak való segítségnyújtás, a lopás, egy falu egyesülésével kapcsolatos vélemények és az áramszolgáltatással kapcsolatos elégedetlenség is szerepelt az üzenetek témája között.

Az egész vizsgált időszakra jellemző, hogy az sms-véleményt küldők egy részét egyedi témák foglalkoztatták, amelyek egyszer, esetleg kétszer fordultak elő a vizsgált időszakban. A 275 sms-ből 112 ilyen véleményt közölt le a Vas Népe. Néhány téma:

kutyatámadás megelőzése, utcanévtáblák hiánya, hajléktalanok, zavaró füst.

Végeredményben 275 sms közül 112 vélemény különböző témájú, 163 sms-vélemény pedig összesen 14 témát ölelt fel.

Az sms-témák lefutási ideje

A legtöbb téma folyamatosan szerepel az sms-ekben, így nem lehet ezeknek időkorlátot szabni, ilyen például a politika, a foci, a fűtés, és a közvilágítás problémája. Viszont a vizsgált két hónap alatt előfordultak olyan témák is, amelyek több napon, esetleg több héten keresztül foglalkoztatták az sms-eket küldőket. A következőkben ezek kerülnek felsorolásra.

A táplánszentkeresztiek faluegyesülésének évfordulójával, a felavatott emlékművel és az ott lakó emberek közül néhány jellemzésével foglalkozó sms-sorozat lefutási ideje öt nap (2009. 10. 27-31.) volt. Sem előtte, sem ezek után nem érkeztek ilyen témájú sms-ek.

A Zanati út aluljáró alatti útburkolatának javításával kapcsolatban az sms-ek 2009. 10. 28. és 11. 11. között érkeztek be a szerkesztőségbe. Ez nagyjából két hetet ölel fel. Vagyis amikor leálltak a munkával, azután két héttel küldték az első sms-t, és utána két héten keresztül küldtek még erre vonatkozó üzeneteket.

Meg lehet említeni még az új típusú influenzával foglalkozó sms-ek időbeni eloszlását is. Az ezzel kapcsolatos első sms (a vizsgált két hónapon) belül 2009. 09. 22-én jelent meg a Vas Népében. Az ezután következő több mint egy hónappal később, vagyis 10. 26-án, ám utána már folyamatosan érkeztek 11. 19-ig (a vizsgált időszak vége 11. 21.)

Egy vagy több téma egy sms-ben

Az sms-ek általában egy témával kapcsolatban érkeznek a Vas Népéhez. Néha azonban előfordul, hogy olyan sms-t küldenek, ami több témát feszeget. Például:

„1. Egy jól működő demokráciában ezek az üvegzsebes tolvaj gazemberek nem juthattak volna hatalomra. 2. A Zanati úti aluljáró csatornacseréje, melyet kétszer három nap alatt lehetett volna elvégezni, bizonyítéka annak, miért is van ott ez az ország, ahová való: a Balkánra.”

Az sms-véleményekre való reagálás

Dialogikus sms-ek

Ezek olyan sms-ek, amelyekre visszacsatolás érkezett a Vas Népe olvasóitól. A rendelkezésre álló hely miatt egy téma köré csoportosuló reagálásokat áll módomban bővebben bemutatni.

Az első véleményt ezzel kapcsolatban az újság 2009. 10. 27-én közölte:

„Egy Szombathely melletti faluban emlékművet avattak a falu egyesülésének évfordulójára. Az emlékművön látható összeakadt vaddisznóagyarak a faluban levő helyzetet mutatják. Jó lenne, ha a polgármester elgondolkodna a dolgon! Nem emlékezni kell, hanem ténylegesen dolgozni az egységen.”

Másnap, 10. 28-án szintén ugyanerről a számról érkezett sms-t lehetett olvasni:

„Jó tudni, hogy Táplánszentkeresztnek az egyesülés ünneplésére is van pénze, de sajnos az egységet a pénzesek nem akarják megteremteni.”

Egy nappal később, 10. 29-én reagált egy sms-ező:

„A Táplánszentkereszt egyesülésére készült emlékművön lévő fémkapcsok a két község összefonódását jelképezik. Csak rosszindulatú ember látja vaddisznóagyaraknak.”

Ekkor már szalagcímként szerepelt az sms-rovatban: „A kapcsok a falvak összefonódását jelképezik”.

Másnap, 10. 30-án jelent meg egy reagálás arról a számról, amelyről a legelső kettőt írták.

„O. Viktorék szavazzák meg az önkormányzatok törvényességi felügyeletét visszaállító határozatot! Jelenleg egy jegyző-polgármester páros azt csinál, amit akar. Lásd: emlékművet avató falu.”

Aznap még egy sms megjelent a Vas Népében ezzel a témával kapcsolatban:

„Táplánszentkereszt egyesüléséről a két első SMS-t író személy nem rosszindulatú ember, csak tisztán látja a dolgokat.”

Az utolsó sms ebben a témában 10. 31-én jelent meg:

„Üzenem a két táplánszentkeresztinek, ha nem tetszik, amit a többség tesz, mehetnek máshová.”

Egy témához több hozzászóló

Érkeztek olyan sms-ek, amelyekben a véleményezőknek ugyanaz, vagy hasonló volt a problémájuk az újságban olvasottal, és ők is megosztották a fórumon keresztül a problémájukat, viszont nem egy előzőekben megjelent üzenetre reagáltak. Íme néhány példa:

„Gratulálok a sárvári elkerülő út második halálos szakaszához! Számomra rejtély, hogy a bevált, biztonságos körforgalmat miért nem alkalmazták. Az sem világos, miért vannak bizonyos kanyarulatok bedöntve. Elképesztő és szomorú, hogy visszafejlődünk. 2009-ben ezt tudjuk produkálni. Nem a biztonság volt a fő szempont, hanem hogy olcsó legyen. Jövőre választások, lehet vele kampányolni.”

„Ha már 800 millát beleöltek a sárvári elkerülőbe… Egy tízesért építhettek volna mellé halottasházat is!”

Több sms egy küldőtől

Volt olyan személy, aki két sms-t küldött a vizsgált időszakban (10. 28-án és 11. 18-án): 

„Most akkor beoltassam a gyerekeimet? Miért nem láthatunk tisztán a H1N1-vakcinával kapcsolatban? Ahány nyilatkozó, annyiféle magyarázat!”

„Miért lehet nekünk a H1N1 vakcinát is drágábban eladni?”

„Felháborító, hogy a valamikori MÁV-rendelőben, a Nádasdy utcában olyan labor működik, ahol nem fogadnak olyan beteget (MÁV-dolgozót), akinek a választott háziorvosa nem szerepel az ő általuk meghatározott listán! A vasutas meg mehet vérvételre az SZTK-ba. Szomorú, hogy egy egészségügyi szolgáltató megválogathatja a betegeit.” (11.04.)

Majd ugyanattól az sms írótól köszönet:

„Azt hittem, egy fecske nem csinál nyarat…Ismét bármely vasutast fogad a MÁV-rendelőben a labor, függetlenül a választott háziorvosától. Jó egészséget, Igazgató Úr!” (11.09)

Ez a kormány nekünk drukkol, nekünk szorít.” (10.22.)

A nép elégedett, az emberek arcáról lesír a mosoly.” (10.26)

Egyoldalú sms-ek

Mint ahogy a kommunikációs folyamatban lenni szokott, az sms-nek is van adója (feladó) és vevője (az újság olvasói). A címzett azonban nem mindegy, hogy magánszemély vagy intézmény, szerv, cég, egyéb. Például: Hali-vezetők és Róth úr: 2 sms. Egy-egy sms címzettjei például rendőrök, szülészeti osztály, Egyházashollósiak, ÁNTSZ igazgatója stb.

Az sms-ek jelentős hányadának olyan címzettje van, aki esetleg olvassa a Vas Népe utolsó oldalán a neki küldött üzenetet, és talán válaszol is arra, így van visszacsatolás.

Előfordul azonban, hogy a címzett személyt megróják valamiért, de ebben az esetben az nem reagál. Vagy ha reagál, akkor azt nem a Vas Népe sms-véleményvonalán keresztül teszi, hanem személyesen telefonon keresztül szóban vagy írásban. Lehetséges, hogy ezek után megint az újsághoz fordul az sms-író. Többször volt erre példa az sms-véleményrovat történetében, de erre a jelenlegi vizsgálat nem terjed ki.

A 275 sms-véleményből 243 egyoldalú üzenet, amelyre valószínű, hogy nem kapnak választ a véleményezők, de mégis megosztják azt a fórum olvasóival.

Néhány példa:

„Tisztelt képviselő urak! Reméljük, a fizetést is elutasítjátok, mert nem dolgoztatok meg érte!”

„APEH: 142 forint adótartozás közlése nyolc oldalon, és egy befizetési csekk. 100 forint a határ a be- és visszafizetésnél. 42 forint haszonért megéri a számítógép-használat és a papír, illetve a csekk?”

Az sms-ek nyelvi és szövegtani jellemzői

Az sms-véleményvonal sms-eiben előforduló közmondások, szólások,  idegen szavak és tájszavak

A vizsgált időszakban az sms-ekben összesen 10 szólás és közmondás fordult elő.  (Voigt 1975 alapján) A falra hányt borsó kifejezés kétszer is megjelent a vizsgált időszakban.

Az első vizsgált sms (2009. 09. 21) közmondással fejeződik be : „…. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.”, „Sárváron az Alkotmány u. 79-ben 5 napja várjuk a meleget. A karbantartó nem ér rá. A lakásszövetkezet kéri, várjunk. Meddig? Tudom, minden kezdet nehéz, de mindennek van határa is.”

Mondatfajták az üzenetekben

Legnagyobb mértékben kijelentő mondatok alkotják az sms-véleményeket (473 mondat). Kérdő mondatokból jóval kevesebb található (120 mondat). Ezek után következnek a felkiáltó mondatok (89 mondat).  Legkevesebb az sms-véleményekben a felszólító és óhajtó mondat (47 és 12 mondat).

Néhány helyzetben nem az az írásjel áll a mondat végén, amit a mondat megkövetel, hanem teljesen más a figyelemfelkeltés és az indulat jelzése és kimutatása miatt. A 275 üzenet között 16 található, amelyekben megfigyelhető ez a jelenség.

Az első mondat kérdő, mégis pont áll a mondat végén.

„Hol voltak csütörtökön a környezetvédők akkor, amikor a lordok házánál kivágták a parkból a fákat. Bezzeg amikor a filmet forgatták, 2-3 fa miatt kiabáltak.” (2. sms)

Az indulat kifejezésére az üzenet írója felkiáltójelet használt:

„Uraiújfalu, október 19., 7 óra. Ha elütök valakit, legkevesebb, hogy megállok! Remélem, szép álmaid lesznek! Tanúk vannak.”

„Petőfi u. 28.: kint 16 fok, a lépcsőház radiátora forró! Nem baj, fűtsük csak az utcát! Ez egy lakó kicsinyes bosszúja. Remélem, ettől jól érzi magát! Ez a demokrácia?”

Az írásjelhasználat (központozás)

A mondatok tagolása könnyebbé teszi a megértésüket. A mondatokban az írásjelek kitételét vagy elhagyását meg kell fontolni, mert az az olvasót megzavarhatja. Pl: a vessző felesleges kitétele vagy hiánya (Bencédy 1995).

Érvelő szövegekben használják az úgynevezett „intellektuális írásjeleket”. Ezek közül azok, amelyek az sms-véleményekben is megtalálhatók (Balázs 2007 alapján):

  • !? – bizonytalanság és indulat (1 sms-ben fordítva fordul elő)

Példa: „Jákon szombaton lomtalanítás. Reggel az ember kirakja a lomot, este beviszi, mert nem vitték el. Jövőre újra próbálkozunk, talán sikerrel!?” (139. sms)

  • : – magyarázatot, felsorolást, vagy részletezést is vezethet be (17 sms-ben található)

Például: „A közlekedésről: 1. Nem a vasútvonalakat kell megszüntetni, hanem az ingyenes utazást. 2. Sok a felesleges felsővezető nagy pénzért. 3. Ha a MÁV-nál és a Volánnál nem megélhetési szakszervezeti vezetők lennének, Akkor vésegethetné Gordon a követ.”

  • ( ) vagy –  beékelődés, mellékes részletek

Az üzenetekben kétszer fordul elő: a (haza)árulózni

(Egy munkanélküli, két tini és egy ovis gyermekkel)

  • (!) a mondat közepén:

Példa: Nyugtató citromfűtea? Vagy inkább idegölő, mikor 570 forintért a dobozban 20 filter helyett 9-et(!) találok !

Az írásjelhasználat egyéni, így nem feltétlenül tartja be a helyesírási szabályokat.

Mivel az sms írója nem támaszkodhat a mondat- és szövegfonetikai eszközökre, sem a nemverbális jelekre (gesztus, mimika, testtartás stb), valahogy ki kell fejeznie az érzéseit, indulatait.

A felvitt intonáció számos alkalommal vesszőben nyilvánul meg, és a beszélt nyelvnek megfelelően teszik ki. Kérdés helyett például pontot tesz az üzenet írója, vagy pont helyett felkiáltó jel kerül a mondat végére.

„A 10-re ígért sorompólezárásokat nem 11-én kellene végrehajtani! Sok ember csak kilométeres kerülővel jutott el a munkahelyére!”

Rövidítések

A 275 sms közül 8-ban fordul elő rövidítés. Példák: T. döntéshozók (tisztelt), tápláni (táplánszentkereszti), kb. (körülbelül), A8 (Audi A8).

Speciális rövidítések, mozaikszavak és jelentésük:

A 275 üzenetben 22 különböző rövidítés és mozaikszó fordult elő. Ezek közül néhány:

H1N1 (5 sms-ben): A H1N1 influenza altípus nevében a „H” a hemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminidáz proteinre utal.

VW (1 sms-ben): Volkswagen

UPC (2 sms-ben): United Pan – Europe Communications (televíziós, szélessávú internet és telefonszolgáltató)

SZOVA (2 sms): Szombathelyi Vagyonhasznosítási és Városgazdálkodási Zrt.

MVJ (1 sms): MÁV Vasjármű Járműjavító és Gyártó Kft. (Szombathely)

IMF (1 sms): International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap)

Villkász Kft. (1 sms): VILLKÁSZ Kft. = Villamos Légvezeték- és Kábelszerelő Kft.

Az sms-vélemények speciális jellemzői

Az sms-véleményekben található utalások a konkrét üzenetekre

„üzenem” szó 7 sms-ben fordul elő, az „üzenjük” szó 1 sms-ben, a „véleményem” szó egy üzenetben, az „SMS-ező/k”: egy-egy sms-ben, és „SMS-t” szó két véleményben található meg.

Az sms-vélemények elején található megszólítások

19 üzenet kezdődik a „tisztelt” szóval. Erre néhány példa:

A „Tisztelt illetékes/ek!” 3 sms-ben, a továbbiak egyszer-egyszer jelennek meg:

Tisztelt távhős siránkozók!

Tisztelt betegszállító urak!

Tisztelt MÁV-illetékesek!

Tisztelt Kéményseprő Kft.!

Tisztelt 70/948-41-63!

Más megszólítások

A vizsgált sms-vélemények még 10 különféle megszólítással kezdődnek. Példák:

Illetékesek, figyelem!

Hetvenesek, nyolcvanasok!

Kék peugeut-s!

Kedves ipartelepi lakók!

Kortársaim!

Egyházasholósiak!

Tegezés és magázás az üzenetekben

Tegezés: 20 darab sms-véleményben fordul elő

Példák:

„Október 5-én 9.25-kor a gencsi főúton száguldó teherautósnak üzenem: A kocsid hátulja letörte a tükrömet, de meg sem álltál. Különben két és fél éves lányom is az autóban volt. Nem csak inteni kellett volna! Sárga suzukis”

„Pénteken délután Rumban a házam kerítésétől lopták el a kerékpáromat. Kedves tolvaj! Azzal jártam munkába. Visszahozhatnád!”

Magázás: 25 darab sms-véleményben fordul elő

Példák:

„Tisztelt fő áramszolgáltató! A novemberi áremelésből oldják meg végre, hogy Nádasdon az áram ne menjen el egy-egy másodpercre, ezzel tönkretéve a háztartási gépeket!”

„Tisztelt Kormány! Ha nem csak a maguk malmára hajtanák a vizet, hanem a dolgozó emberekére is, nem itt tartana az ország. Emelhetnék a fizetéseket, mert nálunk van a legalacsonyabb színvonal, és nem csak ígérgetni kellene, hanem bizonyítani is! Csodálkoznak, hogy az emberek bizalmatlanok? Nem kéne!”

Az üzenetek kezdete

Az sms megszólításoknál gyakori, hogy az sms elején szerepel, amire vonatkozik az üzenet, ezután kettősponttal, majd maga az üzenet mondanivalója. A vizsgált időszakban 17 ilyen üzenet jelent meg a Vas Népében. Néhány példa:

APEH: …

Celldömölk, Sági út: …

Savaria Lakásszövetkezet: …

Sárvár fürdőváros: …

Kórház: …

Meglepve olvastam: …

Adódik olyan eset, amikor kettőspont helyett pont áll az első szavak után (7 üzenetben). Amikor pontot tesz valaki kettőspont helyett, lehet szándékos, de előfordulhat a mobiltelefon billentyűzete miatt is pl. gyorsan üti be vagy nem bíbelődik vele.

Ebben az esetben az üzenet így kezdődik:

Válogatott mérkőzés EU – társországban.

Uraiújfalu, október 19., 7 óra.

Körmend, vasútállomás.

Előfordul, hogy kérdéssel kezdődik az sms (16 esetben):

A Pázmány Péter körúton minek a közvilágítás, ha a sűrű fáktól nem látni semmit?

A távhő direkt vesz vissza a fűtésből, miután feltették a költségelosztót?

A Zanati úti aluljárói munkálatokhoz nem lett volna megyei kivitelező?

Mi a véleményem?

Amikor az sms egy kérdésből áll (5 sms):

„Miért hirdetnek állást a vállalatok, ha nem veszik fel a telefont a megadott számon, vagy egész egyszerűen ki van kapcsolva a készülék egész nap?”

Amikor az sms két kérdésből áll:

„Vajon miért van szükség a Tököly utcában – egymáshoz nagyon közel – három gyalogátkelőre? Nem vagyunk túlságosan is kényelmesek?”

A küldőre való utalás a véleményekben

Mi került az üzenetek végére?

12 sms végén találunk utalást az üzenet küldőjére. Például:

Sárga suzukis

Egy volt szavazójuk

A Nyitra iskolások szülei

A szövegközi utalás a küldőre

Az sms-vélemények közül tízben jelenik meg az írójára vonatkozó kifejezés (nem, kor, pontos lakhely stb.) a szövegbe ékelve. Például:

„Egyházashollósiak! Szombaton délután tegyétek le a kaszát, és gyertek ki az utcára! Szüreti felvonulás lesz.”

„Kortársaim! Tudja valaki, hogy az 1996-ban nyugdíjba vonultak miért maradtak ki a korrekcióból?”

Sms-különlegességek

A 275 sms között található néhány olyan üzenet, amely nem megszokott: vagy a stílusa vagy a tartalma miatt.

„Az országunk egy nagy cirkusz. A politikusok a cirkuszigazgatók, a nép pedig játssza a bohóc szerepét.”

„Gratulálok annak a boltnak, amely bikaborjak képével buzdít a nagyobb tej- és tejtermék-fogyasztásra. Úgy tudom, a tejet a tehenek adják.”

„Tavaly Japánból rendeltem, kérték, várjak, három hét az átfutás a távolság miatt. A harmadik hét végén megjött az áru. Kb. egy hónapja vettem Szombathelyen egy mini hifit, azóta cserélik. Én Kínából már gyalog is visszaértem volna.”

„Egy áruház hirdetése: Leveles tészta 191 forint helyett 189 forint. Akkor mennyivel fizetünk kevesebbet?”

„Legyen egy csodaszép napod! Ne törődj a szidalmakkal, amiket a borúlátó SMS-ezők írnak nap mint nap, egyszerűen élvezd, hogy élsz és ma csak a jó dolgokra koncentrálj!”

Befejezés

Amíg az olvasói levél lehetőséget adott bőven kifejteni gondolatainkat, az sms-ben mindezt a mondanivalót néhány szóban összesűrítve kell közölni. Ezért nem lehet annyira kifejező egy sms, mint egy olvasói levél. Az olvasói level alkalmat és teret ad arra, hogy körül lehessen írni egy témát, és lehetőséget nyújt, hogy árnyaltabbá váljon általa a közölnivaló. Azt viszont nem lehet elhanyagolni, hogy a rövid, ámde tömör üzeneteknek (hatás szempontjából néha) nagyobb visszhangjuk van. Ez attól is függ, hogy mennyire érthető az újságot olvasók körében az sms. Lehetséges, hogy csak olyan egyén érti meg, aki azt a helyzetet ismeri. Előfordul, hogy a kívülálló nem igen tud hozzászólni vagy hozzáfűzni semmit az sms-véleményekhez. Létezik azonban olyan eset, amikor többen élnek meg egy élethelyzetet és a véleményrovatban üzennek egymásnak. Vagy azért, mert másképp nem érne el az üzenet a címzetthez, vagy azért, mert nyilvánosságot szeretne szerezni az sms-nek.

Az elemzés célja az volt, hogy feltárjam egy kis szeletét az egyik médium által közvetített üzeneteknek és bemutassam azok jellemzőit.

Első feltevésem, miszerint az sms-küldők nagyobb részének véleménye rövid, két-három mondatos, beigazolódott. Az elemzésből kiderül, hogy a véleményezők a legtöbb véleményt egy sms hosszúságban fogalmazták meg. Az is igaznak bizonyult, hogy az sms-ezők legtöbbje mondanivalóját kettő vagy három mondatba sűrítve küldte el a véleményvonalra. Ennél jóval kevesebben küldtek egy, négy, öt, esetleg több mondatos sms-eket.

A második feltevésem nem igazolódott be. Ebben azt feltételeztem, hogy nagyobb részben fordulnak elő az sms-ek között kérdő, felkiáltó, felszólító mondatok, mint kijelentő mondatok. Úgy gondoltam, hogy számos véleményben nagy az indulat, és hogy ezt kifejezésre juttassák, többször használnak kérdő, felkiáltó vagy felszólító mondatokat, mint kijelentő mondatokat az üzenetek írói. Az elemzés alapján elmondható, hogy az üzenetekben a legtöbb mondat kijelentő mondat, jóval kevesebb a vizsgált sms-ekben a kérdő, a felkiáltó, felszólító mondat. Óhajtó mondatból található a legkevesebb a vélemények között.

Nagy felelőssége van annak a médiumnak, amely közli a híreket, eseményeket. Az emberek többsége azt fogadja el valóságosnak, amit közvetítenek, mutatnak neki. Erre pedig őszintén reagálnak.

Az egykori olvasói levél lényege tömörül az olvasói sms-ben (vélemény), amely lehet reflexió az újságban megjelent cikkekre, vagy olyan problémákra, ami érdeklődést kelthet az emberekben. Ez a modern kori forma sok sajátosságot hordoz.

Számtalanszor elemzi az olvasó az olvasott híreket, tehát nem mindegy, hogyan jut el hozzá a lényeg, és annak mennyi az igazságtartalma. Mivel az olvasó az így szerzett információ alapján alkot véleményt és írja meg azt a véleményrovatba.

A magánvéleményeket, amiket megosztanak a Vas Népe sms-véleményvonalán keresztül, közösségi sms-ek lesznek, amelyeket vagy többeknek szán az írójuk, vagy egy konkrét címzettnek. Az üzenet az sms-véleményvonalon keresztül ér el az olvasóhoz (jó esetben a címzetthez), vagy azért, mert nem akar, vagy azért, mert nem tud az illető személyesen üzenni, esetleg azért, hogy lássák az újság olvasói is. Ok lehet a csatlakozás és a vita ösztöne (lásd a dialogikus sms-eket). A Vas Népe sms-véleményrovatának üzenetei megmutatják a vasi emberek gondolkodását. Az üzenetek íróira jellemző, hogy kendőzetlenül, őszintén, és számos alkalommal kioktató hangnemben szólnak a többiekhez a fórumon keresztül. Többek között ez teszi mozgalmassá és az érdeklődés középpontjává a „kisemberek” számára az sms-véleményrovatot.

Hosszú fejlődésen ment keresztül az emberiség, amíg igénybe vehette az sms-ek nyújtotta lehetőségeket, ráadásul olyan módon, hogy még egy médium is közrejátszik abban, hogy ezek a vélemények eljussanak a célközönséghez.

Jelen tanulmány megmutatja, hogy milyen összefüggések vannak a Vas Népe sms-véleményrovatában leközölt sms-vélemények között, példákkal illusztrálva a különböző jellemzőket.

Szakirodalom

Balázs G. (2007) Szövegantropológia – Szövegek többirányú megközelítése Budapest: Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ.

Balázs G. (2004) „Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata”. Magyar nyelvőr. 128. évf. 1. sz. pp. 36-53.

Bencédy J. (1995) Sajtónyelv. Budapest: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Bálint György Újságíró – iskola kiadása a Soros – alapítvány támogatásával.

MÉK = Magyar értelmező kéziszótár. (2006) Budapest: Akadémiai Kiadó

MHSZ = A magyar helyesírás szabályai. (2000) Budapest: Akadémiai Kiadó

Voigt V. (szerk.) (1975) Jel és közösség – Szemiotikai tanulmánygyűjtemény. Budapest: Akadémiai Kiadó.

www.hazipatika.hu

2 Replies to “Rövid üzenetek egy médiumon keresztül – A Vas Népe sms-rovatának elemzése”

  1. nemeskeresztúri Petőfi út az önkormányzati út de nehéz benne közlekedni mert a polgármester és képviselői felveszik a tisztelet díjat a nagy semmiért az útat meg nem takarittatják el a kpm útja csodálatos tiszta de ezt az önkormányzati útról nem lehet elmondani

  2. Köszönet és hála a körmendi sebészetnek, dr Nádasi Géza fôorvosnak, az összes ápolónak, akik mindent megtettek értem és az összes betegért. Tanítani kellene az Ô hozzáállásukat,türelmüket,szeretetüket. Szombathelyiek próbálják meg megtanulni az Ô módszerüket .
    Tisztelettel és köszönettel : Berzlánovich Mátyásné

    Markusovszky Kórház
    Kormányzati szervezet
    Markusovszky Kórház
    Mentem

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x