Skip to main content

„Szépség és azonnal megnyíló látvány”

Pölcz Ádám - 2009. 12. 08.

Ha ezt a szót hallom: Széphalom, nem juthat más eszembe, mint nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc. E két fogalom, e két jelenség szorosan összetartozik. Kicsit olyanok, mint a jel és a jelentés. Az egyik feltételezi a másikat, nem léteznek egymás nélkül. A mauzóleum, az emlékpark, az anyanyelvi versenyek eredményhirdetése, és most már a Magyar Nyelv Múzeuma szükséges tartozéka a Kazinczyról alkotott képnek. Bár igaz: munkásságával ő formálta és halála után ő „formáltatta” magáról ezt a képet. Miért is emlékezünk meg róla? Mit tett ő, ami miatt őrizzük az emlékét? A rendezvények sokasága és tarkasága önmagáért beszél. Kazinczy Ferenc, magyar nyelvünk megújítója 250 éve született.

2009 tavasza

A magyar nyelv hete. A 43. magyar nyelv hete megnyitó rendezvényét Kiss Jenő és Balázs Géza előadásával 2009. április 24-én pénteken, Széphalomban, A Magyar Nyelv Múzeumában tartották. A rendezvénysorozathoz kapcsolódott Széphalomban az első magyar tájnyelvi vetélkedő és konferencia, valamint előadások Sopronban, Vácott, Győrben, Vonyarcvashegyen.

Kazinczy-emléktúra. Fiatalokra szükség van, hiszen később ők viszik tovább azt, amit az elődök rájuk hagytak, így az emlékeket, a hagyományokat. Ezért olyan fontos, hogy találkozzanak a múlt értékeivel, szimbólumaival, lássák, hogy van követendő példa a szemük előtt. A Magyar Irodalmi Hagyományőrzők Országos Egyesülete május 17-31. között Kazinczy-emléktúrát szervezett – kifejezetten fiataloknak, hogy életben tartsa Kazinczy irodalmi-nyelvújítói munkásságát, s mindezt a fiatalok megszólításával tegye. Véleményük szerint Kazinczy irodalmi jelentősége nem eléggé hangsúlyozott a magyartanításban, s így a diákok csak felszínesen ismerik meg az életművet.

A 24 túrázó azokat a helyszíneket látogatta meg országszerte és a határon túl, ahol Kazinczy megfordult, s a mai napig őrzi valami az emlékét. Minden településen egy új taggal, egy középiskolás fiatallal gyarapodott az utazók létszáma. A Bugyi községből csatlakozott Neubauer Babett a következőket írja beszámolójában: „2009 egy jelentős év, hiszen 250 éve született Kazinczy Ferenc. (…) A túra során rengeteg koszorúzás, emlékműavatás, faültetés jelentette a program hivatalos részét, s nálunk, Bugyin sem volt ez másként. (…) Örülök, hogy részese lehettem ennek a túrának. Szerencsére az együtt eltöltött néhány nappal nem ért minden véget, hiszen Kazinczy összeköt minket. Az együtt töltött idő, az éjszakába nyúló beszélgetések és a „Ki tud többet Kazinczyról?”verseny, nem múltak el nyomtalanul. Sok új ismerőssel azóta is tartom a kapcsolatot.” Az említett verseny győztesei jutalomként egy bécsi kiránduláson vehettek részt.

A Szép és a Jó. Tehát Kazinczy az akkori Magyarország számos településén megfordult. De hogy mi lehetett fontos a nyelvújítás vezéralakjának? Hogyan gondolkodott? Milyen filozófia alapozta meg az életét? Ezekre a kérdésekre hagyatékában kutatva találhatunk választ.

Kazinczynak fontos volt a látvány, és hogy a látottak esztétikai élményt nyújtsanak. Úgy gondolta, hogy az esztétikus (a „Szép”) szükségszerűen összekapcsolódik a „Jó” fogalmával. Így ír erről Berzeviczy Gergelynek címzett levelében: „a história bizonyítja, hogy ha valahol a’ Jó gyökeret vert, ott mindig a’ Szép készítette az utat.” A „Szép” érvényre juttatásának tehát számára morális tétje volt.

Ennek szellemiségében nyílt kiállítás „A Szép és a Jó” címmel május 26-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A kiállítás bemutatja Kazinczy életpályájának főbb állomásait, a korabeli öltözködést, illetve hogy milyen volt az akkori művészetfelfogás, s mindezeket Kazinczy hogyan látta – a kiállított tárgyakat az ő kommentárjai kísérik. A tárlaton többek között Canova, Maulbertsch művei, Piranesi és Van Dyck rézmetszetei, Ferenczy István szobrai, Kisfaludy Károly festményei láthatók, de kiállították még a Kazinczy-családot és az író kortársait ábrázoló festményeket, valamint a Kazinczy által kiadott könyveket is. A tárlat tervezője az interaktivitásról is gondoskodott, hiszen például a második kiállítási teremben a látogatók árnyképeket rajzolhatnak egymásról, illetve memóriajátékot játszhatnak a Kazinczyék által létrehozott szócsinálmányokkal.

A három kiállítási teremben összegződik a nagy nyelvújító életműve. A tárlat 2010. február 10-ig látogatható.

2009 nyara

A Magyar Nyelv Múzeuma. Az évek óta népszerű Múzeumok éjszakája rendezvényhez ebben az évben a Magyar Nyelv Múzeuma is csatlakozott. Június 20-án este 19 órától éjfélig változatos programokkal várták az érdeklődőket. A széphalmi rendezvényt egy emlék-istentisztelet nyitotta meg, amelyet Kiss Endre József református lelkész tartott a Kazinczy-család sírjai fölött. Ezt követően zenés-táncos programokon (Petőfisek Vegyeskara, Halom Dalkör, néptáncegyüttesek) vehettek részt a jelenlévők, de egész napos kézműves foglalkozások és táncház is várták a Múzeum udvarán a kikapcsolódni vágyókat.

Nyelvet öltünk! De hogyan lehet megszólítani azokat, akik csak az iskolában találkoznak Kazinczy nevével, és nem jutnak el például egy Kazinczy-emléktúrára, vagy Budapestre a Petőfi Irodalmi Múzeumba? Ismerjük a mondást: ha Mohamed nem megy a hegyhez…

A PIM és a Balassi Intézet közös szervezésében indult útnak a Nyelvet öltünk! – Interaktív utazókiállítás, azaz a „nyelvbusz”. A mozgótárlat elsősorban a fiatalabb generációk megszólítására törekszik, és nem titkolt célja, hogy felkeltse érdeklődésüket anyanyelvünk iránt. A tematikusan berendezett járművön változatos és interaktív programok várják az érdeklődőket, például székely nyelvleckéket vehetnek, de nyelvújítási ismereteiket is kipróbálhatják a tematikusan berendezett járművön. A térképekkel, érintőképernyős játékokkal, ábrákkal felszerelt busz a Nyugat 100. évfordulója alkalmából indított emlékkiállítás mintájára jött létre, és 2009 szeptemberéig járta az országot. Az állomások között volt például Debrecen, Dunaszerdahely, Gyula, Tokaj, Sárospatak és Pápa is. A „hivatalos” országjárás után a buszt iskolák rendelkezésére bocsátották.

Szószavazó.hu. Talán közhelyesen hangzik, de manapság egyre nagyobb az igény arra, hogy a modern kor vívmányait kihasználva, a közönséget bevonva, akár egy múzeumi kiállítás, egy ismeretterjesztő tárlat minél többeket megszólítson. S bár a közönségszavazás, illetve a közönség játékba való bevonása már a rádió és a televízió korának találmányai között is fellelhető, még érdekesebb, hogy mennyire használjuk a nyelvvel kapcsolatos interaktivitásra a legújabb médiumot: az internetet. 2009 júliusában indult el az a honlap (www.szoszavazo.hu), ahol mindenki hagyhat maga után egy szót; azt, amelyik a legkedvesebb, legszebb számára. A felhívás is ezt a címet viseli: „Hagyj egy szót magad után!” Magyarországon már voltak hasonló kezdeményezések, például a Füles magazin 1957-ben indított, majd 1991-ben megismételt szópályázata, illetve a 2005-ben rendezett szószépségverseny. Az interneten tartott szavazás a Kazinczy-emlékév alkalmából természetesen újból aktuálissá vált, nem utolsó sorban azért, mert a kezdeményezők kíváncsiak arra, hogy vajon a 21. század embere melyik szót tartja a legszebbnek. A kezdeményezést Lauter Éva, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója, és Balázs Géza nyelvész,  az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője mutatta be a július 15-én tartott sajtótájékoztatón. Az első két szavazatot Csákányi Eszter és Hollósi Frigyes színművészek adták le.

A szószavazás 2009. november 30-ig tartott. December 2-án a Spinoza-kávéházban Lauter Éva és Balázs Géza ismertette az eredményt. Mintegy 170 ezren szavaztak 14 és fél ezer szóra. Az első tíz: édesanya, lenolaj, édesem, fricska, cipőfűző, szerelem, pillangó, guriga, szeretlek, alkony. A szavakat 2009 utolsó hónapjában óriásplakátokon is hirdetik.

Teljesítménytúra. Radványi Györgytől, a Magyar Nyelv Múzeuma tervezőjétől tudtam meg, hogy Kazinczy azért választotta Széphalmot lakhelyéül, mert „szépség és azonnal megnyíló látvány” ragadta meg. Fontos volt a „Szép” és a „Jó” összhangja. De szerette a természetet is. Ráadásul a Széphalomból Újhelybe vezető utat – oda és vissza is – mindig gyalog tette meg. Ez volt az ő szabadidős tevékenysége, s ez a hagyomány adta az alapját annak a kezdeményezésnek, amely – az író nyelvi jelentőségen túl – Kazinczy természetszeretetét hangsúlyozza. 2009. július 17-én vállalkozó szellemű versenyzők gyűltek össze Széphalomban, hogy egy teljesítménytúrával tisztelegjenek a nyelvújító emléke előtt. Az indulókat Radványi György és Fehér József, a Kazinczy-társaság elnöke, A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója köszöntötte, s emlékezette arra, hogy Kazinczy mindkét oldalát érdemes megismerni: a magyar nyelv ügyéért dolgozót és a természetközeli embert is. A túrázók különböző hosszúságú és nehézségi fokú pályákon próbálhatták ki állóképességüket; a leghosszabb – 200 km-es – távot végül a 115 indulóból 11-en teljesítették.

2009 ősze

Kazinczy és kora. Október 15-17. között Debrecenben került sor a „Kazinczy és kora” című tudományos konferenciára. Az előadások három fő téma köré csoportosultak: nyelv- és stílusújítás, kultúra és életmód valamint nemzet és identitás. Ezekhez kapcsolódott a negyedik témakör: a Kazinczy-textológia. A 20 perces előadások tartalmát végül szekciónként kerekasztal-beszélgetések keretében vitathatták meg a résztvevők. A konferencia egyik célja a Kazinczy Ferenc életművét vizsgáló tudományok közötti párbeszéd elmélyítése, és ez által az együttgondolkodás előmozdítása volt.

Akadémiai terem Széphalomban. A Magyar Nyelv Múzeuma Kazinczy szellemiségében épült. Ezt maga a tervező mondta nekem. Az összes belső tér, a külső területek, minden. Ám van egy központi helyiség, amely egész megjelenésével Kazinczyra emlékeztet: ez pedig az Akadémiai terem. Különlegessége, hogy Kazinczy vázlatai alapján készült, aki egy ovális teremben, ovális asztal körül, konkrét ülésrenddel képzelte el a Magyar Tudós Társaság első ülését. Radványi György, a múzeum építésze is ezt a vonalat követte a tervezés folyamán, ez a terem vált a múzeum központi terévé. Ünnepélyes megnyitóját Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, október 27-én tartották, amelyen Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke mondott köszöntőt.

A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Akadémiai terem felavatásán túl a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában megnyílt a magyar nyelvújítást, valamint a beszéd- és nyelvművelő mozgalmakat bemutató kiállítás.

Magyar nyelvemlékek. Október 29-én Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg a Mohács előtti magyar nyelvemlékekből berendezett kiállítást az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A „reprezentatív nagykiállítás” – ahogyan Monok István, a könyvtár főigazgatója nevezte a tárlatot – a kódexekben fennmaradt magyar nyelvemlékek mintegy 90 százalékát mutatja be, köztük a Tihanyi Alapítólevelet, a Halotti Beszéd és Könyörgést, az Ómagyar Mária-siralmat, illetve a híres Huszita Biblia három különböző korú kéziratát. A kiállítást megtekintő érdeklődők a szórványemlékek korszakától eljuthatnak a magyar irodalmi nyelv kialakulásának – a nyomtatás elterjedésének – koráig.A nagyszabású kiállítás – amely három teremben vonultatja fel a nyelvemlékeket – 2010. február 28-ig látogatható a Budai Várban, az OSZK-ban.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Számos, A magyar nyelv évéhez kapcsolódó program az NKA támogatásával valósult meg. A legfontosabbak: Vácott A Magyar Nyelv Barátainak Egyesülete rendezett előadásokat és kirándulást Kazinczy nyomában iskolások számára. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága október 16-án Széphalomban rendezett konferenciát A magyar nyelv helyzete a világban címmel, melynek anyaga a Nyelvünk és Kultúránk 2009/4. számában megjelent. Az Anyanyelvápolók Szövetsége számos program mellett november 20-22. között Egerben rendezett találkozót fiataloknak. Az egri Eszterházy Károly Főiskola november 21-én médianyelvi tanácskozást szervezett, pályázatot írt ki középiskolásoknak, és megindította a médianyelv.com honlapot. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum széphalmi képeslapokból rendezett kiállítást, és előkészítette a Busa Margit könyvtár Kazinczyra vonatkozó anyagának bemutatását is. A Nemzetek Háza a Collegium Fenno-Ugricummal Badacsonytomajban november 6-án nemzetközi eszmecserét szervezett a magyar nyelvstratégiáról. A záhonyi Tiszakönyök Kulturális Egyesület októberben és novemberben egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő rendezvénysorozatot szervezett. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja Szombathelyen november 30-án és december 1-jén Hálózatok címmel tartott interdiszciplináris konferenciát, amelynek része volt a „Vas megyei nyelvújítók hálózata” című szekció is. A konferencia anyaga kötetben is megjelenik. A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány ugyancsak rendezvénnyel készült az évre.

2009. tele

„Hadarva írok.” A Balassi Bálint Intézet ezzel a címmel hirdetett pályázatot a 21. századi magyar nyelv lehetőségeit is felvillantó sms-történetekre. A több mint 400 pályázatból kiderült, hogy az új nyelvi kifejezési mód valóban alkalmas a szépirodalmi megnyilvánulásra. Ifjúsági kategóriában Pálinkás Máté és Zsiros Gabriella, felnőtt kategóriában Tóth Annamária, Nyilas Attila és Garaczi László kapott első díjat. A legjobb munkákból Margócsy István szerkesztésében kötet jelenik meg.

Kazinczy nyomdokain. December 2-án és 3-án A nyelvújítástól a nyelvi tervezésig alcímmel Balázs Géza és Pomozi Péter szervezésében, a Reguly Társaság, az ELTE, a Balassi Bálint Intézet és a Finnugor Népek Világkongresszusának támogatásával konferenciát rendeztek az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadók között volt Kassai Ilona, Banczerowski Janusz, Juhász Dezső, Pusztai János, Péntek János, Pajusalu Karl, Kozmács István, Kuznetsov Nikolai, Szili Katalin, és a már említett szervezők is. A konferenciát Csúcs Sándor, a Reguly Társaság elnöke és Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja nyitotta meg.

Záró rendezvény. A Balassi Bálint Intézet december 10-én este a Nemzeti Színházban tartotta a Kazinczy-év záró rendezvényét.

A Szósztól Kazinczy boráig. Mint minden visszaemlékezés, ez a rövid írás sem lehet teljes. Számos olyan kisebb-nagyobb rendezvény zajlott 2009-ben Magyarországon, amelyeket érdemes még megemlíteni, így például a győri Kazinczy Gimnázium október 22-én tartott nagyszabású Kazinczy-emlékünnepélyét, vagy a minden évben megrendezett Szép Magyar Beszéd Versenyeket. Az emlékévhez számos pályázat is kapcsolódott, így például 2009. június 1. és december 31. között a Nemzeti Kulturális Alapprogram meghívásos pályázata a Magyar Nyelv Éve kapcsán, illetve a Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága által kiírt pályázat a magyarországi kulturális, egyházi és oktatási intézmények számára.

Ugyancsak az ünnepi eseményekhez tartozik az is, hogy a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda elindította E-nyelv Magazin című elektronikus folyóiratát (amelynek második száma Kazinczyval, különösen teoretikusságának elemzéseivel foglalkozik). A Magyar Televízióban a Szósz! című népszerű ismeretterjesztő műsor is a magyar nyelvvel foglalkozott, de voltak óriásplakátok, Kazinczy-pólók, -jelvények, -mappák, -táskák, sőt A Magyar Nyelv Múzeumában már kapható Kazinczy bora is.

A magyar nyelv éve, a Kazinczy-emlékév számos színes kulturális és kikapcsolódási lehetőséget biztosított az érdeklődőknek országszerte. A fiatalok és az idősebbek is megtalálhatták a nekik tetsző, őket megszólító programokat, és ezen felbuzdulva talán nem túlzás azt állítani, amit Kazinczy írt a magyar nyelvről: „Megfoghatatlan dolog előttem, hogy Herder ennek mint jövendölhetett elenyészést.”1 Tartsuk hát meg ezt a nyelvet úgy (is), hogy méltó módon emlékezünk azokra, akik a legtöbbet tettek érte! S hogy ez méltóképpen történt-e 2009-ben? Megint csak azt mondom: az események magukért beszélnek!

Források:

Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, www.manyszi.hu
http://www.pim.hu/object.14d07933-8004-4169-9c29-0800c1d12c53.ivy
http://www.dunatv.hu/kultura/kazinczy_emlektura.html
http://kazinczy2009.hu/
http://www.nyelvmuz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=70:kazinczy-teljesitmenytura&catid=10:kronika-2009&Itemid=30
http://www.bbi.hu/index.php?id=70&fid=197

A források letöltve: 2009-11-24 23:05

  1. Levél Aranka Györgynek 1810. július 1-jén. In A mi nyelvünk (szerk.: Grétsy László) Tinta Könyvkiadó, 2000. []

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x