Az Izvesztyia című orosz újság megmagyarázza, hogyan keletkezik a politikai folklór.
(Alekszandra Beluza cikke alapján)

Az elmúlt évben, 2008-ban az orosz vezető politikusok jó néhány szállóigét ajándékoztak a világnak. (Olyan szóhasználat, fordulat jelenik meg bennük, amely a magyar nyelvben nem található meg, ezért megadom a szó szerinti jelentést és a neki megfelelő magyar szólást vagy kifejezést.)

Dimitrij Medvegyev egyszer bevallotta, hogy gyakran fordul a fiával együtt az orosz nyelvi oldalnak, a gramota.ru-nak a nyelvi tanácsadó szolgáltatásához, melyet a számítógépükön a Kedvencek (Könyvjelzők) közé is felvettek.

A nyelvész megfigyelése szerint Medvegyev az irodalmi nyelvi normák szerint beszél, és mindössze három hangsúlyt tévesztett el eddigi nyilvános beszédeiben. Ennél érdekesebb viszont a politikus stílusa. Néhányszor a volt főnökének a szóhasználatát veszi át, pl. a Putyin által még 2005-ben alkotott ‘lidércnyom’ igét: „Бюрократия периодически кошмарит бизнес” – ‘a bürokrácia rendszeresen lidércnyomja (‘riogatja, rémisztgeti’, ráijeszt) az üzleti életet’ – mondta Medvegyev 2008-ban a túlzott bürokráciáról – ezt a kifejezést az év szavának is választották. Eleinte úgy vélték, hogy az ige Putyin szóalkotása, de a részletesebb kutatás kiderítette, hogy az ige alapját képező főnév (кошмар ‘lidércnyomás’) az orosz argóban megtalálható, de a tolvajnyelvben a hétköznapi jelentéstől eltérő a használata. Ott ‘akadály, probléma a bűn végrehajtásakor’ a jelentése. Az ebből képzett ige ‘ráijeszt’ jelentését használta a két elnök.

Egy-két „medvécske” Medvegyev beszédeiből, nyilatkozataiból
(Medvegyev neve a ’medve’ jelentésű szóból származik, a címben ennek becézett alakja található.)

„Россия – страна правового нигилизма” – ’Oroszország a jogi nihilizmus országa’. Ezt a nyelvész az év legjobb, legfrappánsabb mondásának tartja mint Medvegyev eredeti alkotását. Tömör, könnyen megjegyezhető.
„Свобода лучше, чем несвобода” – ’a szabadság jobb, mint a rabság’ (’nemszabadság’).

Az orosz emigrációhoz fűződő viszonyáról így szólt Medvegyev: „В других странах медом тоже ничего не намазано и вкалывать нужно везде!” – Úgy hangzik a szólás, hogy „Más országokban sem minden fenékig tejfel (az orosz szólásban a tejfel helyett a méz szerepel, szó szerinti fordításban ’Más országokban szintén nincs semmi mézzel bekenve, és beleszúrni (’keresgetni a mézet’) mindenfelé kell’. A mézzel bekenve kifejezés a gyermeknyelvi szókészletből származik, főleg a nagymamák szóhasználatából, pl. „No, miért bújsz be állandóan a szekrénybe? Talán ott valami be van kenve mézzel? (Van ott valami finom?)” A nemzetközi viszonyokról szólva talán nem túl szerencsés kifejezés, és az is lehet, hogy egy meglévő szólásra is utalt az elnök, a ’Rárepülnek, mint a legyek a mézre’ – „Летят как мухи на мед” szólásra.

„Или учись, или до свидания!” ’Vagy tanulsz, vagy viszlát’, (a „megszoksz, vagy megszöksz” mintájára) – a tisztviselőkről, akik nem tudnak a számítógépen dolgozni. Medvegyev finomította a Menj a fenébe! durvább kifejezést.

„И у этой медали не будет никаких сторон„- ’Ennek az éremnek nem lesz semmilyen oldala’ (azt a reményt kifejezve, hogy az európai partnerekkel javul, normalizálódik majd a viszony). Egyértelmű, világos kifejezés, ez a Medvegyevre jellemző stílus. Mindenütt ismerik az érem két oldaláról a mondást, ezzel a kifejezéssel Medvegyev egyértelművé tette, hogy nincs a dolognak, ügynek másik értelmezése.

Válogatás a „putyinkákból”
Putyin közbeszédeinek jellemzője, hogy szívesen alkalmaz tréfás mondásokat. Például a rendkívül közismert filmekben meglévő fordulatokat idézi fel sajátosan. Így szólt a Vlagyimir Viszockij főszereplésével készült és nálunk is vetített A fekete macska bandája c. film alapján: „Пусть жену свою учат щи варить!” – ’Inkább tanítsák meg a feleségüket scsit főzni!’ A megjegyzést Putyin a nemzetközi választási megfigyelőknek szánta, mondván: „ne minket tanítsanak arra, hogyan kell a választásokat lebonyolítani, menjenek inkább haza, és foglalkozzanak valami egyszerűbbel, amihez értenek”.

Amikor Putyint az elnöki munkáról kérdezték, azzal összegezte tevékenységét: „Все эти восемь лет я пахал, как раб на галерах, с утра до ночи” – Szó szerint: ’Ebben a nyolc évben húztam az igát, mint egy gályarab, reggeltől estig’. Ilyen orosz szólás, hogy ’húzza az igát, mint a gályarab’ nem létezik, ez Putyin egyéni leleménye. Lehet keményen dolgozni, mint egy gályarab, ugyanis a „пахать” a szlengben azt jelenti, hogy keményen melózni, húzni az igát stb. A jelentésében valamiféle térbeli mozgás is van, míg a gályarab le van bilincselve [a padhoz]. Mégis szerencsésen alakult ez a mondás, Putyin éleselméjűségét bizonyítja, s azt is sugalmazza, hogy „Én egy komplexusok nélküli ember vagyok”.
Előfordul szóláskeverés is Putyin beszédeiben. Egyszer egy ígéretet akartak tőle hallani, s akkor azt mondta, hogy „Вы что, хотите, чтобы я землю ел из горшка с цветами? И клялся на крови?„. ’Mit akarnak tőlem? Hogy földet egyek a virágcserépből? És a vérre esküdjek?’ – Mintha magyarul azt mondta volna, hogy „égre-(virág)földre esküdözzek?”. Az eredeti mondás szó szerint így szól: vérre esküdni és földet enni. De hogy jön ide a virágcserép? Valószínűleg kontamináció, vegyülés, amely tudattalanul jön létre, esetleg a folklórból származik (mintha két népmeséből egy harmadik keletkezne).

Még Borisz Jelcin idejéből származik a félelmet keltő tisztogatás, takarítás szó. A Csecsnyában harcolók között terjedő szó, a ‘takarítás’ az ottani kemény, kegyetlen küzdelmeket idézi fel. Ezt Putyin egyszer így alkalmazta: „Надо доктора посылать и зачистить все эти проблемы!” – ’Doktorokat kell odaküldeni, hogy takarítsák el ezeket a problémákat’. A зачистить igének az a hétköznapi jelentése, hogy „elegyenget, elsimít”. Az akciófilmekből ismert jelenet sejlik föl, amikor pl. az ügyetlen bérgyilkoshoz egy „takarító” érkezik, hogy eltegye őt láb alól. A doktort már Putyin tette hozzá a kifejezéshez. Mindez túl durvának tűnik, még akkor is, ha a felelőtlen politizálásról hangzott el.

Kissé viccesnek, ironikusnak is vehetjük a „А вы думаете, Бушу легко?” – ’Miért? Mit gondolnak, Bushnak könnyű?’ szólást, amikor az elnökök felelősségének súlyáról beszélt Putyin a mindennapi kifejezést, a Kinek könnyű manapság?-ot fölhasználva.

Medvécskék és putyinkák
A két politikus nyelvi leleményeit tehát úgy összegezhetjük, hogy Medvegyev kedveli a jól hangzó, könnyen megjegyezhető, frappáns mondásokat, Putyin gyakran él szlenges, filmekből vett szólásokkal – ezzel is élénkítve mondandójukat. Mindketten alkotnak néha új szót vagy szólást, amelyek aztán a közbeszédben is elterjednek, folklorizálódnak. Gorbanyevszkij professzor arról is elgondolkodott, hogy mindezek a szólások, kifejezések egyrészt előre kiszámítottak (mintegy „házi gyártmányok”), másrészt rögtönzések, a helyzet szülte kijelentések. Azon források szerint, amelyek hosszú évek óta dolgoztak Jelcinnel, Putyinnal és Medvegyevvel, a két keletkezési mód aránya 1:3-hoz a rögtönzések javára. (Köszönet Dési Editnek az segítségért.)

Hasonló vizsgálódást a magyar politikusok megnyilatkozásaiban is tehetünk. Szerzőjük neve nélkül néhány szállóige:
Rosszabbul élünk, mint négy éve; öregecske feleség; dakota közmondás; oszt jó napot; három szoba, három gyerek, négy kerék; Mi az hogy! Nagyon is!; magunkfajta és magukfajta; Nem kicsit. Nagyon!; Tetszettek volna forradalmat csinálni; Igen! Megcsináltuk!; Ez egy következmények nélküli ország…

-deÉ-