Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Griff
    2018. 06. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások
#1.
2017.03.01.

Arany 200

Arany 200

Bevezetés

Fűzfa Balázs

A világ legnagyobb költője

Vajon ki a világ legnagyobb költője? Természetesen Arany János. Már a neve is különleges, hát még a versei milyen izgalmasak! Vajon miért?

Tanulmányok

Balázs Géza

Arany János szókincse, költői szótára

Hány szót ismerünk, hány szót használunk? Amióta gondolkodunk a nyelvről, a legizgalmasabb kérdés az: hány szót ismerünk, hány szót használunk? Mivel ez egyetlen élő ember estében sem mérhető fel, a tudományos problémákat (mármint azt: hogy mi is valójában a szó) leszámítva a lezárt írói-költői életművekhez fordulunk.
Beke József

Arany szavainak félreértelmezése

Nagykőrösi gyerekként valaha – igen régen – áhítattal nézegettem a Hősök terén a kőpadot, amely őrzi a költő itt töltött első napjainak helyét, megbámultam a templomkertben lévő szobrát, megszámoltam rajta az ökröket, később a Gimnáziumban lévő Arany-szobában Törös tanár úr magyarázatával megcsodáltam szép kézírását.
Adamikné Jászó Anna

Arany János humoráról

Kétszáz éve született a Toldi és A walesi bárdok költője. Az emberek többsége így ismeri, pedig költői életműve óriási és sokrétű, hasonlóképpen a költészetével foglalkozó szakirodalom is hatalmas, nehéz újat mondani. Arany humoráról is sokan írtak, régebben és az újabb időkben is. Azt mondhatjuk, hogy humora is sokrétű, s mivel Aranynak van egy sajátos humorfelfogása, nevezzük most inkább a humort szellemességnek.



Pomozi Péter

Szólások, közmondások Arany költészetében

Pomozi Péter írása a Szólásmentés 30. írásaként jelent meg.