Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A labda gömbölyű – Szólástörténet a foci EB-hez
Szólásmentés 21.

2016.06.15.3 hozzászólás

A mexikói VB óta nem volt ilyen futballőrület ebben az országban, edzőtermi ismerőseink egy része épp ott csücsül majd valahol a bordeaux-i lelátón, mikor a magyar csapat kifut a gyepre. Reménykedjünk, hogy a labda ezúttal nekünk lesz gömbölyű, s hogy miért mondom ezt, kiderül éppen ennek a labdás szólásnak a történetéből.

A modern futball szemtelenül fiatal sportág mondjuk a teniszhez nézve, melyet a mai játéktól nem sokban különböző módon évszázadok óta játszottak, igaz jobbára csak főúri és királyi udvarokban. Az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) 1863-ban alakult az újkori labdarúgás őshazájában. 1885-ben Skóciával, Walesszel és Írországgal kiegészülve megszületett az International Football Association Board, 1913-ban pedig a FIFA. Rongylabdát akkor már századok óta kergettek imitt-amott Európában, állítólag az olasz calcio népijáték-gyökerei is a reneszánszig nyúlnak vissza. Ha modern fociról nem is, labda-rúgásról vannak korábbi adatok. Métától a lábbal kergetett bőrig régen is széles volt a népszerű labdajátékok sora, így Dugonics András 1820-as gyűjteményének Játszanak vele, mint a bőrlaptával (bőrlabdával) szóláshasonlata esetében sem vennék rá mérget, hogy rúgott labdáról van szó. Még kevésbé áll ez a szintén Dugonicsnál található játszik a világgal mint a labdával frazémára. Korábbiakat azért nem említek, mert régebbi frazémagyűjteményeinkben a labdát, laptát, loptát hiába keressük. Gyakori bőrös s ritkább rongyos szólásaink között sem akadunk metonimikus ’bőrlabda, rongylabda’ jelentésátvitelre.

Ha új is a futball, mint tudjuk, annál népszerűbb, a világ kétharmada inkább legurít pár sört egy focimeccs mellett, minthogy futócipőt húzzon, s maga izzadjon kicsit. Ami pedig töretlenül, sőt növekvő mértékben népszerű, az kitermeli a maga idiómáit is. Ma már annyira általánosult a (vki) (itt) labdába se rúghat szólás értelme, hogy sokszor eszünkbe se jut a füves pályán guruló laszti képe, amikor halljuk. Nem így a labda gömbölyű esetében, melyhez O. Nagy Gábor az alábbi magyarázatot fűzi: „a labdarúgó-mérkőzések eredményét nem lehet előre kiszámítani, minden mérkőzés végződhet meglepetésszerű eredménnyel”.

A labda gömbölyű szólás Némethonból ered, s valójában egy több formában is létezett szólás rövidülése. Der Ball ist rund, damit das Spiel die Rictung ändern kann, azaz a labda azért gömbölyű, hogy a játék menete megváltozhasson, ill. Der Ball ist rund und das Spiel dauert 90 Minuten, azaz a labda gömbölyű és a meccs 90 percig tart. A német futballhagyomány szerint ezt Sepp Herberger (1897–1977) szövetségi edző mondta először, aki 1936 és 1964 között a Nationalelf szövetségi kapitánya volt. Félve hozom elő, hogy mikor. Azt a mai kissrácok is tudják, hogy a berni VB-csoportkörében, hát hogy is fogalmazzam finoman, az Aranycsapat laposra verte a németeket, 8:3-mal mehettek zuhanyozni. A döntőben aztán megint összekerültünk, amelyet Puskás súlyos sérülése ellenére is végigjátszott, s bár az Aranycsapat 20 perc elteltével 2:0-ra vezetett, a németek – akik utóbb kiderült, doppingoltak is, csakhogy az amfetamin-szedése akkor még nem volt tilos– végül 3:2-re fordítottak, s némi partjelzői segédlettel (a magyarok egyenlítő gólját les címén tévesen érvénytelenítették) behúzták a meccset. Nos, állítólag 0:2-nél hagyta el Sepp Herberger ajkát a híressé vált, mára közhelyessé koptatott szólás… Vagyis a labda gömbölyű a Nationalelf berni csodájához kötődik, ha pozitívan nézzük, s a mi legnagyobb futballtragédiánkhoz, ha saját szempontunkból nézzük. Egyébként generációk nem tudták ezt a döntőt elfeledni, édesanyám holtig meg volt győződve róla, hogy Puskás Öcsi az 54-es VB-n kvázi elárulta az aranycsapatot, s bizony élénken emlékezet a „Sebes haza ne jöjjön” rigmusra is. Mindebbe beillett a labda azért gömbölyű filozófiájától a walesi partjelző arcátlan csalásáig minden.

herberger_sepp
A berni csodakapitány, Sepp Herberger

 
Sepp Herberger egyébként is híres szólásgyártó volt, tíznél több focitémájú aranyköpését őrzik a német világhálós oldalak. De nekünk talán ennyi is elég belőle…

Zárjuk kis fociszólás-történetünket a tán legfrissebb magyar focifrazémával, amely emlékeim szerint a mi szövetségi kapitányunktól, Dárdai Páltól hangzott el az Üllői úti magyar-finn kapcsán, mikor is a közvélemény szemére hányta a szalaizást, azaz, hogy a közvélemény nagyobb része szerinte indokolatlanul és túlzottan kritikus Szalai Ádámmal szemben. Mi tagadás, én is több éve azok közé tartozom, akik szerint Szalai semmi maradandót nem alkotott a válogatottban (sem) évek óta, vagyis, ha úgy tetszik, a szalaizók táborát gyarapítom.

Kívánom, hogy ezen az EB-n a nem-szalaizóknak legyen igaza, s hogy Bernnel ellentétben ezúttal mi élhessük meg pozitívan, hogy a labda gömbölyű.

3 hozzászólás

#1 Rácz János 2016. 06. 29. 17:25:03

Sajnos a szalaizóknak lett igazuk, szinte minden labdaérintése rossz a pályán.

#2 Rácz János 2016. 06. 30. 08:11:01

Comenius 17. századi sorai is a focinál valóban sokkal régebbi labdajátékról szólnak (tenisz): “Tréfákkal, játékos mondásokkal és mesékkel vetekedni elmés dolog, laptával és rostélyos lapockával a laptaverő játék helyes dolog”. És egy másik: “A lapta-verő házban (helyben) jádzanak laptást: (laptával) a mellyet eggyik el-üt, a másik el-fog és viszszá-üt az háló-formán-csinált lapoczkával; és ez a nemessek játékja, a testnek mozgatására. A nagy lapta, fel-fujattatván a szél-eresztő cséve-által a szabad ég alatt ököllel ide s-tova verettetik.”

#3 Pomozi Péter 2016. 07. 16. 23:17:30

Köszönet Rácz János roppant érdekes Comenius-adalékáért, a háló-formán csinált lapoczkákról s a lapta-verő házról! Ilyen labdaverő-házat meglehetős korhűen láthatunk A három testőr képkockáin is, vagy a Magyar Posta “A tenisz története” c. bélyegsorán, ha jól rémlik fejből, valamikor 1962 és 1966 között adták ki.

Új hozzászólás