Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kövesdy Zsuzsa

Kövesdy Zsuzsa

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Néhány adalék a számítógépes kommunikáció és a nyelvhelyesség kérdéséhez

2016.02.10.nincs hozzászólás

Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.

A szövegszerkesztés új módjának persze vannak hátrányos következményei is. Az „elszállás” lehetősége az egyik legbosszantóbb, de most nem is az ilyen típusú hátrányokról, hanem az internet nyelvhelyesség-rontó hatásairól (azok közül is egy meghatározott jelenségről szeretnénk beszélni). Köztudott, hogy a számítógépes szövegszerkesztés nyelvileg elkényelmesít; egyrészt egyre többen hagyatkoznak rá a helyesírás-ellenőrző programokra, amelynek következtében elburjánoznak azok a hibák, amelyeket ezek a programok nem szűrnek ki, mert a szavak helyességét nem szövegösszefüggésben, csak önmagukban vizsgálják. (Így jön létre a töméntelen mellet, helyet, felet – névutónak szánva, kellet – múlt időnek szánva, vagy az ikes igék iktelen ragozása; a klasszikus helység/helyiség tévesztésről, a halandóság ellentéteként értett hallhatatlanságról vagy az „egyelőre” helyett álló „egyenlőre”általánossá válásáról nem is beszélve). Másrészt – és ez is típushiba – ma már szinte nem találni olyan egyetemi dolgozatot, amelyben ne lennének egyeztetési problémák: egyes számú alanyhoz többes számú állítmány (vagy fordítva), a tárgyrag elmaradása és a többi. Ez a hibatípus közismerten legtöbbször úgy keletkezik, hogy a szöveg szerzője elkezd egy mondatot, menetközben változtat (például többes számba teszi, vagy alanyi ragozásba fordítja át a mondatot), de az elkezdett első részt elmulasztja ehhez igazítani.Amire néhány példát szeretnénk az alábbiakban felhozni, hasonló módon keletkezik: a fejben a fogalmazás pillanatában különböző változatok versengenek, amelyekből azután a szövegben nyelvileg hibás hibridek jönnek létre. A kontamináció ma az egyik legjellegzetesebb nyelvhelyességi probléma. Valamennyi alábbi példa egyetlen egyetemi tárgy félévi vizsgadolgozataiból származik (a hiba tehát tömegesnek, típushibának tekinthető):

ellenszegüljön a többséggelszembeszegüljön a többséggel és ellenszegüljön a többségnek helyett

szegülnek ellent a törvénnyelszegülnek szembe a törvénnyel és szegülnek ellent a törvénynek helyett

nem vetik meg a vendégektől az alkoholtnem vetik meg az alkoholt és nem tagadják meg a vendégektől az alkoholt helyett

ennek az időpontját is vitatkoznakennek az időpontját is vitatják és ennek az időpontjáról is vitatkoznak helyett

idegenkedtek a példákra – idegenkedtek a példáktól és idegenkedve tekintettek (vagy: rossz szemmel néztek) a példákra helyett

találkozhatunk tárgyakattalálhatunk tárgyakat és találkozhatunk tárgyakkal helyett

ehhez eredeztethető – ebből eredeztethető és ehhez vezethető vissza helyett

kevésbé sem vált oldottabbásemmivel sem vált oldottabbá és nem vált kevésbé oldottá helyett

megégették, mint boszorkány – megégették, mint boszorkányt és megégettetett, mint boszorkány helyett. (Ez a szerkezet rendkívül gyakori, oka lehet az angol hatás is).

X-szel ellenben Y – az X-szel ellentétben Y helyett. (Ez is nagyon gyakori, nem azt akarják mondani, hogy ellenben X, hanem egyértelműen X és Y szembenállását próbálják ily módon hangsúlyozni).

A leggyakoribb, ma már szinte általánosnak mondható, de számunkra elfogadhatatlan alakzat:

számon kér valakit – a számon kér valakin valamit és a felelősségre von valakit helyett.

S végül néhány példa, ahol a nyelvi hiba csak a szövegösszefüggésből derül ki:

afrikaiak negatív bánásmódja – ez nem lenne helytelen, de az adott szövegösszefüggésben  az afrikaiakkal való negatív bánásmódot szeretné jelenteni

emelik fel hangjukat a dolog negatív hatásaira hívják fel a figyelmet a dolog negatív hatásaira és emelik fel hangjukat a dolog negatív hatásai ellen helyett (tehát nem azt akarja mondani, hogy a dolog negatív hatásának következtében emelik fel a hangjukat)

megfeleltethető népszerűségével – megfeleltethető népszerűségének és párhuzamba hozható népszerűségével helyett.

Úgy véljük az ilyen, s ehhez hasonló példák nem a nyelv természetes mozgásának, fejlődésének, hanem egyértelműen rombolódásának jelei.

Új hozzászólás