Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Kóródi Bence

Kóródi Bence

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán
  • Griff
    2018. 06. 23. 06:00

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós & Mayer Péter

BlankoM MayerP

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Néhány adalék a számítógépes kommunikáció és a nyelvhelyesség kérdéséhez

2016.02.10.nincs hozzászólás

Az írás számítógépesítése ellenállhatatlanul szorította ki a hagyományos és kevésbé hagyományos íráslehetőségeket: a kézzel illetve írógéppel írás szokását. Hiszen a kézzel írott szövegeket korábban is át kellett másolni, a gépírásban pedig nagyon nehézkes volt a javítási lehetőség – kétségtelen, hogy a szövegszerkesztő programokkal óriási időmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a szövegek a korábbiaknál sokkal rugalmasabban kezelhetők, tetszés szerint másolhatók, átszerkeszthetők stb.

A szövegszerkesztés új módjának persze vannak hátrányos következményei is. Az „elszállás” lehetősége az egyik legbosszantóbb, de most nem is az ilyen típusú hátrányokról, hanem az internet nyelvhelyesség-rontó hatásairól (azok közül is egy meghatározott jelenségről szeretnénk beszélni). Köztudott, hogy a számítógépes szövegszerkesztés nyelvileg elkényelmesít; egyrészt egyre többen hagyatkoznak rá a helyesírás-ellenőrző programokra, amelynek következtében elburjánoznak azok a hibák, amelyeket ezek a programok nem szűrnek ki, mert a szavak helyességét nem szövegösszefüggésben, csak önmagukban vizsgálják. (Így jön létre a töméntelen mellet, helyet, felet – névutónak szánva, kellet – múlt időnek szánva, vagy az ikes igék iktelen ragozása; a klasszikus helység/helyiség tévesztésről, a halandóság ellentéteként értett hallhatatlanságról vagy az „egyelőre” helyett álló „egyenlőre”általánossá válásáról nem is beszélve). Másrészt – és ez is típushiba – ma már szinte nem találni olyan egyetemi dolgozatot, amelyben ne lennének egyeztetési problémák: egyes számú alanyhoz többes számú állítmány (vagy fordítva), a tárgyrag elmaradása és a többi. Ez a hibatípus közismerten legtöbbször úgy keletkezik, hogy a szöveg szerzője elkezd egy mondatot, menetközben változtat (például többes számba teszi, vagy alanyi ragozásba fordítja át a mondatot), de az elkezdett első részt elmulasztja ehhez igazítani.Amire néhány példát szeretnénk az alábbiakban felhozni, hasonló módon keletkezik: a fejben a fogalmazás pillanatában különböző változatok versengenek, amelyekből azután a szövegben nyelvileg hibás hibridek jönnek létre. A kontamináció ma az egyik legjellegzetesebb nyelvhelyességi probléma. Valamennyi alábbi példa egyetlen egyetemi tárgy félévi vizsgadolgozataiból származik (a hiba tehát tömegesnek, típushibának tekinthető):

ellenszegüljön a többséggelszembeszegüljön a többséggel és ellenszegüljön a többségnek helyett

szegülnek ellent a törvénnyelszegülnek szembe a törvénnyel és szegülnek ellent a törvénynek helyett

nem vetik meg a vendégektől az alkoholtnem vetik meg az alkoholt és nem tagadják meg a vendégektől az alkoholt helyett

ennek az időpontját is vitatkoznakennek az időpontját is vitatják és ennek az időpontjáról is vitatkoznak helyett

idegenkedtek a példákra – idegenkedtek a példáktól és idegenkedve tekintettek (vagy: rossz szemmel néztek) a példákra helyett

találkozhatunk tárgyakattalálhatunk tárgyakat és találkozhatunk tárgyakkal helyett

ehhez eredeztethető – ebből eredeztethető és ehhez vezethető vissza helyett

kevésbé sem vált oldottabbásemmivel sem vált oldottabbá és nem vált kevésbé oldottá helyett

megégették, mint boszorkány – megégették, mint boszorkányt és megégettetett, mint boszorkány helyett. (Ez a szerkezet rendkívül gyakori, oka lehet az angol hatás is).

X-szel ellenben Y – az X-szel ellentétben Y helyett. (Ez is nagyon gyakori, nem azt akarják mondani, hogy ellenben X, hanem egyértelműen X és Y szembenállását próbálják ily módon hangsúlyozni).

A leggyakoribb, ma már szinte általánosnak mondható, de számunkra elfogadhatatlan alakzat:

számon kér valakit – a számon kér valakin valamit és a felelősségre von valakit helyett.

S végül néhány példa, ahol a nyelvi hiba csak a szövegösszefüggésből derül ki:

afrikaiak negatív bánásmódja – ez nem lenne helytelen, de az adott szövegösszefüggésben  az afrikaiakkal való negatív bánásmódot szeretné jelenteni

emelik fel hangjukat a dolog negatív hatásaira hívják fel a figyelmet a dolog negatív hatásaira és emelik fel hangjukat a dolog negatív hatásai ellen helyett (tehát nem azt akarja mondani, hogy a dolog negatív hatásának következtében emelik fel a hangjukat)

megfeleltethető népszerűségével – megfeleltethető népszerűségének és párhuzamba hozható népszerűségével helyett.

Úgy véljük az ilyen, s ehhez hasonló példák nem a nyelv természetes mozgásának, fejlődésének, hanem egyértelműen rombolódásának jelei.

Új hozzászólás