Mindig a gyümölccsel teli fát fogják kővel dobálni. (Régi boszniai szólás)

2025 nyarán Berettyóújfaluban lehettünk részesei a 15. élő magyaróra tábor kiváló programsorozatának A reformkor irodalma, nyelve összefoglaló, témaadó címnek és a lelkiismeretes szervezésnek köszönhetően. Ez a rendezvény is számtalan szellemi kinccsel ajándékozta meg a résztvevőket. Számomra, a magyar nyelvet 1993 óta Ungváron, Moszkvában, Prágában, Budapesten idegen nyelvként tanítónak és tananyagfejlesztőnek a felfedezni érdemes település: Berettyóújfalu és az ottani Angéla Hotel egyik ételfinomsága, a joggal híressé lett töltött káposztája adott hosszabb távra éltető szakmai-pedagógiai kihívást a kölcsönhatásoknak hála.

Berettyóújfalu, Csonkatorony

Hogyan hasznosítottam egy országos szakmai programnak köszönhetően Berettyóújfalu múltjának és jelenének bizonyos szegmenseit idegen ajkú (= arab, örmény, szerb, török, zsidó) diákok számára szerkesztett tananyagomban a magyar mint idegen nyelv tanítására és a magyar kultúrával összefüggő tudáskör bővítésére tekintettel. A kulcsszó, amely összeköti itteni tanulmányom értéktartományait: kölcsönhatások. Célom olyan szakmai-pedagógiai kölcsönhatások megmutatása, amelyek a magyar mint idegen nyelv és az országismeret stúdiumok, valamint a 15. élő magyaróra tábor egymást erősítő összehullámzása értéktartományaiból adódnak.

Világunk olyan ellentétek és kölcsönhatások szövevényéből küzdi ki a jövő fejlődési lehetőségeit, amelyek kétségtelenül döntő hatással lehetnek, sőt már ma is befolyással vannak a tanítási gyakorlat alakulására. Ezért mondandóm első részében stratégiai szempontokra hívom fel a figyelmet, majd a kontemplatív (= szemlélődő) jellegű, additív (= hozzáadó, feladatépítő) szemléletű és a funkcionalitást (= a hasznosságot) előtérbe állító nyelv- és irodalompedagógiára (H. Tóth 2015, 2024, 2025) alapozva mutatok rá a már megnevezett értéktartományok kölcsönhatására. A kölcsönhatások értelmezése, elemzése, kutatása komoly intellektuális kihívás. A világháló és a mesterséges intelligencia (= MI, AI, műagy) által erőteljesebbé és közvetlenebbé váltak a legkülönfélébb kölcsönhatások, amelyeknek az oktatás valamennyi szintjén és szervezeti formájában megmutatkozó erőteljes létéről egyre többet tudhatunk a tudományos elemzések jóvoltából.

Az oktatáskutatók tanulmányai mind gyakrabban hívják fel a figyelmünket az interperszonális képességek és készségek összességét adó úgynevezett puha képességek és készségek (= soft skillek) fontosságára (Németh 2024), vagyis a kommunikációs készség, a csapatmunka, a problémamegoldó képesség, a rugalmasság és alkalmazkodóképesség, a kreativitás, az időmenedzsment és a szervezettség, az érzelmi intelligencia és a kritikus gondolkodás jelentőségére. De ezek listázása még kevés lenne, ha csak szemléznénk a puha képességek és készségek körét, mert több kell, jelesül ezek erősítésének iskolai megvalósítása. Ugyanakkor a 21. században a kognitív készségek és a kreativitás fejlesztésével egyenrangú célnak kell tekintenünk. Miről van szó? Radikálisan kell átalakulnia a magyar mint idegen nyelv tantárgy világszemléletének, oktatási gyakorlatának, mert az oktató-készségfejlesztő tevékenységeink során az internetkultúra szakadatlan fejlődése napi kihívásokkal szembesíti a nevelés-oktatás valamennyi résztvevőjét. Ezért az eddigieknél is nagyobb felelősséget kell viselnünk a kölcsönhatások érvényesítésében, a lehetőségeink kiaknázásában. Ha komolyan vesszük az interperszonális képességek és készségek összességét adó puha képességeket és készségeket (soft skillek), akkor a középpontba kell helyeznünk: a kommunikációs, a tárgyalási, az érvelési készségeket; a magabiztosság, az érdekérvényesítés, az interperszonális kapcsolatok kialakításának képességét; az önismeret és az énhatékonyság képességét. Ezek tananyagokban tetten érhető alkalmazási lehetőségeiről a Magyarul tanul(ó)k című, ma már internetes szakmai-pedagógiai folyóirat ad figyelemre méltón, változatosan felépített, megmunkált feladatokat (Kovács 2004).

E képességek valójában arra való garanciaképességek és garanciakészségek, hogy képesek legyenek a magyar nyelvet idegen nyelvként tanuló diákjaink megfelelni magyarországi, célnyelvi környezetben is a dinamikus élet- és munkahelyzetek kihívásainak, olyanoknak is, amilyeneket most még el sem tudunk képzelni, nemhogy felkészíteni rá őket (Németh 2024). Korunkban a magyar nyelvet idegen nyelvként tanuló diákjaink egyáltalán nem lehetnek csupán befogadók, ismeretmorzsolók. El kell várnunk, hogy tanítványainknak legyenek saját céljaik; váljanak érdekeltté a magyar mint idegen nyelv és kultúra tanulásában. Tegyenek fel kérdéseket a diákjaink úgy, hogy ezekre saját maguk keressenek és találjanak is problémamegoldó, lehetőleg minél kreatívabb és eredményességet biztosító válaszokat.

A kognitív pszichológia és idegtudomány neves kutatójának, Csépe Valéria akadémikus professzornak a kapcsolódó kutatási eredményei, stratégiai álláspontja meggyőzhetnek bennünket, hogy a kognitív fejlődést a természettudományos gondolkodás határozza meg. Ennek induktív struktúrán kell alapulnia, mivelhogy ezáltal fejleszthetjük a problémamegoldó képességeket, továbbá az olvasás, az írás és a számolás alapkészségek mellett a mára fontosabbá lett szövegértés alapkészségét is. Tudomásul kell vennünk, hogy ezek adják az egész életen át tartó tanuláshoz az alapokat. Az irodalom, a nyelv, a történelem, a művészetek és ezek kölcsönhatásai a személyiség és a műveltség formálói (Csépe 2016).

A magyar mint idegen nyelv tanításakor a tényirodalom mellett a gondolkodást és a személyiségformálást is támogató szépirodalmi szemelvényekkel is találkoztatjuk idegen ajkú diákjainkat – ebben a világháló különböző platformjai (= felületei) is a segítségünkre vannak. A magyar nemzet sokévszázados történelme iránt felfokozott kíváncsisággal jönnek a különböző népek köreiből érkező diákjaink, mert így vagy úgy, de sikerül kapcsolatokat lelniük a magyar történelem fejlődésének bizonyos pontjai között. Képzőművészetünk, iparművészetünk, tánc- és filmművészetünk jeles alkotásai mellett Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneművészeti géniusza olyan erejű és hatású, hogy gyakran mondják a magyarul tanulni szándékozó külföldiek: éppen az ő zenéjükért akarják megismerni és használni is a nyelvünket. Nem kevés büszkeséggel hallgatjuk idegen ajkú diákjainkat, amikor Nobel-díjasainkat emlegetik. E seregszemle értékkomponensei kölcsönhatásban állnak egymással, bizonyítva, hogy vonzerő van a hungarológiában, vagyis a magyarságtudományban, éltető mindennapi közegében: a magyar mint idegen nyelvben.

Ha tanulmányozzuk az ECL (= European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) vizsgarendszer B2-es és C1-es szintjeinek a tananyagleírását (nem tantervét!) és vizsgakövetelményeit, kommunikációs és civilizációs ismeretköreit, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy mire eljutnak ezekre a szintekre az idegen ajkú diákjaink, már egyértelmű a nyelvtani tudás alapossága, a szókincs változatossága. Mindezekből adódik a nyilvánvaló kiemelt célunk: a nyelvhasználati kompetenciák erősítésén túl a magabiztos témakövetés és a magyar nyelvű okfejtés képességének a fejlesztése, hogy aktívan tudjanak diákjaink gazdag, átfogó és árnyalt szókinccsel, változatos és szabatos szóhasználattal, idiomatikus fordulatokkal a kurzusokon és azokon túl is részt venni ismert és ismeretlen témakörökről folyó beszélgetésekben egyaránt. Amikor a témakörökre utalunk, akkor a világos gondolatmenet, az észszerű szövegszervezés, a témához illő regiszter, stílus, beszédstratégia az elvárt a C1-es szinten. Ekkor a kommunikatív hatékonyság vonatkozásában a könnyed nyelvhasználat, a kiváló gondolat- és ismeretközvetítés, a jó vitakészség, a természetes reagálás az elvárt a tetszőleges kommunikációs helyzetekben is (ECL 2009).

Az említett értékkategóriák kölcsönhatásának érvényesülését figyelhetjük meg a következő tananyagegységekben. Az alapötletet a Berettyóújfaluban megrendezett 15. élő magyaróra tábor kínálta, mivelhogy ennek a településünknek a kalandos történelme és jelenlegi helyzete egyaránt figyelemre méltó, érdeklődésre számot tartó a magyar nyelvünk és kultúránk iránt érdeklődő idegen ajkú diákjainknak is.

A településről több forrásból is hozzájuthatunk értékes információkhoz. Az idegen ajkú diákok tájékozódását segítendő a Wikipédia tűnik a kézenfekvő, leggyorsabb adatmerítési lehetőségnek.

Az itteni első feladat egy grandiózus településtörténelmi kirándulás Magyarország keleti, délkeleti vidékein, a Berettyó folyó tájain. Azt tapasztaltam, hogy a világhálóról mentett, tanításra megmunkált szöveg érdeklődést keltett a saját, otthoni iskolai történelmi ismereteik mozgósításával és a magyar felfogású oktatási minta alapján bemutatott olvasmánynak köszönhetően. A településnevek és a kapcsolódó információk értelmezése tanulságos beszélgetést indított el. A hazát kereső magyarok 9. századi letelepülése a Kárpát-medencében nemcsak romantikus-historikus történet, hanem érdekfeszítőn tanulságos is a diákoknak, bármelyik világtájról és országból is érkeztek, mivelhogy egy nép élni akarását, életrevalóságát bizonyítja.

A tatárjárás, illetőleg a mongoldúlás fogalmak értelmezése a hiteles történelmi ismeretek tisztázását is segítette. A felemlegetett magyarországi építészeti stílusok az európai korstílusokhoz történt kapcsolódást igazolták. A folyószabályozás kérdése jelentős érdeklődést váltott ki a más-más nézőponttal rendelkező külföldi kultúrájú diákok körében, mivelhogy a globális felmelegedés napi problémákat vet fel.

Az a tény, hogy iskolákban is bővelkedik Berettyóújfalu, erős tiszteletet váltott ki a szöveget feldolgozó külföldiek körében. Éppen emiatt a város kulturális értékei iránt is érdeklődés mutatkozott. Ezt erősítette a Liszt Ferenc nevéhez fűződő hagyomány.

A zsidó identitású diákokat az érthető történelmi, kulturális és hitbéli érzékenység okán a berettyóújfalui zsidó emlékek is érdekelték. Ezért is, valamint a város tiszteletre méltó főhajtása miatt is megkerülhetetlen volt a téma érintése, továbbá figyelemre méltó megmutatása ebben a leckeszövegben.

A Berettyóújfalut bemutató ismeretterjesztő olvasmány értelmezésekor, feldolgozásakor az örmény ajkú diákok azt fogalmazták meg, hogy szerintük, ahol zsidó kereskedők, üzletemberek tevékenykedtek, ott általában örmény kereskedők is felbukkantak; erre Erdély történelme és lakosságának sokszínűsége is bizonyíték lehet.

A szerb diákok úgy gondolták, hogy az oszmán-török hadak elől menekülő tehetősebb szerb kereskedők a Duna vonalán észak felé tartva a budai régióba, kiemelten Szentendrére érkeztek.

A török ajkúak szerint a Buda–Kecskemét–Szeged–Nagyvárad és/vagy Temesvár irányába haladók biztonságos hadiúton közlekedtek, de a Sárrét mocsárvilágát inkább elkerülték, ebből adódóan, ha van is török emlék a város helytörténeti anyagában, az igen szerény méretű lehet.

Az arab nyelvű diákok azt állították, hogy Berettyóújfaluban nagy valószínűséggel nem lehet arab forrásokat találni, mert az Oszmán Birodalom kiterjedtsége és a középkori kisjégkorszak is visszatarthatta az arab terjeszkedést.

Ezek a beszélgetések országismereti tartalmakat összehasonlító, ismeretfelidéző, tudásgazdagító jellegűek voltak mindannyiunk számára.

Amikor olvasással és szókincselemzéssel feldolgoztuk az ismeretterjesztő szöveget, következett az ismeretek kommentálása, majd rövidebb-hosszabb reprodukálása. Az olvasottak és a megbeszéltek nyomán szerzett tudást erősítettük kapcsolódó világhálós kalandozással, majd interjúkészítéssel. Ezt az utóbbi eljárást különösen kedvelték a magyar nyelvet idegen nyelvként tanuló diákok. A Berettyóújfalu múltjáról és jelenéről szóló ismeretterjesztő szövegmű tudásrészleteit háromelemű (= Igaz/Hamis/Nincs információ) tesztbe szerkesztettem, ezt önállóan oldották meg a diákok. A megoldást közös ellenőrzés követte, a helyes válaszokat mindig indoklással erősítettük meg.

A Berettyóújfaluba pihenni érkezők és a csupán átutazók is szívesen térnek be a vendégcsalogató és vendégmarasztaló Angéla Hotelba. A 15. élő magyaróra tábor résztvevői nemcsak betértek ide éhet és szomjat csillapítandó, hanem itt szálltak meg, innen indultak a gazdag szakmai-tudományos és pedagógiai programok felfedezésére. A házigazdáink: Angéla, István és László szívélyes vendéglátásának hála, megismerkedhettünk egy ritka élményű és ízvilágú töltött káposztával. Annyira sikeres volt, hogy visszatapsolták a tábor résztvevői ezt a finom eledelt, sőt a receptet is sikerült ajándékul kapnunk.

Vendéglátónk, Angéla gondos kézírása jóvoltából elkészülhetett egy fogós összetett feladat is a magyar nyelvet idegen nyelvként tanulók számára.

A kiadós töltött káposzta elkészítéséhez valók megismerése szókincserősítő és szókincsbővítő gyakorlat is volt egyben (H. Tóth 2002).

Hiányos, másképpen: lyukas szöveg formájában került a diákok elé a töltött káposzta ételfinomság elkészítésének és kínálásának a receptje.

Az elvárt megoldásokhoz szükséges nyelvi elemek (H. Tóth 2004a, 2019) szótári alakban zárójelben jelentek meg, ezeket kellett a diákoknak megfelelő igei és/vagy névszói alakban, helyes toldalékolással a receptleírásba illeszteniük.

A recept lyukas szövegéből hiányzó felszólító módú, többes szám első személyű igealakokat a kijelentő igeformák átalakítását követően kellett beírniuk a diákoknak (H. Tóth 2023). Erről az eljárásról, követelményről a feladatot felvezető mondattal (= Készítsük el a töltött káposztánkat…) és az elsőként előforduló kijelentő módú igealak mellé írt mi személyes névmásunkkal tájékoztattam a diákokat.

Azzal nehezítettem a diákok tennivalóját, hogy amikor igekötőkre (H. Tóth 2004b, 2005, 2017, 2019) volt szükség, akkor mindig 2-2 közül kellett a helyénvalót választaniuk, mindeközben a szükséges toldalékolást is el kellett végezniük rendre-sorra.

Kétségtelenül komoly szellemi próbát jelentett a diákoknak az Angéláék receptje alapján szerkesztett, komplex grammatikai elvárásokat felmutató feladatnak a sikeres megoldása.

Egy kiadós séta után Berettyóújfaluban a strandfürdő gazdag kínálatát is érdemes felkeresniük a városba látogatóknak. A szellemi és a testi feltöltődést követően az Angéla Hotel különleges töltött káposztáját vétek lenne kihagyni, ahogy Nadányi Zoltán, Konrád György és Makk Károly hangulatos, barátságos városában Angéla, István és László vendégszeretetével is találkozniuk kell.

Berettyóújfalu – ✓  (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Beretty%C3%B3%C3%BAjfalu)

Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járás központja. Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el, a Berettyó folyó partján, Debrecentől 40, Nagyváradtól kb. 35 km-re. A környék az ókor (= Kr. e. 3. évezred – Kr. u. 476) óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját jelzi. A vaskorban a szkíták, a szarmaták, majd a kelták, utánuk a hunok hódították meg. A magyarok honfoglalása (= 896–901) után több kisebb település állt itt, a Berettyó folyó vidékén, ahol félnomád gazdálkodás zajlott.

A honra lelt magyarok legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és annak a ma is álló tornya. A honfoglalás (= 896–901) után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki Herpály központtal. A települések első írásos említése a Váradi regestrumban történt a 13. században. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el. Az épület sorsáról a tatárjárást/mongoldúlást (= 1241–42) követően nem maradt fenn írásos emlék. Mátyás király (= 1458–1490) 1481-ben vásártartási jogot adományozott a településnek. Herpály falu egy 1418-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával rendelkezett. A faluban három kocsma volt: az egyikben vendégszobával várták a betérő fáradt utasokat, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. Berettyóújfalu 1608. május 23-án hajdúkiváltság privilégiumot kapott Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. A 19. század közepén elkezdődött a Berettyó folyó szabályozása, ezért jelentősen megváltozott a táj arculata: megszűnt a régi vízi világ, mivelhogy lassan visszahúzódott a Sárrét nevű mocsár.  1858-ban adták át a Püspökladány–Nagyvárad-vasútvonalat; ez a távlatos lehetőség további lendületet adott a gazdaság fejlődésének. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezte. „Ez a falu – várost evett”, hiszen új megyeháza, polgári iskolája, kórháza, leventeháza, tisztviselőtelepe lett az 1920-as években. Városi rangot 1978-ban kapott. A régiója ma is nagy, így fontos gazdasági és kulturális központ. Öt középiskolája miatt igazi diákváros lett, területi kórházával jelentős egészségügyi központtá alakult. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony. Igazi kuriózum, hogy az 1817-ben újjáépített református templom orgonáján egykor Liszt Ferenc is játszott. Berettyóújfaluban zsidó emlékeket is találunk. Közülük kiemelkedő a mára teljesen felújított, 1903-ból való Zsinagóga Kultúrtér. Itt helytörténeti kiállítás és kulturális programok őrzik az egykori virágzó zsidó közösség örökségét. A kiállítótérben állítottak emléket a helyi zsidóság története bemutatásának és a holokauszt áldozatairól valló megemlékezésnek. Meg kell említeni a Vágóhíd utcai zsidó temetőt, ahol a neves csodarabbi, Blum Amram is nyugszik, akinek a sírja zarándokhelyként is szolgál. Berettyóújfalu híres szülöttei közé tartozik Konrád György író, akinek a családja vaskereskedést működtetett a zsinagóga közelében. Jelentős tisztelet övezi Makk Károly filmrendező emlékét és munkásságát, akinek az életműve erősen kapcsolódik az itteni zsidó örökség szellemiségéhez.

Állítások		Igaz	Hamis	Nincs információ
1.	Az Alföld északi részén helyezkedik el Berettyóújfalu.
2.	A vásártartási jogot Mátyás királytól kapták.
3.	Ma is él a Sárrét nevű mocsár.
4.	Vaskereskedő volt Konrád György, a híres magyar író.
5.	1987-ben kapott városi rangot Berettyóújfalu.
6.	1859-ben kezdődött a Berettyó folyó szabályozása.
7.	Berettyóújfalu csodarabbija Galíciából települt ide.
8.	Debrecenben is híres egészségügyi központja lett a faluvárosnak.
9.	A hunok honfoglalása 896-ban volt a Kárpát-medencében.
10.	A berettyóújfalui református templom orgonáján Liszt Ferenc is játszott.
11.	A helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja Nadányi Zoltán költő volt.
12.	Herpály központtal több mint tíz falu alakult ki Berettyóújfalu mai helyén és határában.
13.	A ma is népszerű Liliomfi című híres színes magyar filmet Makk Károly rendezte.
14.	A Berettyó vidékén félnomád életet éltek a magyarok a 10. században.
15.	Amikor a Tisza folyót szabályozták, akkor szűnt meg az itteni régi vízi világ.

Töltött káposzta receptje Berettyóújfaluból Angéla, István és László jóvoltából…

Ez a recept eredetileg a berettyóújfalui Angéla Hotel egyik tulajdonosa, Vadas Angéla gyönyörű kézírásában került hozzám. Nem más figyelte az összetevők pontos felsorolását, mint Angéla férje, Vadas István, aki szintén tulajdonosa ennek a hotelnek. És aki gondosan, a hozzávalók hiánytalan felhasználásával és még a sokéves tapasztalatával is dédelgette a kiváló ízkompozíciót, az az igényes szakács, László László.

A képen középen Vadas István és felesége, Kiss Angéla, balról Ciavoi Andrea, jobbról Elekes Anna Berettyóújaluban, az Angéla Hotelben

Tervezzetek egy városnéző, Angéla Hotelt látogató berettyóújfalui, jóleső barangoló kirándulást, hogy ezután Ti is megkóstolhassátok ezt a különleges töltött káposztát, sőt feltétlenül repetázzatok is belőle!

Hozzávalók: 2 közepes fej édes káposzta; 1 kg darált hús (sertésdagadó); 20 dkg rizs; 2 csokor friss kapor; 1 pohár tejföl; 2 fej vöröshagyma és 1 fej fokhagyma; ízlés szerint: só, bors, piros édesnemes (vagy: csemege) fűszerpaprika

Készítsük el a töltött káposztánkat Angéla, István és László jóvoltából!

(forráz, mi; le, ki) _______________ a káposzta___, majd (választ, be, le) _______________ türelmesen, egyenként a (levél, ők) _______________!

(kever, meg, össze) _______________ a hozzávalók___ egy nagy tál___! (sóz) _______________, (borsoz) _______________ ízlés szerint! Hogyan? A darált hús___ a (rizs) _______________, a finomra vágott két fej vöröshagyma___ és az egy fej fokhagyma___, ízlés szerint só___, bors___ és a fűszerpaprika___ (gyúr, össze, fel) _______________. (dolgozik, rá, össze) _______________ jó___, alapos___, és ha szükséges még, akkor fűszerez___ is – ezután (tölt, be, fel) _______________ a (levél, ők) _______________!

Rak___ az egyik csokor (kapor) ______________ a lábas aljára, a másik csokor kapor___ szór___ meg a felső káposztasor___! Főz___ lassú tűzön kb. 1 óra___, majd készít___ rántás___, és (önt, ki, rá) _______________! (tesz, rá, be) _______________ ezután a tejföl___! Ha így összeforrt – kb. 10 perc alatt –, akkor már készen is van az Angéla Hotel receptje szerinti töltött káposzta___.

Tálal___, és kíván___ jó étvágy___!

Összefoglalás

Jelen írásom középpontjában a tudományterületek közötti kapcsolatok, a pedagógiai gyakorlat felől nézve az éltető, továbbvivő kapcsolatok megvilágítása állt. Három pillére volt a kapcsolódási alkalmak megmutatásának: a 15. élő magyaróra tábor és a magyar mint idegen nyelv, valamint az országismeret. A rendezőelvet Berettyóújfalu egykorvolt és jelenkori településtörténete mellett egy helyi vendégcsalogató ételkülönlegesség biztosította. A gondolatmenet kétségtelen gyűjtőpontját a magyar nyelv idegen nyelvként történő tanítása körvonalazta. Rá akartam mutatni az oktatómunka ez idő tájt előtérbe került radikális kihívásaira, így az interperszonális képességek és készségek összességét adó úgynevezett puha képességek és készségek (= soft skillek) fontosságára. Ezek megkerülhetetlenek a nyelvünket és kultúránkat tanuló idegenek ajkúak részére formálódó tananyagrendszerek, tananyagegységek tervezésében és kimunkálásában is. A kérdezés, kutatás, kreativitás, kritika, kultúra, kommunikáció (Lannert–Németh 2024) célként tételezni érdemes értékek, ezért jelen dolgozatomban a megvalósítási lehetőségeikre szándékoztam példát kínálni az ismeretkörök közötti kapcsolatokat megvilágítva.

Felhasznált és ajánlott szakirodalom

Csépe Valéria 2016. A 21. századi iskola feladatai – Kihívások és lehetőségek. Forrás: https://kiadvany.suliszerviz.com/kiadvanyok/9-kiadvany-2016/96-2016-prof-dr-csepe-valeria-1-a-21-szazadi-iskola-feladatai-kihivasok-es-lehetosegek – Utolsó letöltés: 2024. 09. 10.

ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) vizsgarendszer 2009. http://inyt.pte.hu

H. Tóth István 1994. Коммуникация и языковое сознание, их связь с этнологией (Сборник). Кудымкар, Россия. 98–122 с.

H. Tóth István 1997. «Летит песня…» – Аспекты и возможности создания антологии по уралистике для изучающих венгерский язык как иностранный. In: Perspective Trends in Modern Finno-Ugristics., 1997: 126–130., Диалог МГУ, Москва. Ugyanez: „A mi életünk akár a sínyom fehér tarhegyen, mit befú a szél hajnalban”. Intézeti Szemle, Budapest. 2000. 1: 71–77.

H. Tóth István 2000. Проблема языков в новом обществе (Сборник). Кудымкар, Россия. 123–128 с.

H. Tóth István 2000. «Тоска по свободе» (стилистический анализ стихотворения Радноти, венгерско-еврейского поэта. Мордовский Государственный Унивеситет имени Н. П. Огарева, Саранск. 111–123 с.

H. Tóth István 2000. A nyelvválasztás motívumai Moszkvában. Nyelv*Infó (A nyelvtanárok lapja). Budapest. 3: 25–27. Ugyanez: Intézeti Szemle, Budapest. 1: 54–59.

H. Tóth István 2000. A hungarológia oktatásáról és fejlesztéséről Moszkvából. Hungarológia, Budapest. 2–3: 286–289.

H. Tóth István 2001. Чем руководствуются московские студенты, выбирая иностранный язык? «Нам – 30». Lomonoszov Egyetem Filológiai Fakultása, Moszkva. 8–11.

H. Tóth István 2002. Практическая фонетика венгерского языка для русскоязычных студентов (Теоретические и практические аспекты лингвистики и лингводидактики – сборник научных трудов). Сургутский Государственный Университет, Сургут. 9–21. с.

H. Tóth István 2002. A magyar szókincs és grammatika bevésésének egy lehetséges módja (magyar képzőművészeti alkotások felhasználásával). Nyelv*Infó (A nyelvtanárok lapja), Székesfehérvár. 1: 14–18. Ugyanez oroszul hangzott el az Актуальные вопросы финно-угроведения и преподавания финно-угорских языков nemzetközi konferencián és megjelent: Научные издания московского Венгерского Колледжа, Москва. II/2: 337–345.

H. Tóth István 2004a. A -t végű igékről a magyar mint idegen nyelv oktatásának szempontjából. Nyelv*Infó (A nyelvtanárok lapja). Kodolányi Főiskola, Székesfehérvár. 3–4: 30–33.

H. Tóth István 2004b. Néhány adat a magyar igekötő természetének láttatására (A magyar nyelvet idegen nyelvként tanulóknak). In: Antonyina Guszkova–dr. H. Tóth István (szerk.): Közös célunk: a tudomány művelése (Tanulmányok Szíj Enikő köszöntésére a Lomonoszov Egyetem Filológiai Fakultásáról). TTS, Moszkva. 18–25.

H. Tóth István 2005. Az ad ige kapcsolata a leggyakoribb magyar igekötőkkel. In: Antonyina Guszkova – dr. H. Tóth István (szerk.): Tetteink-terveink. Köszöntjük a 35 éves moszkvai magyar filológusképzést! Tanulmányok és műfordítások. TTS, Moszkva. 29–37.

H. Tóth István 2005. Néhány gondolat a magyar igekötőről orosz nyelvi megközelítésből. THL₂ Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and Hungarian Culture (A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata). Balassi Intézet, Budapest. 2: 93–101.

H. Tóth István 2005. A legrégibb és leggyakoribb magyar igekötőkről orosz megfeleltetéssel (Adalék a magyar mint idegen nyelv tanításához). Nyelv*Infó (A nyelvtanárok lapja). Kodolányi Főiskola, Székesfehérvár. 2: 24–30.

H. Tóth István 2007. Az ábécé tanításának hasznosságáról. THL₂ Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and Hungarian Culture (A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata). Balassi Intézet, Budapest. 1–2: 142–152.

H. Tóth István 2007. Предложение: единство во множестве (Вслед за К. Е. Майтинской: к вопросу о теории и практике современных синтаксических исследований). In: Конференция по уральским языкам, посвящённая 100-летию К. Е. Майтинской. Москва, 12–16 ноября 2007 г. Тезисы. Москва, Институт языкознания РАН

H. Tóth István 2008. Tájékozódási pontok a magyar mint idegen nyelv tanításához (A névelő a magyar és a cseh nyelvben). Társszerző: Radek Patloka. Nyelv*Infó. Székesfehérvár. 2: 10–16.

H. Tóth István 2015. A kontemplatív alapú, additív szemléletű, funkcionális anyanyelvhasználatot fejlesztő stratégiáról. In: Gazdag Vilmos – Karmacsi Zoltán – Tóth Enikő (szerk.): Értékek és kihívások II. Ungvár. 211–221.

H. Tóth István 2017. Az igekötőkről – a magyar mint idegen nyelv tanításához. Közoktatás, Beregszász. 2–3: 11–15.

H. Tóth István 2018. Tervezés és ellenőrzés a magyar mint idegen nyelv (mid) tanításának folyamatában. Közoktatás, Beregszász. 3: 16–18.

H. Tóth István 2018. Hat vagy hát, ver vagy vér és hasonlók (Egy- és többértelműség a nyelvhasználatban a magyar mint idegen nyelv oktatása terén). In: Gecső Tamás – Szabó Mihály: Egy- és többértelműség a nyelvben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 205. Kodolányi János Egyetem, Székesfehérvár – Tinta Könyvkiadó, Budapest. 121–131.

H. Tóth István 2019. Adalék a többes szám (-k) tanításához a magyar mint idegen nyelv (mid) oktatása kapcsán. Közoktatás, Beregszász. 1: 7–10.

H. Tóth István 2019. Hozzájárulás a -t végű igéknek a magyar mint idegen nyelv szemléletű tanításához. Közoktatás, Beregszász. 3–4: 13–15.

H. Tóth István 2019. Megérinthető-e a személyiség a magyar mint idegen nyelv (mid) tanításakor? (A XII. Miskolci Taní-tani Konferenciára tervezett előadás szerkesztett változata.) https://www.tani-tani.info/megerintheto_e_a_szemelyiseg

H. Tóth István 2023. A felszólítás és a felszólító igealakok a nyelvhasználatban. In: Helyesírás és tehetséggondozás a digitális térben (szerk.: Bárdos Dóra – Tóth Etelka: Helyesírás és tehetséggondozás a digitális térben – XXVI. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny. Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, Nagykőrös. 92–162.

H. Tóth István 2024. Mozaikok a magyar mint idegen nyelv (mid) tanítási tapasztalataiból. In: Takács Judit – Márku Anita – Havasi-Kovács Helga (szerk.): Nézőpontok a helyesírásról. Líceum Kiadó, Eger. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/8332/1/Nezopontok_digit.pdf 77–86.

H. Tóth István 2024. Aktuális kérdések a magyar mint idegen nyelv tanítása köréből. In: Beregszászi Anikó (főszerk.): Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica. Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász. 28–43.

H. Tóth István 2025. Szárnypróbáló műfordítók tehetséggondozása az innováció jegyében. In: Pap Ferenc – Tóth Etelka – Fehér Ágota (szerk.) (2025): Innováció a pedagógushivatásban. Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, Nagykőrös, online kiadás. 426–431.

Kovács Tünde (kiadó és főszerk.) 2004-től. Magyarul tanul(ó)k. Magazin magyarul tanulóknak. www.magyarultanulok.com

Lannert Judit – Németh Szilvia 2024. Kreatív tanulás – Kreativitás az iskolában és azon kívül. Tea Kiadó, Budapest.

Németh Anna 2024. Én matektanár vagyok… Forrás: https://www.tani-tani.info/en_matektanar_vagyok – Utolsó letöltés: 2024. 09. 10.

Képmelléklet:

A fotón Vadasné Kiss Angéla és az igényes kézírással leírt receptje is látható. A fotót az élesdi Ciavoi Andrea tanítónő készítette. Angélának a receptet, Andreának a fotót ezúton is köszönöm múlhatatlan szeretettel.

[2] A regestrum szó latin eredetű, és jegyzéket, lajstromot nyilvántartást jelent oklevelek, iratok és más fontos dokumentumok esetében.