Az 5. zamárdi szabadegyetemet 2026. szeptember 18-án Balázs Géza Berzsenyi-emlékelőadása nyitotta meg ezzel az ajánlással:

Berzsenyi Dániel emlékének: a magyar Horácnak, Somogy Kazinczyjának, a niklai remetének, születésének 250., halálának 190 évfordulójára.

A téma pedig Berzsenyi félbehagyott drámája, A somogyi Kupa, avagy ahogy Toldy Ferenc kicsit kétértelműen nevezte: Kupa támadása. Berzsenyi az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814. évi drámafelhívására tervezte megírni a somogyi Koppány (vagy ahogy helyben nevezi a nép: Kupa, Kupa vezér) történetét. Erre a pályázatra készült Katona József Bánk bánja is – de nem nyert díjat. Berzsenyi az első magyar belviszályt akarta megragadni – nyilván a 18. század eleji történelmi helyzetre is hangolva. Vannak benne látványos szcenikai elemek, például a mitologikus pogány szobrok (Attila és Herkules bálványai) előtti drámai szertartások, jóslatok. Végülis a dráma ennél a sornál szakad meg:

KUPA Gyermek, gyermek! Tudod-e, hogy a nemzet csak a maga szokásában él? 

Berzsenyi Kazinczynak írott levelében így magyarázza meg a dráma félbehagyását: „Későn vettem észre, hogy itt a religióról és országlásról kell szólani, melyekről okosat mondani keserves. Bánom, hogy belekaptam”.

Balázs Géza Berzsenyi aprólékos, komótos, megfontolt munkamódszerével, súlyos balesetével (fél évig ágyban fekvő beteg volt), valamint Kölcsey kritikájának nyomasztó hatásával is magyarázta a dráma félbehagyását. Befejezésül a szabadegyetem mottójának szánt egy Berzsenyi-idézetet:

Rendeltetésünk nem magányos élet

Sörök komorság és elmélkedés

Hanem barátsága és társalkodás. (Vitkovics Mihályhoz)

Az előadó tervezi gondolatainak tanulmányba foglalását.