Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója a szenvedélyének, a magyar neologizmusok gyűjtésének hódolva újabb kézbe simuló kötettel lepte meg az olvasóit 2026-ban. Az Új szavak IV. kötetben a beszélt nyelvi neologizmusok újabb 600 szócikkből álló példatárát kínálja, hogy felismerjük benne saját korunk színes nyelvi világát, kreatív szóalkotási képességünk legfrissebb „termékeit”. A kötetet a szerző e szavakkal vezeti be: „Unokáimnak, Botondnak, Zoénak, Izabellának, Zeldának és Zénónak”.

Meglódul az olvasó fantáziája. Amire ezek a gyönyörű, most óvodáskorú unokák felnőnek, hova tűnik a szókincsünknek az itt bemutatott rétege? Mi marad meg aktív szóhasználatban, mi válik régiessé, esetleg archaizmussá, s mi hullik ki akár kontextuális jelentését, fogalmi mezőjét, asszociációs környezetét veszítve véglegesen az élő nyelv dinamikus entitása folytán?

Talán az egykor volt fiatal magyar olvasóközönség emlékezik a 60-as, 70-es évekből a Mézga családra, arra a tévés rajzfilmsorozatra, amelyben szerepelt egy Köbükinek nevezett, harmincadik századi rokon, MZ/X. A Romhányi József tollából származó filmszöveg fél évszázadot átívelve most Minya Károly kötetét így kapcsolja be a szülők, nagyszülők, akár dédszülők olvasói korosztályának mai tudatában a megértés hálózatába. Idézzük a tréfás-szellemes történetmesélést:

„A családhoz tartozik köbükunokai fokon egy harmincadik századbeli rokon…” […] MZ/X így szól magáról: „– Elfelejtem ókor-ókor, hogy nem tudhat még újmagyarul ez az atomókor. Szerencse, hogy beszélhetek így a vén szülékkel, a gondolatátvívó kézikészülékkel. – Kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus.[1]”

Hangulatában jól illeszkedik a Mézgáéktól kölcsönzött fenti könnyed, vicces bevezetés a kötet olvasmányos stílusához, bár a benne feldolgozott anyag nagyon is komoly nyelvészeti vizsgálatokhoz nyújt adatbázist.

Hiszen a felgyorsult idő, a kitágult tér s az egyén befogadói horizontjának behatároltsága nemcsak a korosztályoknak, hanem a kortárs nyelvhasználónak se teszi lehetővé a teljes beszélt nyelvi korpusz tárolását, aktív keretszemantikai feldolgozását, kontextuális kognitív beágyazottságának ismeretét. S ha mégis el szeretnénk igazodni a nyelv eme új teremtményeinek erdejében, hogy a rajzfilm szavait idézve értsünk valamennyire „újmagyarul”, nyugodtan forduljunk Minya Károly köteteihez!

Nem az első ez a kötet, ahogy a sorszáma is mutatja. Minya Károly ez idáig három, a neologizmusokat bemutató szótárt állított össze: Új szavak I. (2007), Új szavak II. (2014), Új szavak III (2019). Az első kötet 1250 szót tartalmaz, a második 800-at, a harmadik pedig 850-et. A gyűjtés a mai sajtótermékek, a rádió, TV, podcastek anyagából származó, szövegkörnyezetben életre keltett, nyelvhasználati lexikális elemeket, frazémákat is tartalmazó szövegegységeket sorakoztat fel. Mint a szerző egy beszélgetésben bevallotta, szó szerint lyukasra olvassa az újságokat, hogy kivághassa ollóval a megfelelő részleteket. Az auditív felvételek ugyanígy biztosítják az új fordulat beszédszituációban elfoglalt élő helyének hitelességét.

Helyezzük kicsit nyelvtudományi kontextusba ezt az értékes nyelvi gyűjtést. Hiánypótló szövegkorpuszt jelentenek Minya Károly kis kötetei a pragmatika, a stilisztika, a szociolingvisztika kutatásaihoz. Az ilyen gyűjtések elemzésével egy korpuszalapú nyelvhasználati sorozatot lehet az olvasó és kutató kezébe adni. Kiváló lengyel származású magyar nyelvészünk, Bańczerowski Janusz évtizedeken keresztül vizsgálta a világ nyelvi képét mint a valóság metanyelvi tükröződését (Bańczerowski 2008). E kognitív szemantikával érintkező, többek között Langacker szemléletére támaszkodó megközelítés arra kereste a választ, hogy (1) milyen képet tartalmaz a nyelven kívüli valóságról a természetes nyelv, miből áll ez a nyelvi kép; (2) milyen információk, milyen tudás, tapasztalat, értékrend rögzül benne; (3) vajon beszélhetünk-e egyáltalán a világ nyelvi képéről, s ha van ilyen, hogyan rekonstruálhatjuk, írhatjuk le ezt a képet (vö. Bańczerowski 2008: 8). Ám fordíthatunk a koncepciónkon a szociolingvisztika, művészetszemiotika, befogadásesztétika felől is. Amikor rácsodálkozunk arra, hogy milyen asszociációkat indít el bennünk egy-egy mesterien kreatív, új beszélt nyelvi forma, akkor a befogadói horizonton a reflexió, a perspektíva és az önértékelés, a társadalmi önképünk is kirajzolódik. Ez már a társadalomszemiotika látókörében is kérdéseket vet fel. Milyen ez a világ, amelyre a beszélő ilyen módon reflektál, ilyen új nyelvi formákkal tükrözi vissza szűkebb vagy tágabb környezetét, ahhoz való viszonyát, egyáltalán saját helyét ebben a világban? Minya Károly szótárai kiváló terepet nyújtanak az ilyen jellegű megfigyelésekhez.

A világ nyelvi képét kutatva felvetődik a kérdés: „hogyan lehet a jelentésaspektusok szótári reprezentációikban a lexikális egységektől eljutni a keretalapú szótárakig?” (Langacker in: Andor 2005: 21). A keretszemantikai kutatások, a kontextuáliskeret-alapú pragmatika alapján azt javasolják, hogy a jövő szótárainak alaposabban és precízebben kellene megjeleníteniük a világra vonatkozó tudást, azaz az ún. fogalmi, enciklopédikus alapú bázisismereteket. „Az emberi memóriában fogalmi szerkezeti struktúrákba rendezetten tárolt háttérismeretek, így a kognitív tudáskeret (conceptual frame), a konceptuális háttér (conceptual scene), valamint a forgatókönyvszerű konstruktumok (acripts) tételei, tényezői alapján sémaalapú sztereotípiák alakulnak ki, amelyek az egymással konceptuálisan összefüggő mentális szerkezetekbe épülve rögzülnek a hosszú távú memóriában” (vö. Andor 2005: 19). Ezek komplex mentális műveletek, amelyekre már a huszadik század első felében rájött a tudomány.  A felgyorsult világunkban erre a tudásra, ennek megszerzésére a nyelvhasználónak, a nyelvet elemző tudósnak saját tapasztalatain kívül más forrásokra is lehet és kell támaszkodnia napjainkban is.

Minya Károly az előszóban erről így ír: „A nyelvi változások jelenben való vizsgálata nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Azért, mert a nyelvi változások lefolyásának, természetének a tanulmányozására, a változások okainak működés közben történő vizsgálatára a mindenkori jelen kínálja a legjobb feltételeket. Így például a szavak születése is a jelen vagy a közelmúlt nyelvhasználatában érhető tetten. Tételesen a következőképpen jellemezhetjük a neologizmusokat:

Az idő szerint neologizmus az, ami viszonylag nemrég jelent meg a nyelvhasználatban.

Az egyén szempontjából a számára ismeretlen nyelvi kifejezés a neologizmus.

A stiláris hatás szempontjából neologizmus az, ami egyszeri, alkalmi költői, írói, újságírói kifejezés.

A szókészlet rétegződése szempontjából a neologizmus általában egy adott nyelvi rétegben jelenik meg” (7).

A bevezető tanulmány (7–11) bemutatja a szócikkek felépítését, amely mindegyik korábbi szótárhoz hasonló. A címszó után olvasható a szó szófaja és a létrejöttének a módja. A címszófejben szerepel még a tematikus, illetve stílusrétegbeli besorolás. A szócikk következő, meghatározó részét a szó jelentésének a leírása és a példamondat teszi ki. A 600 szócikkből itt csak egyet ragadjunk ki bemutatásképpen! Nézzünk egy főnévi besorolású, jelentéssűrítő összetétellel létrehozott, bizalmas stílusú példát a mai, modern szülők egy sajátos típusának megnevezésére! Érezzük az erőteljes, könnyen felidézhető képiséget, az asszociatív értelmi, értéktelített jelentéskifejtést, amely után a médiából vett példaszöveg világosan mutat be egy használati szitációt kontextusában is:

helikopterszülő FN jelentéssűrítő összetétel Biz Az a szülő, aki a gyerekén kívül nem foglalkozik mással. Túlfélti, mindenbe beleszól, és mindent megcsinál, megold a gyerek helyett, tudja, hogy hol van, és mit csinál. Mint a helikopter: a feje felett köröz állandóan. A szülő részéről a gyereket félteni és védeni természetes dolog, ahogyan az is természetes, és el is várható, hogy fejlődéséért és sikeres előmeneteléért a szülő biztosítsa a biztonságos hátteret és figyelmet a gyereknek. A helikopterszülő azonban mindezt eltúlozza: olyan szülő, aki egészségtelenül nagy figyelmet fordít a gyermekére, és akár egy járőröző helikopter, folyamatosan a gyerek sarkában van (8).

Minya Károly egy korábbi kötetében a neologizmusok erős képességét emeli ki. Ez különösen a nem szakmabeli bulvársajtóra érvényes:

„A bulvársajtó stílusát, nyelvhasználatát illetően jellemző az erős stiláris értékű szavak és kifejezések használata, a kevésbé választékos szókincs, a leegyszerűsített nyelvi forma, a meghökkentő, „ütős” cím. Fogalmazására az egyszerűség, a célra törés, az első olvasásra (átfutásra) áttekinthető mondat- és szövegszerkesztés jellemző. A tabutörés a témában és a nyelvhasználatban egyaránt meghatározó eleme. Fokozottan kedveli a neologizmusokat, főként az összetételeket” (Minya 2025: 118).

centrifugált gyerek szsz Olyan gyerekek, akiket nagyon sok inger ér, nagyon gyorsan kell tenniük a dolgokat, nagyon gyorsan kell mozogniuk, hogy szinte ki van facsarva belőlük az érzelmi reagálóképesség. Ezek a gyerekek tényleg folyamatosan „akcióban vannak”, nincs idejük a megpihenésre, a szusszanásra, és ez nagyon sokszor azzal is jár, hogy kimerültek, fáradtak, nem véletlenül nevezzük őket centrifugált gyerekeknek. (26)

Az e kötetben szereplő szavak nem találhatók meg az értelmező szótárakban. Némiképp szubjektív válogatáson alapul. Mégis a szótár igyekszik képet, fogalmat és válogatást adni a legújabb tárgyak tárából, amelyeket a modern technikának, illetve technológiának köszönhetünk többek között. Tehát az új szavak keletkezésének motivációja egyrészt az, hogy valamilyen új tárgy jelenik meg, és annak nevet kell adni. Például: drukkolóhurka, fotótükör, nyakpárnahangszóró, robbanómellény, stroke-szemüveg, VR-szemüveg, villám-töltőállomás, zebrazászló, zsebkönyv-automata. Az új szavak születésének a motivációja az is, hogy új foglalkozás jelenik meg: adatbróker, boldogságmenedzser, hulladékmérnök, influenceleb, memóriasebész, robottechnikus, spindoktor, virtuálisvalóság-tervező. Új eljárásmód születik: pupillometria, robotsebészet, történettérkép, ügyfélsegítő; új intézményszerű egység: verspatika; új közlekedési eszköz: Mikulás-troli.

Vannak olyan új szavak, amelyeknek a jelentése áttetsző, mindenki számára érthető, és jól jellemzik az időszakot: börtönbiznisz, gasztroforradalom, klímavészhelyzet, kvótamechanizmus, és vannak olyanok, amelyeknek a jelentése nem transzparens (nem áttetsző), ilyenek például a következők: felbőröz, fonalbombázás, hatótávfrász, horrorkaraván. A neologizmusok stiláris voltukat illetően nemgyszer ironikusak, pejoratívak, gúnyosak, pl.: antipartiarc, bulibáró, influenszerjárvány. A kötet tartalmazza az újabban bekerült idegen szavakat, segít az értelmezésükben, valamint a helyesírásukban is. Például: bullet time, catfishing, chatbotos, fake news, hájpol, home office, kioffol, szkippel, tiktokker.

Ezek jelentős része anglicizmus, változatlan angol átvétel vagy fonetikus átírással alkotott szóképzés (pl. hájpol / felhajtást csinál):

fast food [fászt fúd] szsz, ang Gaszt Gyorsétel, amelyet két perc sorban állás után megkapunk, és sétálva is megehetünk. A fast food nem feltétlenül jelent rossz és egészségtelen ételt, és ha valaha az életben készítettünk már otthon hamburgert vagy kenyérlángost, tudjuk, hogy az a gyors nem is annyira gyors. A gyors jelző itt nem az elkészítés időtartamára utal, hanem arra, hogy mi magunk gyorsan hozzájuthatunk, mivel egy átlag éttermi várakozási idő töredéke alatt megkapunk egy ilyen fogást (40).

 Igen nagy számban bővült az e- előtagú összetett szavak családja, ezt tükrözi a szótár (e-banking, e-beszámoló, e-beszerzés, e-demokrácia, e-érme, e-hulladék, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-piactér, e-részvétel, e-üzlet) (vö. 9–10):

e-szemét FN jelentéssűrítő összetétel Inf Elektromos és elektronikai szemét (háztartási gépek, telefonok, tabletek, laptopok stb.). Évről évre több az e-szemét, a tavaly kidobott elektronikus kütyük, gépek mennyisége már elérte az évi 45 millió tonnát, és csak 20%-ának a sorsa követhető nyomon. A veszélyes hulladéknak számító e-szemét 80%-ának sorsa ismeretlen. Ki tudja, hol és hány évtizeden át szennyezi a környezetünket? (38)

Vessünk egy pillantást a szóalkotási tendenciákra! A szóalkotási módok közül az összetétel a legproduktívabb, azon belül is a jelentéssűrítők a leggyakoribbak. Ennek oka abban keresendő, hogy a beszélő vagy írásban kommunikáló ember az információ továbbításához egyszerre akarja megragadni az olvasó, hallgató figyelmét, és elkerülni a hosszas magyarázkodást. Ezért kapcsolunk egy ismert taghoz egy kevésbé ismertet, esetleg szokatlant. Ettől az új összetétel azonnal felfogható, a szöveg elevenebb, színesebb, figyelemfelkeltőbb és főleg tömörebb lesz. A gyors megértés gyors befogadáshoz vezet. Ennek ugyanakkor lélektani okai is vannak. Így az újabb összetétel – éppen mert a befogadó úgy érzi, már korábban is ismerte – nagyon gyorsan közkinccsé válhat. Minél „ütősebb”, meglepőbb, játékosabb egy fordulat, annál inkább megragad.

Az új szavakkal való ismerkedés szellemi kalandnak is tekinthető, ugyanis bennük a közelmúlt és napjaink történései, eseményei, újításai jelennek meg. Ezek a kifejezések különböző tárgykörűek és tartalmúak: politika, gazdaság, technika, kommunikáció, kultúra, sport stb. A neologizmusok világa azért érdekes, mert fölhívják a figyelmünket arra, hogy a nyelv mennyire gyorsan változik. Ebből a szempontból a neologizmusok kutatásának, tanításának ügye messzemenően szolgálja a nyelvi tudatosítást.

Az új szavak a jelen nyelvi állapot tükrözői, ezek ragadják meg leginkább a nyelvhasználók figyelmét – hangsúlyozza a kötet fülszövege. Mégis gyakran indokolatlanul elutasítóan fogadják őket, holott egy nyelv kifejezőképessége általában arányban van a felmerülő szükségletekkel, és a nyelvi kifejezés iránti új igények megteremtik a kielégítésükre alkalmas eszközöket. Így módon az új szavakkal való ismerkedés során a nyelvi tolerancia erősítése is érvényesül. Az érzelmi viszonyulás ezért is nyilvánvaló az anyanyelvünkhöz, mert az nem csupán egy kommunikációs eszköz a számunkra, hanem identitásunk, magyarságunk alapvető eleme.

A szótár több mint negyedét a leggyorsabban bővülő, informatikai tartalmú szókincsréteg teszi ki (161 szócikk). Ezek között is kiemelkedő számban képviseltetik magukat az okos- előtagúak (39 szó). Pl. okoscumisüveg, okosnyakörv stb.

A szótár ugyanakkor érdekes olvasmány is lehet, hiszen az alkalmi neologizmusok jelentése mindig megmozgatja a nyelvhasználók fantáziáját. Vajon mi lehet a lángostérkép és a drukkolóhurka?

A szótár igyekszik minél változatosabb példákat hozni a szleng és a bizalmas szavaktól kezdve a párkapcsolati neologizmusokon át a gasztronómiai kifejezésekig. Minya Károly habilitált főiskolai tanár, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője, neves szókincskutató. Eddigi tanulmányköteteinek (Minya 2003, Minya 2005, Minya 2011) és szótárainak, az Új szavak I. (Minya 2007), Új szavak II. (Minya 2014), Új szavak III. (2019) méltó folytatása a 2026-ban megjelent, kézbe simuló kis kötet, az Új szavak IV., amelyet szívesen ajánlunk mind az érdeklődő olvasó felnőttek és diákok, valamint a nyelvészet és más tudományterületek kutatóinak figyelmébe.

(Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2026. 139 lap)

Jegyzet

[1] Forrás: https://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/24107/rajzfilm-slagerek/mezga-csalad-zeneszoveg.html (Letöltve: 2026. 05. 01.)

Irodalom

 Andor József 2005. Kognitív grammatika: A tudomány jelenlegi állása és kapcsolódó kérdései: Interjú Ronald Langackerrel. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Akadémiai Kiadó. Budapest. 13–42.

Bańczerowski Janusz 2008. A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Minya Károly 2004. Derűs nyelvművelés. 66 írás az anyanyelvhasználatról. MNYKNT. Budapest.

Ajánlott szakirodalom a mai magyar nyelv új szókészletéből

Balázs Géza 2016a. Új szavak, kifejezések – A rendszerváltás kisszótára (1990–2015) –  Nem szótározott szavak tárháza. IKU–Inter Nonprofit Kft. Budapest.

Balázs Géza 2016b. Jelentés a magyar nyelvről – Új szavak, kifejezések. IKU–Inter Nonprofit Kft. Budapest.

Balázs Géza – Grétsy László (szerk.) 2004. Új jelenségek a magyar nyelvben. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Balázs Géza – Minya Károly 2025. Új szavak, kifejezések. Magyar Nyelvőr 149/2. 295–296.

Bódi Zoltán 2010. Infoszótár. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Kiss Gábor – Pusztai Ferenc 1999. Új szavak, új jelentések 1997-ből. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Minya Károly 2007. Új szavak I. Nyelvünk 1250 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Minya Károly 2014. Új szavak II. Nyelvünk 800 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Minya Károly 2019. Új szavak III. Nyelvünk 850 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Minya Károly 2019. Új szavak IV. Nyelvünk 600 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Molnár Csikós László 2008. Divatszavak. 222 újszerű szó és szójelentés magyarázata példákkal. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Molnár Csikós László 2021. Újabb divatszavak. 200 újszerű szó és szójelentés  magyarázata példákkal. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Parapatics Andrea 2008. Szlengszótár. A mai magyar szleng 2000 szava és kifejezése fogalomköri szinonimamutatóval. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Veszelszki Ágnes 2012. Netszótár. @-tól a zukbergnetig. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.