Egy életen át rosszul tudtam a Kis kece lányom-at, és ezzel szerintem nem vagyok egyedül.  Дeva (Takács Dorina) Kis kece lányom feldolgozását hallgattam, és feltűnt, hogy nem stimmel a szöveg, mintha a népdalnak valamilyen átdolgozott változatát énekelné. Először csak azt vettem észre, hogy „fordulj ide mátkám asszony” helyett „fordulj hozzám mátkám asszony” hangzik el, aztán több más részlet is gyanús lett.

Keresni kezdtem, hogy mit tudunk a dalról, és az az információ mindenhol szerepelt, hogy 1907-ben gyűjtötte Bartók a Tolna megyei Felsőireg faluban, egy idősebb asszony énekelte el neki, és ez az egy változata létezik. A gyűjteményi digitalizáció csodája, hogy a BTK Zenetudományi Intézet gyűjteményének 2020 óta létező Bartók-oldalán meg lehet nézni az eredeti támlapot, amit Bartók felvett a dalról. Íme: https://bartok-gyujtesek.zti.hu/hu/browse/28/11124

És itt ért a döbbenet: az eredeti szöveg az, amit Дeva énekel a feldolgozásában, és nem az, amit az iskolában nemzedékek óta tanulunk, és ami minden magyarnak ott van a fülében. A különbségek a két változat között ráadásul jelentősek, módosítják a népdal szerkezetét és az értelmét is.

Ez a felsőiregi szöveg:

Kis kece lányom fejérbe vagyon,

Fejérbe, rózsám, fejérbe vagyon.

Mondom-mondom, fordulj hozzám, mátkám asszony,

Mondom-mondom, fordulj hozzám, mátkám asszony.

Kajtai rózsa, cidrusmenta,

Én elmennék az uj táncba, ha szép lány volna.

Kis csecse lányom, kezébe volna,

Fejérbe, rózsám, fejérbe volna.

Mondom-mondom, fordulj hozzám, mátkám asszony,

Mondom-mondom, fordulj hozzám, mátkám asszony.

➢ Kapásból megoldódik két nyelvi rejtély: világos, hogy a kece a csecse szinonimája, vagyis a lány csinos, vonzó (ezt a nyelvészek is így gyanították). A gyanúsan disszonáns „ciprusi menta” is megszűnik – már hogy is kerülne ez egy magyar népdalba? – és helyette cidrusmenta szerepel: minden bizonnyal a parasztkertekben gyakori, illatos citromfű. Egyedül a kajtai rózsa marad kérdés.

Lényeges különbség, hogy a dal így nem két egyszerű versszakból áll, a szerkezete valamivel összetettebb: A+B+A’. Ebben a B egy refrén nélküli rövidebb középső strófa (az „Én elmennék”-et  nyilvánvalóan a „Mondom-mondom” dallamára kell énekelni).

Na de a lényeg: a jelentés. Az átszerkesztett, közismert verzió elég nehezen értelmezhető, csak az világos, hogy egy legény dalol, aki megszólítja fehér ruhás, kece mátkáját. Utána viszont táncba menne, ha lenne szép lány (ezt vezeti fel a szép és illatos növények, a rózsa és a menta emlegetése). De mi az, hogy ha lenne ilyen lány? Talán a mátka nem elég szép? Mással menne inkább táncba? Aki a mátkánál is kecébb? Igazából elég zűrös a mondandó, bár az énektanárok erre nyilván soha nem térnek ki.

➢ Az eredeti népdal egész másként érdekes. Mégpedig azért, mert a „van” és a „volna” ellentéte határozza meg. A fehér ruhás mátka az első versszakban „van”, és a legény a refrénnel megszólítja, hogy forduljon hozzá. Aztán a közbevetésnél bejön a „volna”: a legény magányos, táncba menne, már ha lenne kivel. És az A’-ból kiderül, hogy a dal elején még létezőként megszólított mátka is csak „volna”. Fehérben lenne és a kezében rózsát, citromfüvet tartana – amennyiben létezne. Az igazi Kis kece lányom a vágyódás dalának tűnik, mégpedig egy nem konkrét, inkább csak elképzelt mátka iránt.

Nem néztem utána, hogy az átdolgozás pontosan mikor történt, és ki csinálta, de egészen biztosan azzal függött össze, hogy a népdal bekerült az énekoktatásba az 1930-as években, és az iskolai használathoz megpróbálták lerövidíteni és érthetőbbé tenni (ekkor Bárdos Lajos írt a dallamra egy cserkészdalt is teljesen új szöveggel, ez a Szellő zúg távol). Csakhogy – szokás szerint – az eredeti ezúttal is sokkal jobb, mint az átírt verzió. Szétesett a szerkezet, konkrét szöveghibák keletkeztek és folyóssá vált a jelentés. Közel száz éve minden magyar gyerek így tanulta meg, de azt hiszem, hogy vissza kéne térni az 1907-es hiteles népi változathoz, az elképesztően szép, titokzatos, erős szöveg.

Ps.: Született egy megfejtés közben a kajtai rózsára. E szerint a kassai rózsa népnyelvi, torzult alakja lehet. Somogyban, vagyis ugyanezen a vidéken gyűjtöttek 1928-ban egy mondókát, amiben megjelennek azonos motívumok: fehér ruha, mátka, cidrusmenta és hajcsai rózsa. A mondókához leányok által játszott játék is tartozott. Ha a kajtai / hajcsai rózsa tényleg kassai rózsa, akkor milyen virág lehet? A Pallas szerint többféle virágot is neveztek kassai rózsának, a büdöske mellett a kakukkszegfűt és a nőiesség jelképének tartott, legénycsalogató rézvirágot. Nekem ez utóbbi látszik a legvalószínűbbnek, szépen erősíti a szöveg jelentését.

Átvéve a szerző engedélyével: https://www.facebook.com/andras.zsuppan.3

Az e-nyelv.hu oldalon korábban e témában közölt írás: https://e-nyelv.hu/2012-07-23/kece/