Kötelezők Emelt Szinten VI. címmel 2026. április 2-án szakmai konferenciát rendezett a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Sebők Melinda irodalomtörténész, a Kötelezők Emelt Szinten Kutatócsoport vezetője megnyitójában elmondta, hogy a konferencia célja kettős: a magyar nyelv emelt szintű szóbeli vizsgára készítés segítése, valamint magának a vizsgának a népszerűsítése, ugyanis a magyar a legnépszerűtlenebb emelt szintű vizsgatárgy.

Az első rész előadásai Az írott és beszélt nyelv legújabb kihívásai témakörben hangzottak el. Heltai János Imre (KRE) „A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében” címmel azt mutatta be, hogyan határozza meg az eltérő nyelvszemlélet a nyelvművelés és a szociolingvisztika kapcsolatát. A strukturalista-kognitív nyelvszemlélet olyan rendszerként tekint a nyelvre, amely az emberen kívül áll, illetve az én kogníciójához kapcsolódik. A humboldtiánus-romantikus felfogás szerint a nyelv a társas viszonyban létezik, nem lehet kiszakítani a nem nyelvi valóságból. Ez a kétféle szemlélet együttesen határozza meg a nyelvújítás, nyelvművelés, szociolingvisztika tevékenységét. Figyelembe véve továbbá Németh László Berzsenyi-könyvének II. fejezetét és Keresztury Dezső Aranyról írott monográfiáját beláthatjuk, hogy a nyelvi beavatkozás területén Kazinczy a fordításra támaszkodó, előíró, Arany János viszont a nép- és köznyelvre támaszkodó, megengedő elveket vallott. A 20. sz-ban Lőrincze Lajos emberközpontú, majd Grétsy László nemzetközpontú nyelvművelés koncepciója is a beszélőre, sőt a magyar kultúra egészére fókuszál. Az eltérő nyelvszemlélet elvezet a laboviánus szociolingvisztika és a nyelvészeti antropológia ellentétéhez is. Következésképp a törésvonal nem nyelvművelés és szociolingvisztika között húzódik, hanem hogy rendszerként vagy projekcióként tekintünk a nyelvre.

Programváltozás miatt Heltai János Imre és Szabó Gergely (KRE) közös előadással folytatták a konferenciát: „Nyelvünk helyzete a Kárpát-medencében. Hogyan beszéljünk a magyar nyelv sokféleségéről?” Kiindulásuk – főként Sándor Klára és Bodó Csanád kutatásai nyomán – az volt, hogy a nyelvváltozat, nyelvjárás fogalma az ezredforduló után radikálisan átértékelődött. Alapvetően idiolektusokban beszélünk, a nyelvi sokféleséget megfigyeljük, majd kiemelünk csoportidentitást jelölő jellemzőket. Ha ezek megszaporodnak, akkor létrehozunk egy absztrakciót: azt mondjuk, hogy ez egy nyelvjárás, de lényegében tudományos metaforát alkotunk. Ma a területi nyelvváltozatok helyett célszerű egyes jelenségeket vizsgálni a változatosság beszélői tapasztalata felől. Ezt teszik a Civil Dialektológia honlap készítői (https://bihalbocs.hu/civil_dialektologia/), amikor a Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv adatait (https://geolingua.elte.hu/hkonyv/Hangoskonyv_index.html) különféle aktuális tartalmakkal együtt (paródia, blog) vetítik térképre. Ezek a digitális források bizonyítják, hogy a regiszterek vizsgálatával a diákok saját tapasztalatai is megjelenhetnek a tanteremben (valamint az emelt szintű szóbeli vizsgán).

A konferencia második része az Ember és nyelv a harmadik évezredben téma köré szerveződött. Sólyom Réka (KRE) „A szónoklat felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete: kérdések és kihívások” című előadásában leszögezte, hogy a hatásos beszéd tartásának alapelvei (igazság és előadásmód fontossága) nem változtak az ókortól kezdve napjainkig, lásd például Kölcsey Parainesisét. A prezentálás tevékenységét tudásra és gyakorlatra kell építeni még akkor is, ha közismert a szöveg létrehozásának műveleti sorrendje. Megbízható retorikakönyvekből vagy a Kossuth szónokverseny anyagából meríthetünk példákat (https://e-nyelv.hu/2025-01-10/kossuth-szonokverseny-5/#kossuthaktualis). Az MI korában a szövegszerkesztés kihívásai közé került a megbízható hivatkozás, vagy ha az érvelő esszé nem jut el valahonnan valahová. Tartalmi tévedéshez vezet, ha az érvet a véleménnyel vagy az egyszerű magyarázattal azonosítjuk. A kidolgozás erénye, ha alkalmazzuk a társalgási maximákat, és a siker érdekében ne maradjon el a szöveg memorizálása sem. A közéleti beszéd megszerkesztése tudatosságot és időt igényel.

Szűcs Marcell László (Lónyay Utcai Református Gimnázium) „Az információ hitelessége az MI korszakban – pedagógiai kihívások az anyanyelvoktatásban” címmel tartotta meg előadását. Akár tetszik, akár nem, a tanteremben ott van a mesterséges intelligencia: az internetes keresésben, a feladatmegoldásban, a házi feladatban. Hogyan értékeljük tehát a diák munkáját? Mi számít plágiumnak? Mennyire tudjuk felismerni az MI használatát? Az MI kognitív ellustuláshoz és a kritikai szemlélet gyengüléséhez vezet, ami az anyanyelvoktatás szempontjából kritikus, mert rontja mind a szövegértést, mind a szövegalkotást. A diákok értsék meg, hogy az MI nem adatbázis, hanem szöveggenerátor: hogyha nem lel forrást, akkor kitalál magának és hivatkozik rá. A tanárok feladatkészítéskor vigyék fel az adott irodalmi szöveget, különben rossz kérdések generálódhatnak. Megszületett a mozaik plágium, gondolatplágium, önplágium jelensége, vitatottak az adatvédelmi, szerzői jogi kérdések. Összeségében az MI nem helyettesíti sem a tanárt, sem a diákot, hanem eszköz, amelyet általános iskolától egyetemig jól használhatunk ötletgyűjtésre, vázlatkészítésre. Megjelenésével felértékelődik a szóbeli felelet és a tantermi írásbeli munka. A jövőben az anyanyelvi kompetencia digitális kompetenciával fog bővülni.

A tanári konferencia a kutatócsoport tagjainak kerekasztal beszélgetésével zárult. Sebők Melinda, Papp Ágnes Klára és Török Lajos az eddig megjelent Kötelezők emelt szinten I-II. köteteket ajánlotta a magyartanárok figyelmébe, valamint a 2026. szeptemberre tervezett, nyelvészeti tanulmányokat is tartalmazó III. kötet előkészítéséről számolt be. Sebők Melinda és Papp Ágnes Klára új elemzései a Magyaróra folyóiratban olvashatók, Szűcs Marcell László előadásának írott változata az Anyanyelvpedagógia folyóiratban jelenik meg.

A Kötelezők Emelt Szinten VI. konferencia nyelvészeti előadásai alapján az új kihívás számunkra, magyartanárok számára a megértés biztosítása a magunk és az egyre inkább autonómmá váló anyanyelvhasználó diákok között.

Források:

Adamik Tamás-A. Jászó Anna-Aczél Petra: Retorika. Osiris Kiadó. Budapest. 2004.

Balázs Géza: Magyar nyelvstratégia. MTA. Budapest. 2001.

Balázs Géza: Az internet népe. Ludovika Egyetemi Kiadó. Budapest, 2023.

Balázs Géza–Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák érettségire készülőinek. Az önálló felkészülés útjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 2006.

Keresztury Dezső: Arany János. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1971. https://mek.oszk.hu/24800/24896/

Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig. szerk. Sebők Melinda, Papp Ágnes Klára, Török Lajos. Károli Gáspár Református Egyetem. L’Harmattan Kiadó. Budapest. 2019.

Kötelezők emelt szinten Dantétól Lázár Ervinig. szerk. Papp Ágnes Klára, Sebők Melinda, Török Lajos. Károli Gáspár Református Egyetem. L’Harmattan Kiadó. Budapest. 2023.

Magyar nyelv tankönyv 9. Nat 2020. Oktatási hivatal. Budapest. 2020.

Magyar nyelv tankönyv 11. Nat 2020. Oktatási Hivatal. Budapest. 2021.

Magyar nyelv tankönyv 12. Nat 2020. Oktatási Hivatal. Budapest. 2022.

Németh László: Berzsenyi. Franklin Társulat. Budapest. 1937. https://mtda.hu/books/nemeth_laszlo_berzsenyi_Optimized.pdf

Tuba Márta: Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig. E-nyelvmagazin.hu. 2020. https://e-nyelvmagazin.hu/2020/04/06/kotelezok-emelt-szinten-balassitol-borbely-szilardig/