Egy javaslat szerint létre kellene hozni a matematika múzeumát, s erre azért lenne alkalmas Magyarország, mert számos világhírű matematikusunk van. A nyelvi ismeretek honlapján azért csatlakozunk az ötlethez, mert a matematika és a nyelvtudomány nagyon hasonló: mindkettő a létezés alaptörvényeit is kutatja, mindkettő rendkívüli gyakorlati jelentőséggel (hasznossággal) bír a többi szakterület számára, s éppen ezért nem véletlen, hogy számos nyelvész foglalkozott matematikával (ha éppen nem matematikusból lett), és a nemzetközi nyelvészeti versenyek is főként logikai-matematikai-nyelvi feladatokból állnak. Elég talán a még mindig nem eléggé világhírű, a modern matematikát megalapozó Bolyai Jánosra gondolni, akinek nem mellesleg nyelvészeti (nyelvkorszerűsítési) programja is volt. (Balázs Géza)

A javaslat a bngergo.substack.com oldalon jelent meg (BNG, 206. márc. 5.), ebből idézünk:

„Az állat- és növényvilágnak, a régészetnek és a művészeteknek mind akadnak világhírű múzeumai: a matematikának nincs. Mi megcsinálhatnánk: a Matematika Múzeuma méltó emléket állítana a hazai tudománytörténet legegyértelműbb sikertörténetének, a magyar matematikusok világraszóló teljesítményének. Egy értelmes és időtlen hivatás felé terelgetné a fiatalokat, és a számokon keresztül építene hidat egy nyelvében elszigetelt ország és a nagyvilág között—mindezt egy olyan korban, amikor a számítási képesség alapvetőbb, mint valaha.”

Ezek után fölsorolja a szerző a jeles magyar matematikusokat (a nagyszerű névsort kötelező lenne mindenkinek ismerni):

* Fejér Lipót és Riesz Frigyes—a funkcionálanalízis és a Fourier-sorok kutatásával—a modern matematikai analízis alapköveit rakták le,

* Szemerédi Endre a kombinatorika területén végzett munkájával a mai napig meghatározza a számítástudomány fejlődését

* Bolyai János a semmiből teremtett új világot, amikor kidolgozta a nemeuklideszi geometriát—lerombolva ezzel azt a kétezer éves dogmát, amely szerint a térnek csak egyféle logikája létezhet, egyúttal előkészítve az utat Einstein relativitáselméletének,

* Kőnig Dénes írta a világ első összefoglaló művét a gráfelméletről: ez a tudományág ma a GPS-tervezéstől kezdve az internetes keresőmotorok működéséig mindennek az alapja,

* Kármán Tódor alkalmazott matematikust (gépészmérnököt és fizikust) az amerikai légierő védőszentjének becézik; a szuperszonikus repülés, a hiperszonikus áramlástan, valamint a rakétatechnológia és az űrhajózás úttörője,

* Neumann János a 20. század egyik legelképesztőbb polihisztora volt: a „Neumann-elvek” nélkül ma nem létezne a számítógép, a játékelmélethez való hozzájárulása alapjaiban változtatta meg a közgazdaságtant, a kvantummechanika matematikai megalapozásával pedig a fizika határait tágította ki. Az ember a jövőből—a Financial Times publicistája ezt a címet adta a róla készített átfogó életrajznak (a könyv nemzetközi bestseller),

* Erdős Pál tette a matematikát „közösségi sporttá”,

* Rényi Alfréd „a valószínűség költőjeként” vonult be a tudománytörténetbe,

* Pólya György a matematikai gondolkodás tanításában nyitott új korszakot: A gondolkodás iskolája (How to Solve It) című könyve máig alapmű,

* Kemény János fejlesztette ki a BASIC programozási nyelvet,

* Lax Péter a mérnöki tudományok matematikai hátterét dolgozta ki: kutatási eredményei nélkülözhetetlenek a repülőgéptervezésnél és az időjárás-előrejelzésnél,

* És kortársaink: Lovász László a hálózatok és a számítástudomány úttörője, Domokos Gábor egy matematikai sejtés alapján a világ egyik legkülönlegesebb tárgyát hozta létre a gömböccel, az éppen most (márc. 3.) 99 éves Obádovics Gyula a matematikaoktatás hazai „pápája”.

A javaslat ezzel a gondolattal fejeződik be: „szokás Magyarországot sportnemzetnek hívni, ám jó ha emlékeztetjük magunkat, hogy matematikusaink hozzájárulása az emberiség legújabb kori eredményeihez legalábbis eléri a sportolóinkét (…) a Matematika Múzeuma magyar iskolások százezreit, millióit inspirálná. Tanulásra, a természet törvényei iránti nyitottságra és kíváncsiságra, egy értelmes, rejtélyes és időtlen hivatás lehetőségén való morfondírozásra. S ha már odáig eljutunk: miért ne lehetne tér (a szó szoros, és narratív értelmében) a jövőbeni, újabbnál újabb magyar teljesítmények bemutatására is?”

A közösségi oldalon közzétett javaslat kapcsán érkezett egy hozzászólás, hogy létezik már egy kis matematikai múzeum (Magyar Matematikai Múzeum: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), de a javaslat és az esetleges együttműködés mindenképpen támogatandó.