Egyedülálló és különleges magyar nyelv

Magyar nyelvünk egyedülálló és különleges… A magyar nyelv a nemzeti szuverenitás alapja – ezek a gondolatok már Karácsony Sándor munkásságában is fölfedezhetők. A nyelvi szuverenitástól ír Balázs Géza (2013), máshol a magyar nyelv felségjoga címmel fejti ki gondolatait (Balázs 2022). Az anyanyelv általános jellemzője, hogy a legszűkebb környezet, közösség (haza, otthon, nép) egyedi kifejezője, ebből következik, hogy a magyar nyelv a teljes magyarságot összekötő kulturális és érzelmi örökség kifejeződése. Ezért nemcsak az „őrzése” (a nyelvőr szóban ez rejlik) fontos, hanem a folyamatos gondozása, a gyorsan változó, a nyelvre ható tényezők között fejlesztése is.

Ezért a magyar nyelvvel kapcsolatos cselekvés, „építkezés”, jövőbelátás is sajátos, és értelemszerűen alighanem egyetlen ország, Magyarország feladata.

A magyar nyelvnek már legalább háromszor ki kellett volna halnia. Először a honfoglalás előtti időszakban, amikor a vándorló népeknél nem volt ritkaság a nyelvcsere. Másodszor a török hódoltság korában, amikor meg is szűnt a szuverén magyar államiság, de a magyar identitást éppen a visszaszoruló magyar nyelv tartotta fenn. Harmadszor az erőszakos németesítési törekvések miatt. Sajnos a trianoni határokon túl a magyar nyelv valóban sok helyen végveszélybe került.

A magyar nyelvre irányuló különös figyelem különösen a 18. században erősödött föl és a 19. századi reformkorban bontakozott ki. Létrejöttek a nyelvvel kapcsolatos cselekvés (nyelvtudomány, helyesírás, irodalmi nyelv, köznyelv, szótárkészítés, oktatás, ismeretterjesztés) alapvető intézményei. Az utóbbi, a nyelvi ismeretterjesztés tömegkommunikációs fórumai különösen a 20. században alakultak ki. Ilyen intézmény volt a Kodály Zoltán ösztönzésére indult szépkiejtési verseny, valamint a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk rádiósorozata (csaknem 40 éven át Lőrincze Lajos műsora), ezt követték olyan ugyancsak tekintélyes rádióműsorok, mint a Magyarán szólva (Grétsy Lászlóval), Tetten ért szavak (Balázs Gézával). A televízióműsorok közül kiemelem Grétsy László és Balázs Géza Anyanyelvi szószószó című műsorát (Magyar Televízió, 2000—2005), valamint az 1998—2005 között a Duna Televízió hét éven át napi öt percben a világszerte sugározott, a szórványban is élő magyarságot elérő Hej, hej, helyesírás és Hej, hej, helyes beszéd című napi ötperces műsorát.

Az Anyanyelvi szószóló műsor 2002. október 30-i adása: balról Grétsy László, jobbról Balázs Géza fogja közre a műsor vendégeit.

Balázs Géza: Hej, hej, helyesírás (Duna Televízió)

Ezután a Duna televízión hosszú évekig a Nyelvőrző című műsor volt a nyelvművelés fóruma, majd 2016-ban, az M5 kulturális csatorna megalakulásakor – szintén Édes anyanyelvünk címmel – nyelvi ismeretterjesztő műsor indult Kubik Anna színművész és Pölcz Ádám nyelvész közreműködésével. A műsor az M5 Lexikon részeként egyrészt a közszolgálati tévécsatornák anyanyelvi kultúra ápolásáért vállalt szerepét vitte tovább, másrészt a kor követelményeinek megfelelő, szórakoztató formában képviselte a nyelvi ismeretterjesztést. A műsor 2018-ig ment, de a mai napig fel-felbukkannak részei a közmédia csatornáin.

2024-ben a tulajdonnevek eredetét és vallási hagyományait bemutató műsort indított a Duna televízió Névjegyek címmel, amelynek szakértője és műsorvezetője Pölcz Ádám lett.

A magyar nyelvstratégia születése (1996-)

A nyelvi tervezésbe (cselekvésbe) foglalt megújított magyar nyelvművelés (Balázs Géza kifejezésével: nyelvstratégia) munkálatait a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának ösztönzésére indultak el; első kiáltványa 30 éve, 1996-ban született meg:

• Balázs Géza: Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai. Magyar Nyelvőr, 1996. 250–63.

Ezt követően következetesen időről időre tudományos folyóiratokban, részben az MTA kiadásában megjelenő tanulmányokban, résztanulmányokban és egy monográfiában fejtette ki erről véleményét Balázs Géza:

• A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok. (Tanulmány az MTA Magyar Nyelvi Bizottság felkérésére.) Magyar Nyelvőr, 1999. 9–27.
• Nyelvstratégia. 57–72. In: Glatz Ferenc szerk.: A magyar nyelv az informatika korában. Magyarország az ezredfordulón. MTA, Budapest, 1999.
• Magyar nyelvstratégia. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2001. 240 p.
• A 21. század magyar kommunikációja (Nyelvstratégiai feladatok – bevezető). 9-14. In: Balázs Géza szerk.: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004.
• Magyar nyelvpolitika, nyelvstratégia és nyelvművelés. 167–191. In: Balázs Géza és Dede Éva szerk.: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Inter Kht.–PRAE.HU, Budapest, 2008.
• A magyar nyelvstratégia vázlata (2009). 262-277. In: Balázs Géza szerk.: Jelentés a magyar nyelvről, 2006–2010. Inter-Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2010.
• Bajos érintés. Miért van szükség magyar nyelvstratégiára? Magyar Nemzet, 2010. október 9. 34. oldal
• A magyar nyelvstratégia keretei. 43-52. In: Láng István főszerk.: Akadémia, a nemzet tanácsadója. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. MTA, Budapest, 2011.
• A magyar nyelvstratégia előző húsz és következő húsz éve. 32–48. In: Pomozi Péter szerk.: Anyanyelv és nemzeti jövő. A közép-európai nyelvstratégiai fórum előadásai. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2017.
• A fenntartható magyar nyelv. Nyelvépítészet – nyelvösszeomlás – nyelvstratégia. Inter-IKU, Budapest, 2018. 148 old. (IKU-monográfiák, 2.)
• Kiáltvány a magyar nyelvstratégiáért. Kommentár 2023/3. 3–12. http://kommentar.info.hu/cikk/2023/3/kialtvany-a-magyar-nyelvstrategiaert

A magyar nyelvstratégia sikerei

2000. Balázs Géza szervezésében megalakul a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, alapítói: Balázs Géza, Bódi Zoltán, Dede Éva, Minya Károly, Zimányi Árpád. A következő évek-évtizedek során a kutatócsoportban nagyon sokan megfordultak.

2006. Megalakul a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, és január 1-jével elindul az azóta folyamatosan működő ingyenes nyelvi gyorsszolgálata. Az iroda első vezetője Nagy Levente, Junior Prima díjas nyelvész, második vezetője Pölcz Ádám (jelenleg az ELTE TÓK tanszékvezető docense).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2008. Széphalomban létrejön A magyar nyelv múzeuma (amely később, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport javaslatára) a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye, számos nyelvi program otthona lett. Első igazgatója: Fehér József, akit Nyiri Péter követett.

A Magyar Nyelv Múzeumának megnyitó ünnepsége (Széphalom, 2008)

2010. A közösség Görög Márton fejlesztésével létrehozza a közösségi szómagyarító honlapot (szomagyarito.hu), amelyen az elmúlt 16 évben 17.005 idegen szóra 22.514 magyarítás (új magyar szójavaslat) született.

2025. Elindult a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda YouTube-csatornája.

Versenyek: szónokverseny, korrektorverseny

A nyelvstratégia terjesztése kétségtelenül az oktatásban, és felnőttoktatásban a legfontosabb. Ezért a már meglévő általános és középiskolai anyanyelvi versenyek mellett újszerű, a modern élet és technika követelményeit figyelembe vevő versenyeket szervezett a kutatócsoport és az iroda. Ilyen a Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny egyetemistáknak és fiatal felnőtteknek (2022 óta már középiskolásoknak is), valamint a korrektorverseny (újságíróknak és munkatársaknak). A tervekben szerepel az összes korosztályra kiterjedő szépbeszéd- és szépírás-versenyek alapítása.

Anyanyelvi piknik

Ugyancsak a nyelvstratégia terjesztését szolgálja az országjárás. A 2023-ban a Nemzeti Színházból indult Anyanyelvi piknik sorozat a fővárostól a legkisebb településig járja a magyarlakta településeket.

Anyanyelvi piknik Kiscsőszön (2023)

Csaknem ötven anyanyelvi piknik több mint negyven helyszínen

2023. április 16.	Nemzeti Színház: az anyanyelvi piknik bejelentése az 57. magyar nyelv hetén
2023	Nemzeti Színház (Budapest), Sátoraljaújhely (Kazinczy Múzeum), Kapolcs (Művészetek völgye), Berettyóújfalu (szabadegyetem), Aranyosapáti (Aranyossziget ifjúsági tábor), Ragály (Balassa-kastély), Zamárdi (Hethland hotel), Nagyvárad (Nagyvárad-réti református templom gyülekezeti ház, RO), Kiscsősz (Kultúrpajta)
2024	Budapest, Devecser (Könyvtár), Kaposvár (Takáts Gyula-emlékház), Szenna (skanzen), Szőlősgyörök (művelődési ház), Nagyvárad (általános iskola, RO), Paptamási (általános iskola, RO), Nagyrákos (polgármesteri hivatal), Lendva (középiskola, SLO), Göntérháza (általános iskola, SLO), Biharnagybajom (általános iskola), Széphalom (Magyar Nyelv Múzeuma), Anarcs (Czóbel Minka-kúria), Lónya (közösségi ház), Tihany (pünkösdi liget), Berente (általános iskola), Zalaszabar (közösségi ház), Berettyóújfalu (Nadányi Zoltán művelődési ház), Debrecen (javítóintézet), Érd (Gárdonyi Géza általános és középiskola)
2025	Kunszentmárton (Szabó Gyula művelődési központ), Gelence (általános iskola, RO), Réty (általános iskola, RO), Sepsiszentgyörgy (Váradi József ált. iskola, RO), Csíkszereda (Segítő Mária gimnázium, RO), Győr-Ménfőcsanak (általános iskola), Berettyóújfalu (szabadegyetem), Sződemeter (Kölcsey központ, RO), Szántód (strand, villámcsődület), Aranyosapáti (Aranyossziget ifjúsági központ), Kisvárda (könyvtár), Vámosatya (közösségi ház), Várhosszúrét (általános iskola, SK), Óbuda (Kis Gyógysörtár, kocsma), Eger (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem), Ada (könyvtár, SRB), Miskolc (MCC)
2026	Bakonybél (bencés kolostor), Nyíregyháza (Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár); tervezett: Kovászna, Zabola, Zágon, Barátos, Angyalos, Csíkszentdomokos, Csíkszépvíz, Csíksomolyó (RO); Ménfőcsanak, Gyömöre, Kisar, Benk, Törökkoppány…

Anyanyelvi piknik Várhosszúréten (Szlovákia, 2023)

(Anyanyelvi piknikek, 2024)

Irodalom

Balázs Géza: Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai. Magyar Nyelvőr, 1996. 250–63.

Balázs Géza 2013. Nyelvi szuverenitás. A nemzeti nyelvek és kultúrák változó helyzete az önrendelkezés és az identitás összefüggésében. Magyar Tudomány, 174/4. 453–458.

Balázs Géza 2022. A magyar nyelv felségjoga. Kommentár, 2. 83–91.