Az író, a költő olykor érzékenyebb a nyelvre, mint a nyelvész. Illyés Gyula szerint nyelvünk „szél-kaszabolta”, ám a „hűség nyelve” is. Kányádi Sándor a kolozsvári vasútállomás éjszakai életében „éjfél utáni nyelvről” beszél. Hódi Sándor vajdasági pszichológus a kétnyelvűségbe kényszerült „kentaur-személyiségről” beszél, aki „deréktől lefelé gondolkodik anyanyelvén, deréktól felfelé a környezet nyelvén”. Az erőszakolt kétnyelvűség kapcsán már korábban leírták, hogy az valójában félnyelvűség.

A felgyorsult technológiai (informatikai) változások új nyelvi létmódokat hoztak létre (másodlagos beszéd; másodlagos, spontán írásbeliség). Mindenkinek föltűnik a közösségi média (üzenőfelületek) kommentszekciójának nyelvrombolása. A felgyorsult életmód következménye a turbónyelv. A mindig, mindenhol véleménnyel jelen lenni érzése okozza a túlbeszélést, az üres töltelék- (másként instant-) nyelvi formák tömkelegét.

A nyelvészek hol foglalkoznak nyelvműveléssel, hol nem. A magyar nyelvművelés Kazinczy Ferencék óta kultikus tevékenység, és többnyire egyéni áldozatvállaláson alapul. Ugyanis a magyar nyelvművelés nem intézményesült.

1905-ben Rubinyi Mózes fölvetette egy „országos nyelvvédő hivatal” megalapításának szükségességét, de az elképzelés csak terv maradt. A második világháború után létrehozott akadémiai intézményi hálózatban a Nyelvtudományi Intézet (1949–) vált a magyar nyelvművelés központjává. A nyelvművelő munka számára legfontosabb alapkutatások, alapművek (nyelvtan, szótárak) itt készültek, a tudományos és a nyelvművelő munka szoros kapcsolatban volt egymással. Az 1980-as években azonban a nyelvművelő tevékenység visszaszorult. Nagyjából ezzel egy időben Grétsy Lászlónak volt elképzelése „nyelvművelő intézet” alapításáról, de ez sem valósult meg. 2000-ben az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékén létrejött az informális Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (ami ma is működik, de már nem az ELTE-n). 2006-ban létrejött a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, s ettől kezdve folyamatosan működik ingyenes, a nap bármely szakában elérhető nyelvi gyorsszolgálata. 2026 elején ünnepelte 20. születésnapját: 20 év alatt 41.599 kérdésre válaszoltak (a kérdések szerkesztve elérhetők a honlapon: www.e-nyelv.hu).

A nyelvművelés intézményesítésére tett újabb kísérlet a 2014-ben létrehozott Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi) volt, amely a vezetés erőtlensége miatt 2018-ra meg is szűnt. 2021—2024 között a Petőfi Kulturális Ügynökség keretében Pölcz Ádám programigazgató szervezésében működött a Kazinczy Műhely, amely évről évre gyarapodó programokkal, kiadványokkal jelentkezett, de anyagi problémák miatt ez is megszűnt.

A nyelvművelés visszaszorult a civil mozgalmakba, amelyek jó szándékuk mellett sokszor dilettáns és – mivel riasztó, ezért – káros nyelvművelő tevékenységet folytatnak.

„Terv nélkül cselekedni botorság. Nem cselekedni viszont mulasztás.” Ezért tartjuk szükségesnek egy tudományos alapokon álló, átgondolt, korszerű módszerekkel, de hivatalos kereteken belül tevékenykedő kulturális-nyelvi-nyelvművelő intézmény megalapítását. Ez lehetne egy magyar nyelvi jogőr (ombudsman) hivatalának a feladata. Addig is informális kutatócsoportunk leteszi az asztalra a 2000 óta ötévente megjelentő magyar nyelvi jelentését, mely sorozatnak e kötet az 5. része.

Ígéretes (pozitív) jelenségek

A magyar nyelvkultúra terén dokumentált főbb pozitív jelenségeket, tendenciákat a 2000-ben indult Jelentések…-sorozat alapján a következőképpen foglalhatjuk össze:

• A magyar nyelv továbbra is gazdag változatokban (lehetőségekben) él, de az anyanyelvi műveltség (a mindennapi nyelvhasználat) ezt nem mindig tükrözi.

• Bár folyamatosan visszaszorul a nyelvtan (a nyelvi műveltség) oktatása, a tananyagban azért továbbra is szerepel még.

• Bár a nyelvművelésnek nem szilárd a tudományos pozíciója, ettől függetlenül a Magyar Tudományos Akadémián időnként vannak a nyelvművelést (a nyelvi kultúrát) reprezentáló rendezvények.

• A nyelvvédelemnek, nyelvápolásnak vannak civil formái (egyesületek).

• Az anyanyelvi szervezetek munkáját különféle pályázati forrásokból (és 2016-tól a költségvetésből közvetlenül is) támogatják.

• Minden nyelvi területre és korosztályra kiterjedő anyanyelvi versenyek vannak (helyesírás, szépkiejtés, retorika, versmondás, legújabban: korrektúra).

• Gazdag a nyelvtudomány és a nyelvi ismeretterjesztés publikációs tevékenysége (példamutató ebben a Tinta Könyvkiadó tevékenysége).

• A nyelvi hagyományőrzés és ismeretterjesztés kiemelkedő intézménye a 2008-ban megnyíló széphalmi Magyar Nyelv Múzeum (2013-tól a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye). Tevékenysége kiállítások és folyamatos anyanyelvi programok, pályázatok mellett a Kazinczy-kultusz folyamatos gondozása, terjesztése, valamint korábbi jeles nyelvészek emlékének ápolása.

• 20 éve, 2006-tól folyamatosan, online működik közhasznú ingyenes nyelvi tanácsadás (e-nyelv.hu).

• Újfajta országos magyar nyelvi versenyek indultak: széptani (esztétikai), szépírási (korrektorverseny), szépbeszédverseny (Kossuth-szónokverseny).

• Évente nagy médianyilvánosságot kap az év szava megválasztása (2010-től).

• 2024-ben Sátoraljaújhely fölvette „a magyar nyelv városa” címet, ezzel a magyar nyelv kultikus helyszínévé vált.

Aggasztó (negatív) jelenségek

A magyar nyelvkultúra terén dokumentált főbb negatív tendenciákat a 2000-ben indult Jelentések…-sorozat alapján a következőképpen foglalhatjuk össze:

• A Magyar Tudományos Akadémiáról kiszorult a nyelvművelés, nincs egyetlenegy, nyelvműveléssel foglalkozó MTA-doktor vagy akadémikus. Az MMA sem vállalta fel ezt a feladatot, holott a nyelvművelés mint nyelvművészet is felfogható.

• A mindennapi nyelvi kapcsolattartásban, viselkedésben (nyelvhasználatban) aggasztó jelenségek mutatkoznak.

• A mintaként, normaként tekinthető közmagyar vagy magyar nyelvi köznyelv visszaszorul.

• A sajtóban, médiában a szleng térnyerése, általában a sajtónyelv színvonalának csökkenése (különösen az elektronikus médiában).

• A közszolgálati média magyar nyelvi normájának (az igényes, választékos, mintaszerű magyar nyelvhasználat) visszaszorulása.

• A 2000-ben induló országos anyanyelvi pályázatok megrendezése és kiadványsorozata 2022-ben megszakadt.

• A tudományos közlemények nyelvének elangolosodása; a tudományos minősítésben az angolnyelvűség előnyben részesítése.

• A jogi szaknyelv (törvények, jogszabályok) érthetetlensége, bonyolultsága. Egyre több a közéletben a nyelvi konfliktus, probléma (értelmezési nehézség).

• Nyelvi divatok, idegenszerűségek folyamatos térnyerése, a nyelvi bulvárosodás terjedése.

• Az új nyelvi létmód (tudományosan: spontán írott beszéd, másodlagos írásbeliség; korábban sms-, ma inkább chatnyelv) térnyerése az igényes írott nyelvi stílussal ellenében.

• Csökken a helyesírás presztízse, különösen az elektronikus levelezésben.

• A vitakultúra nyelvi színvonalának csökkenése.

• A külföldi egyetemeken a magyar kultúra és nyelv oktatásának visszaszorulása, csökkenő érdeklődés.

• A magyar nyelv presztízsének folyamatos térvesztése a határokon túl és a nagyvilágban.

• Korábbi fölvetéseink alapján 2014-ben létrejövő Magyar Nyelvstratégiai Intézet a küldetését nem tudta megvalósítani, így megszűnt. 2018-ban a Magyarságtudományi Intézet nyelvtervezési osztály néven vett át néhány munkatársat, de az osztály eredményeket nem tudott felmutatni, 2024-re teljesen elsorvadt.

• A Petőfi Kulturális Ügynökség keretében korszerű programmal és jó lehetőségekkel induló Kazinczy Műhely (2021–2024) anyagi okokból megszűnt.

• A közmédiában mindig szempont volt a nyelvi igényesség. A korábbi Magyar Rádióban és Magyar Televízióban sikeresen működő nyelvi bizottságok 2011-ben megszűntek, utóduk, az MTVA Montágh Imre Testület munkája nem gyakorol fölismerhető hatást a közmédia nyelvére. A Magyar Katolikus Rádió Nyelvőrző című műsora azonban követendő példának tekinthető.

Megoldási javaslat:

• Az informális Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport 2000 óta követi a magyar nyelv és nyelvi kultúra helyzetét; ötévente megjelenteti a Jelentés a magyar nyelvről köteteket. A kutatócsoport folyamatosan ajánlásokat fogalmaz meg. A modern technokulturális világban azonban a tervezésen és összehangoláson alapuló (inter)aktív, mindenkihez eljutó vonzó nyelvművelésre, a korábbi gyakran mechanikussá vált működési formák (versenyek) újragondolására („újratöltésére”) van szükség.

• A helyi, autonóm, kisközösségi programokat kell elsősorban szorgalmazni.

• Az egymástól sokszor független országos programokat össze kell hangolni (módszerek, meghirdetés, jelszavak, logók). Javaslatunk francia mintára a magyar nyelvi jogőr (ombudsman) létrehozása. (Franciaországban létezik közvetlenül a francia köztársasági elnök alá rendelt Francia és Franciaországi Nyelvek Intézete), de a legtöbb európai országban vannak hasonlók: az Észt Nyelvi Intézet (Tallinn, Észtország, magyarul is olvasható, kidolgozott nyelvstratégiai, cselekvési programmal); A Hazai Nyelvek Kutatóközpontja; Finn Nyelvi Bizottság (Helsinki, Finnország); Német Nyelvi Intézet (Mannheim, Németország), Nyelvi Kultúra Társasága (Varsó, Lengyelország), gramota.ru (hivatalos tájékoztató-információs portál, Oroszország); Svéd Nyelvi Tanács (Stockholm, Svédország)A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport – mint nem formális szervezet folyamatosan tevékenykedik, voltaképpen végrehajt egy nyelvi cselekvési programot. 2023-ban elindította az országjáró anyanyelvi piknik sorozatát, amely folyamatosan járja a Kárpát-medencét, értelemszerűen a szomszédos országok magyarlakta részeit a legkisebb településtől a fővárosig. Eddig több mint 50 kisközösségi megmozdulást szervezett (iskolákban, közösségi házakban, sőt börtönben is – egy esetben strandon, villámcsődület jellegűen). Kimondottan nagyszabású, az egész országra kiterjedő programot azonban nem tudott megvalósítani, viszont ehhez is rendelkezik – nemzetközi minták nyomán – tervekkel:
  

1. A nagy diktálás címmel Hollandiában van egy tévéműsor, amely a holland helyesírás népszerűsítését szolgálja. A műsorban civilek és ismert közéleti személyiségek együtt versenyeznek; s közben megvitatják a holland nyelv nehézségeit és érdekességeit. A versenyt általában középiskolai tanárok nyerik.

2. Romániában írtak egy slágert a román nyelvről. Így hangzik:

(https://www.youtube.com/watch?v=K-EckI2Fv7Q).

A grammatika szexi (Magyari Sára – részben szabad – fordítása)

Pszt, mit szólsz, cica?! Teccel nekem.

Elvinnélek moziba.

Anyám, milyen vagány vagy!

Nesze, egy lej, hogy gyógyulj meg!

Te pedig egy nagyon-nagyon nemes lélek vagy, hogy vigyázol rá.

Milyen kis hülye!

Nálunk azt mondják: vigyuzol rá és nem vigyázol…

Megláttam a Facebookon, milyen aranyos (srác) volt.

És sokszor lájkoltam, csak írjon nekem valamit.

De mikor elolvastam az üzenetét, azt hittem, hülyének néz.

Azt írta nekem: helló, micsi, szépseg(g)em.

Hiába van aranyórád, van BMW-d, és Moet iszol,

Fenszi vagy, de nem segít, ha analfabétán írsz.

Egy nap írt nekem egy lány, de nem értettem semmit,

Hiába vagy szép, ha úgy írsz, mint egy macska.

Refr. Azt mondják, hogy jó lenne, ha tudnád,

Csábíts/szédíts a szövegeddel, a grammatika szexi.

A leszt mindig egy sz-szel írjuk,

Csábíts/szédíts a szövegeddel, a grammatika szexi.

A csajok fent akarnak táncolni a bárpulton,

De valójában ábécéskönyvre lenne szükségük,

Csak a mérlegre tudnak figyelni, gyakran megeszik a betűket.

Tudd meg, hogy Dragost (fiúnév) nem írják i-vel (a végén)

Így állj meg az s-nél, mert egyáltalán nem szexi.

Én nem vagyok az a lány, akit szeretnél,

De ha helyesen beszélsz, kapsz egy csókot tőlem.

Elmondom, hogy miként helyes, de a könyöködön jön ki,

Ha nem ismered a román nyelvet, azt jelenti: maffiózó vagy.

(Refr.)

És jut eszembe, ideális lenne,

Ha helyesen használnánk az amelyik és ami szavakat.

Ha azt mondod, hogy ami slágerek, tőlem csak nemet kapsz,

Ha azt mondod, hogy amely slágerek, azt jelenti, van érettségid.

Mikor tetszik neked egy lány, ahelyett, hogy fényképeket mutogatsz az autódról,

Ha azt akarod, hogy szeressen, mutasd meg neki (hogy tudod használni) az idézőjelet,

Akkor is, ha egyesek azt mondják, még jó, hogy okos vagy,

Hidd el, akkor vagy nagyon vagány, ha helyesen beszélgetsz.

(Refr.)

***

Megrendelésünkre Hujber Szabolcs (nyelvész és dalszövegíró) elkészítette A magyar nyelv dalának szövegét (de a megzenésítésére eddig nem akadt vállalkozó).

Hujber Szabolcs: A magyar nyelv dala

Verze 1.

Elmondanám, a nyelvemen van,

ezernyi cikázó gondolatban.

Semmit sem ér a hasonlatom,

ha a múltunkat folyton egy padon hagyom.

A kérdőjelnél majd merre fordul

a következő perc, ne ragozzuk túl.

Fülembe súgd a titkaidat.

ha nem bírom el mind, és másra marad,

néhány szót majd el-elkapok,

meglékelem velük a tegnapot.

Refr.

Szó van a Földön sok millió,

de a miénk a legszebb fülbevaló,

vágyakat, álmokat összerakó,

és ha elszakadunk, ez az útravaló.

Verze 2.

Fülkefényben leírt sorok,

szép az élet úgy is, ha elrobog.

Egy gondolat, ágyban párnák.

mindig van, akit még visszavárnánk.

Hogyha csak VAGY, akár egy tárgy,

és kihűlt már irántad majd minden VÁGY.

Én vagyok neked, és azon leszek,

hogy ne hulljon le rólad az ékezet.

Refr.

Outro:

Elindul a nap fönn, csak úgy, gyalog,

morfémák ingásán elandalog.

kettesben maradtunk, kimondhatod,

szívemben megágyaz a mondatod.

***

A magyar nyelvstratégia létezik, hiszen még az 1990-es években a Magyar Tudományos Akadémia akkori Magyar Nyelvi Bizottsága kérésére megszületett ennek tervezete, valamint Balázs Géza által kidolgozott változata, amelyet az MTA ki is adott (Balázs 1996, 1999, 2001); viszont nem lett a gyakorlatba átültetve. Ennek a nyelvstratégiának a mai magyar nyelvi folyamatok figyelésén, követésén, elemzésén való folyamatos korszerűsítésére lenne szükség, valamint ennek érvényesítésére a jogi-törvénykezési, napi közigazgatási, kereskedelmi (pl. ügyfélszolgálati), oktatási-nevelési környezetben. Ez részben elemző, részben tanácsadó-segítő, részben ismeretterjesztő tevékenység.

Vázlatosan így mutatható be tevékenységi köre:

Ez a valójában nyelvi tervezésnek és nyelvi cselekvésnek nevezett tevékenység sokat tehetne a „közboldogság”, azaz a társadalmi együttműködés és közérzet javításáért.

***

Személyes vállalásból, egyéni hozzájárulásból Somogy Balatonra néző lankáin (egy már kiválasztott, de most még nyilvánosságra nem hozható helyen) létrehozzuk a magyar nyelv zarándokhelyét Erdélyi Zsuzsanna emlékének ajánlva. A néprajzkutató 1968. december 17-én a Somogy megyei Nagyberényben gyűjtötte az első archaikus (apokrif) népi imádságot, s ezzel a felszínre hozta a középkori eredetű magyar nyelv máig élő műfaját. Az ezt bemutató kötetének címe: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Az Imádságos asszonyok emlékhelye (kápolnája) ennek fog emléket állítani.

Szakirodalom:

Balázs Géza: Egy lehetséges magyar nyelvstratégia körvonalai. Magyar Nyelvőr, 1996. 250–63.

Balázs Géza: A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok. (Tanulmány az MTA Magyar Nyelvi Bizottság felkérésére.) Magyar Nyelvőr, 1999. 9–27.

Balázs Géza: Magyar nyelvstratégia. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2001.