A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport 2000-ben alakult meg azzal a céllal, hogy egyetemi tanárokat fogjon össze a magyar nyelv és kultúra tudományos vizsgálatára, valamint népszerűsítse az új nyelvészeti eredményeket, megállapításokat. A kutatócsoport tevékenysége a magyar nyelv státusztervezését segíti, különös tekintettel a 21. században szárnyaló részdiszciplínák – kommunikáció, szociolingvisztika, alkalmazott nyelvészet – területén született eredményekkel. A kutatócsoport ötévente készít egy összefoglaló tanulmánykötetet a magyar nyelv állapotáról.

A kötetek minden szerzője részt vesz a köznevelésben, a tanulmányok, beszámolók felhasználhatók a közép- és felsőfokú anyanyelvi oktatás során. A 2021-ben megjelent negyedik kötet fő tartalmi egységeit és gondolatait mutatom be a következőkben.

A nyelv története és dokumentálása

Finnugor nyelv-e még a magyar? Buvári Márta (Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány) négy etimológiai szótár anyagát nézte át, hogy választ adjon e kérdésre („Az ismeretlen magyar nyelv – Őstörténeti töprengés szókincsünk összetétele alapján”).  A TESz., a CzF., az EtSz. és Sára Péter szótárának uráli, finnugor, ugor, türk és ismeretlen eredetű ősi, elemi fontosságú szavainak leltározásából arra következtet, hogy nem volt teljes az uráli együttélés, az alapnyelv, ha létezett, tágasabb volt. Nyelvünk szókincsének harmada törökös, másik harmada ismeretlen eredetű, s ezt a „rokontalanságot” interdiszciplinárisan célszerű tovább kutatni.

Zelliger Erzsébet (ELTE) bemutatja, miként adnak lehetőséget a nyelvtudománynak a régészek munkája nyomán előkerült újabb rovásos emlékek. Tanulmányában megismertet bennünket a székely-magyar, türk, Kárpár-medencei és steppei rovásfeliratok számítógépes paleográfiai elemzésének főbb eredményeivel. Adatvezérelt eljárással kimutatták, hogy közös elődre, a protorovás pedig részben közép-iráni, részben belső-ázsiai írásváltozatokra megy vissza. A hétköznapi ember a rendszerváltás után a településnév-táblákon vette észre a rovásfeliratokat, a nyelvtörténetnek viszont azért fontos tanúi, mert gyakran a legelső vagy legutolsó előfordulásai egy-egy jelenségnek.

Balázs Géza (SZFE) újkeletű szótárakat tallóz, amelyek részben nyelvtörténeti adatokat, részben a mai nyelv szavait tartalmazzák („Szótárirodalmunk néhány különleges darabja”). A lezárt írói életművek közül a Petőfi-szótár, Juhász Gyula-szótár, Csokonai- és Balassi-szókincstár, Jókai-szótár, Zrínyi-szótár, Radnóti-szótár, Arany János-szótár nyomtatott kézikönyvként, a Mikes Kelemen-szótár online formában tanulmányozható. A kötelező olvasmányok tanítását könnyíti Pásztor Emil Toldi szótára és Beke József Bánk bán-szótára. A diákok az archaizmusok, tájszavak, szakszavak, idegen szavak jelentésmagyarázatával a felszínes befogadás helyett élményt szerezhetnek. Az írói szótárak elősegítik a filmes vagy színpadi adaptációk létrehozását. Egy mai író két „tájszótára” (Sántha Attila: Bühnagy székely szótár, 2018 és Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak, 2019) inkább olvasókönyvnek való, amelyekkel az egyetlen köznyelviesedett nyelvjárás és a transzilvánizmus iránti attitűdöt formálhatjuk. Egy időszak neologizmusait – új szavak, szószerkezetek, szleng – és a koronavírus-járvány alatt a köznyelvbe került orvosi terminusokat gyűjtötte össze Veszelszki Ágnes Karanténszótárában (2020).

A nyelvtörténeti tanulmányok megállapításaira a 11. évfolyam nyelvtanóráin hivatkozhatunk A magyar nyelv eredete és rokonsága, a Nyelvemlékeink, A magyar nyelv szókészletének változása leckék tanításakor (Magyar nyelv. Tankönyv 9-12. Oktatási Hivatal. Budapest. 2020-2024).

A nyelvi rendszer működése

Buvári Márta „A kiejtés helyzete napjainkban” c. tanulmánya szerint a magyar köznyelvi kiejtés változását ugyanazok a tendenciák jellemzik, mint száz éve. Az egyre gyorsuló beszédtempó miatt rövidülnek a hosszú á, é magánhangzók, elmosódnak a szünetek. A beszélők renyhe artikulálással ejtik az r, t, d, g mássalhangzókat. Pontatlan a kérdő mondatok hanglejtése, mondathangsúlya. A média hatását az iskolában a szabályok megtanításával, gyakorlással, a tehetséges diákok Kazinczy-versenyre készítésével ellensúlyozhatjuk.

Napjainkban produktív szóalkotásmód a jelentéssűrítés. Minya Károly (NYE) az okos- előtagú összetételek szemantikai vizsgálatát végzi el az Új szavak I-III. és a kéziratos Új szavak IV. kötet korpuszán. A gyorsaság a jelentéssűrítő összetételek gyarapodásában is szerepet játszik, hiszen tömörítéssel jönnek létre. Döntően a média hatására keletkeznek a tükörfordítások, az analógiás és a divatos szóalakok. Az informatika területén szinte naponta jönnek létre jelentéssűrítő szóösszetételek, amelyek szemantikai elemzése a tanulmányban vázolt elliptikus transzformációval jól elvégezhető.

Horváth Péter (PPKE? Vác?) a ritkának, érdekesnek tartott egyedi kötött morfémák mennyiségét, alakját, jelentését vizsgálja „Csurom-, fűlik, télvíz, vajmi – a magyar szókészlet „kövületei” c. tanulmányában. Ezek a morfémák csak egy szóelemmel társulnak egy bizonyos összetételben (kontextusban), így a mai beszélők számára felvetik a szegmentálhatóság kérdését. Az interjú, kérdőív, megfigyelés, teszt módszerével felmérhető a mai magyar nyelv unikális komponenseinek folyamatos változása. Elemzésüket érdemes lenne az írói nyelvben, szaknyelvekben, mondókákban, gyermekdalokban folytatni.

A nyelvi rendszer működésére vonatkozó tanulmányok példáival illusztrálhatjuk a 9. évfolyam Hang és hangképzés, A magánhangzók, A mássalhangzók, A szóalkotás módjai, A morfémák típusai leckéit. Új elemként jelentkezhetne a köznevelésben a magyar kiejtés tantárgyakon átívelő, intézményi szintű gondozása.

A kommunikáció stílusa és retorikája

Kótis Nikoletta (korrektor, olvasószerkesztő) a Facebook nyelvhasználatáról ír. Minden nyelvi szintet befolyásol a kommunikáció azonnalisága. Gyakoriak a betűkihagyások, betűcserék, így nem csodálkozhatunk, ha a szándékos helyesírási hibák iróniáját nem mindenki érti. Az otromba szóhasználat sem mindig kelt humoros hatást. A tárgyrag és a birtokos személyjel elhagyása elhomályosítja az üzenet értelmét. Igénytelenné teszi a kifejezésmódot a sok rövidítés, az igekötők felesleges használata. Ami a mondat- és szövegszintet illeti, előre tört az egyszavas, tőmondatnak felfogható reagálás, nagybetű és mondatzáró írásjel nélkül, esetleg emojival. A digitális üzenetváltásban született szövegtípusok újraértelmezték a szerzőség fogalmát, ezért szükséges a különbségeket tisztázni a hagyományos, de a világhálón olvasható más szövegtípusokkal összehasonlítva. Gyakori az apróhirdetések gondatlan szerkesztése, amikor a szöveghez nem passzol a kép. Az álláshirdetést egyre többen levélként vagy bejegyzésként értelmezik, és az online felületen személyes adataik megadásával válaszolnak rá, sőt véleményezik! A másodlagos írásbeliség kötetlen, de a világos fogalmazás érdekében laptopról vagy okostelefonról is felkereshető pl. a helyesíras.mta.hu portál vagy annak helyesiras.hu Facebook-oldala.

Szűts Zoltán (EKKE) olyan magyar nyelvstratégia megfogalmazását látja szükségesnek, amely egyszerre veszi figyelembe a digitalizáció hatását, a négy világjellemzőt (változékonyság, bizonytalanság, komplexitás, kétértelműség) és a magyar nyelv előtt álló lehetőségeket. A változékonyság a posztmodern korban szelíd játékosságot, ma erőteljes bizonytalanságot jelent, ezért a nyelvtervezésben agilis és tudományosan megbízható fellépésre van szükség. A felhasználók igénylik az egyetemek, kutatóintézetek, egyesületek gondosan programozott, a keresők által előre rendezett, friss tartalmú honlapjait. A komplexitás és a kétértelműség a nyelvészet és az informatika összekapcsolásában jelentkezik: átengedi-e a magyar állam a gépi tanulás, gépi fordítás fejlesztését nemzetközi cégeknek? Betáplálja-e a nyelvész szupervízió a határon túli nyelvváltozatokat a magyar nyelvi modul tanításakor? Nem tudjuk megállapítani, hogy a digitális eszközök  hatékonyabbá teszik-e a társadalmi kommunikációt vagy éppen véleménybuborékba zárnak, de ki kell alakítanunk a digitális közlés sztenderdjét, amely nélkül konstruktív vita, etikus hozzászólás, hiteles üzenetváltás nem lehetséges.

Balázs Géza a posztmodern stílus főbb jellemzőit nyolc szerző – Temesi Ferenc, Petőcz András, Podmaniczky Szilárd, Egressy Zoltán, Vida Gábor, Grecsó Krisztián, Hartay Csaba, Nyelvész Józsi (Nebehaj Viktor) – ismert regényei alapján nevezi meg.  Az olvasók számára feltűnő jelenség a tudományos irodalom hatása a szépirodalomra és viszont, a szépirodalom reflektálása a szakirodalomra. Új műfajok jönnek létre: szótárregény (Temesi Ferenc: Por, 1986, 1987), mozaikregény (Podmaniczky Szilárd: Szép Magyar Szótár, 2009), szlengszótárregény (Nyelvész Józsi: Szlengblog, 2009). A szöveghez fűzött jegyzetapparátus kizökkentő ereje a múlté. A világhálón való ugrálással és a hírgörgetéssel olyan mértékben fellazult a lineáris olvasás, hogy a felhasználók figyelme néhány bekezdésnyi folyó szöveg vagy audiovizuális elemekkel egybeszőtt, pár percnyi befogadást igénylő információszerzésre szűkül. Ezt az olvasásmódot kanonizálják a szótárregények, és bár egyelőre játszanak a hagyományos olvasás és az epikus műfajok sajátosságaival, előjelzik az analóg történetmesélés pusztulását.

Pölcz Ádám (ELTE) „Szállóigék a politikai-közéleti kommunikációban (2016-2020)” c. tanulmányában a közönség megnyerésének eszközeként tünteti fel szókincsünk közismert elemeit. Az állandósult szókapcsolatok beszédbeli hasznosságát az adja, hogy közös eredetre nyúlnak vissza. Általános igazságot fogalmaznak meg, amire a hallgató ráismer, a ráismerés öröme pedig az ügy mellé állítja. Ma is keletkeznek politikusokhoz, írókhoz, közéleti szereplőkhöz köthető gnómák, maximák – köztük szóláshasonlatok, falucsúfolók. Az interneten gazdagon adatolt példák a közelmúlt politikai folyamataihoz köthetők, egy részük a koronavírus-járvány alatt keletkezett. Napjaink szállóigéi nemcsak a retorikai meggyőzés, hanem a stílus élénkítésének eszközei, akár magyarul, akár idegen nyelven akarunk középszintről felsőfokra lépni.

Balázs Géza következő tanulmányában az 1990 után világszerte erősödő ’hate speech’ jelenségéről olvashatunk. Bár az átkozódó, gyűlölködő szavak tetten érhetők a hitvitákban, a nyelvújítás harcaiban, a pamfletekben, mára a verbális agresszió a manipuláció eszköze lett. Az online térben egyre több társadalmi csoportot egyre durvábban minősítenek, ami túllép a kulturálisan igazolható értéktulajdonításon, nevezetesen, hogy a mi csoportunk a jó, a ti csoportotok a rossz. Az ellentétes vélemény közlése akkor válik gyűlöletbeszéddé, amikor eltér a vita tárgyától, és a másik felet emberi méltóságában megsérti. Az általános viselkedés és a nyelvhasználat szempontjából sincs más út, csak a kiegyezés: „Tanuljunk meg a másikra nézve élni” – idézi a szerző Karácsony Sándort.

Kótis Nikoletta és Szűts Zoltán kutatásával az Internetes szövegtípusok és műfajok (10. évfolyam) tankönyvi anyagot színesíthetjük. Balázs Géza stílustanulmányának megállapításaival igazolhatjuk az irodalmi stílus összetettségét (10. évfolyam). Pölcz Ádám sok nyelvi példát hoz, miként segíti a szónok felkészülését a szókincs, Balázs Géza gyűlöletbeszédből vett példái a tisztességtelen érvelés eszközei közé tartoznak (12. évfolyam, retorika).

Nyelvstratégiai kihívások és létkérdések

A magyar nyelvtervezés célja közös Felvidéken-Felföldön, Erdélyben és Délvidéken: a fiatalok maradjanak a szülőföldön, és váljanak magyar anyanyelvű értelmiségivé. Magyarul olvassanak, középfokú és felsőfokú tanulmányaikat magyar nyelven végezzék.  Ehhez régiónként eltérő eszközöket kell keresni.

Kárpátalján jelenleg az élet tervezésére van szükség. Tóth Mihály (jogász, kisebbségkutató) áttekinti, hogyan jutott el Ukrajna nyelvpolitikája a 2012-es nyelvtörvényben szavatolt nyelvi szabadságtól a törvényileg megszabott állami egynyelvűségig. A 2014-es felsőoktatási törvény kizárólag az ukránt határozta meg az állami fenntartású intézmények oktatási nyelveként. A 2015-ben elfogadott közszolgálati törvény az ukrán mint államnyelv jogállását rögzítette a hivatalokban. A 2016-ban és 2017-ben hozott törvényi szabályozás az audiovizuális tömegtájékoztatási eszközök ukrán nyelvhasználatát 60%-ra emelte, illetve országos lefedettség esetén 75%-ra. A szintén 2017-ben elfogadott oktatási törvény szerint a kisebbségek nyelvén oktató alap- és középfokú iskoláknak 2020. szeptember 1-től át kell állni az ukrán nyelvre. A 2019-es Államnyelvtörvény megsérti az egyenlő bánásmód, a piaci versenyegyenlőség, a szabad információterjesztés alapelvét. A 2020-as oktatási törvény rendelkezései a nemzeti kisebbségek számára a nyelvi diszkriminációt,  az erőszakos asszimilációt jelentik.

A 2025-ben elhunyt Máté László (a Csemadok központi titkára, kulturális szakelőadó, diplomata) helyzetelemzésében felsorolja azokat a magyar nyelvi színtereket, amelyeket az 1999-ben elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény biztosít a felvidéki magyaroknak: kétnyelvű közlekedési táblák, vasútállomások, posta, formanyomtatványok; azonos méretű, kétnyelvű településnév-táblák; üzletláncok információinak kétnyelvűsítése. A paradigmaváltást a család és az iskola fundamentumának megrendülése teszi szükségessé. A vegyes házasságokban erősödik az asszimiláció, az iskolákban terjed az ún. kettős identitás, illetve a szülők egyenesen szlovák anyanyelvűnek íratják be gyereküket. Teljes autonómia a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházon belül működik. A nyelvstratégia feladata lenne standard kisebbségi törvény elfogadása Szlovákiában, a magyar nyelv státuszának rendezése regionális nyelvként, az önkormányzatiság (autonómia) bizonyos formáinak megvalósítása.

Már Orsolya (igazgató, Antos János Általános Iskola, Réty) a táblák, feliratok elemzésével fest nyelvi tájképet az erdélyi magyarok identitáskifejező lehetőségeiről. Az országos szabályozást betartva a település- és utcanévtáblák kétnyelvűek, egyes iskolák, önkormányzati épületek magyar nyelvű felirataiért azonban sokszor a peres utat kellett választani. A székelyföldi falvak temetőiben magyar nevek, feliratok olvashatók, sok házon a székely zászló jelzi a lakosok identitását.

Hódi Éva (tanár, könyvtárigazgató) a vajdasági nyelvművelés mai lehetőségeit inkább civil keretek közé helyezi. Évről évre megrendezik az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, működik a Szarvas Gábor és a Kossa János Nyelvművelő Társaság, de a drasztikus elvándorlás, kivándorlás következtében elnéptelenedtek a felső tagozatok, és nincs esély a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgára sem. Talán az interneten meg lehet nyerni egy-egy fiatalt, iskolai csoportot, civil szervezetet a magyar nyelv ügyének.

Molnár Csikós László (nyelvész, egyetemi tanár) a vajdasági helységnévrendezés változását tekinti át a két világháború közötti időszaktól napjainkig. A státuszrendezést a 2002-ben meghozott szövetségi kisebbségi törvény és a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőházának 2003-as határozata szerint végzik. A magyar helységnévtáblák jogszerű használatát a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottsága felügyeli. Tevékenységüket a folyamatos rongálások és a Szerbiában hivatalos digráfia nehezíti.

Zágorec-Csuka Judit (író, műfordító, könyvtáros) „A szlovéniai magyarság anyanyelvápolásának helyzetképe (2015-2020)” címmel foglalja össze, mit jelent a szlovén és a magyar nyelv formálisan egyenrangú együttélése. A muravidéki magyarság megtartja anyanyelvi ünnepeit, oktatási, kutatási és közéleti intézményeiben színterek nyílnak az anyanyelv kiterjedt használatára. A Muravidéki Magyar Rádióban nyelvművelő műsor fut. A vizsgált időszakban a nyelvészek (egyetemi lektorok, oktatók), pedagógusok és politikusok együtt fogalmazták meg saját nyelvpolitikai koncepciójukat, amelyet a magyar külügyminisztérium könyvadományokkal, az ELTE és a maribori egyetem oktatói előadásokkal, a lendvai önkormányzat ösztöndíjprogrammal támogat.

A hat szerző friss adatokat szolgáltat, korszerű szemléletet képvisel, amellyel 11. évfolyamon kiegészíthetjük a Nyelvpolitika, Nyelvtervezés, nyelvművelés, Nyelvünk helyzete a határon túl leckék oktatását.

Dokumentumok

A Jelentés a magyar nyelvről kötetet a Balázs Géza által összeállított „Beszámoló a magyar nyelvi kultúra eseményeiről (2016–2020)”, „Új szavak, kifejezések; Nem szótárazott szavak tárháza” dokumentum, valamint a magyar nyelvstratégia és nyelvpolitika eszközeit, célkitűzéseit összefoglaló jegyzet zárja, amelyet az Országgyűlés Hivatala készített.

Az anyanyelvi mozgalom keretében közel hatvan éve rendezünk magyar nyelv hetét, ötvenöt éve alakult meg az Anyanyelvi Konferencia, 2011 óta minden november 13-án megünnepeljük a magyar nyelv napját. Az anyanyelvi esszékonferenciák helyszíne a 2008-ban Sátoraljaújhelyben megnyílt Magyar Nyelv Múzeuma. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága védnökségével nyári egyetemeken hallhatók ismeretterjesztő előadások nyelvünk jelenéről, évfordulós íróink művészi nyelvhasználatáról. Az Anyanyelvápolók Szövetsége rendezi a Kazinczy kiejtési versenyt és az Implom helyesírási versenyt középiskolás diákoknak, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara a Kárpát-medencei Kossuth szónokversenyt a felsőoktatási hallgatók számára. Mindezek tükrében a tanulmánykötetet a középiskolai magyartanárok kézikönyvként is lapozgathatják. A nyelvstratégiai kutatás ismereteket bővít, az élő, ma is változó magyar nyelv leírásával szemléletet formál.

Balázs Géza szerk.: Jelentés a magyar nyelvről 2016-2020. Öt év szavaival és kifejezéseivel. Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Petőfi Kulturális Ügynökség. Budapest. 2021. 265 oldal.