Jövőre már a 10. kötetéhez érkezik egy pálinkakönyv-sorozat, amelynek nyelvi vonatkozásai is bőven vannak (ahogy az írásunkban hamarosan elő is bukkan). A 9. kötet bemutatója 2025. december 11-én volt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán. A Takács László szerkesztette Quintessence – 2025: A pálinka világa (Ongai Kulturális Egyesület kiadványa) című, szép kivitelű, színes, képes könyv a korábbi kötetekhez hasonlóan következetes szerkezeti egységekben tálalja a témát: Gyökerek – Értékek – Lehetőségek, másként úgy mondhatnák, hogy a múlt, a jelen és a lehetséges jövő. Középpontban a jelen, vagyis a mai értékes (aranyérmes, díjnyertes, minőségi) pálinkák mutatkoznak be, a könyv elején a múlt, vagyis a pálinkatörténet, a végén pedig a technológiai újítások szerepelnek. Itt és most például a sörpárlat – bevallom, itt találkoztam először a sörpárlattal, ami a németeknél már régebben megvan, de Magyarországra most tör be.

A kötetek szorosan kapcsolódnak az Ongán 15 éve megrendezett Quintessence pálinka- és párlatversenyhez. 2025-ben például elképzelhetetlenül sok, 2402 pálinka kelt versenyre. Ezekből sokat bemutat a kötet, csak az érdekesség – és a nyelviség kedvéért – idézek föl néhány márkanevet a kötetőből: Hegykői törköly, Miakő borpárlat, Penyigei szilva, Baltazar blue irsai Olivér grape fruit brandy, Márton és leányai irsai Olivér szőlő pálinka, Pannonhalmi extra prémium szivar párlat, Cigánymeggy pálinka, Lajtos spirits törköly barrique, Classic kajszibarack pálinka, Deep citrom párlat, Gastro vadalma pálinka, Strong szilva pálinka, Szomolyai fekete cseresznye pálinka. (A márkanevek vegyes írásmódja jól jelzi az ekörül található bizonytalanságot – mi a nyelvészek által javasolt márkaneves helyesírást követjük, viszont egybe- és különírás tekintetében az eredetit, akkor is, ha nem felel meg a helyesírásnak. Ezzel kívánjuk jelezni, hogy nem ártana e téren is egy kis alapos helyesírási szabályozás, vagy ha ilyen nincs, legalább tanácsadás a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda részéről.

A kötetet Friedrich László, az egyetem Élelmiszertudmányi és Technológiai Intézetének igazgatója mutatta be és ajánlotta megjelenteknek. A 9 kötet végigjárta a pálinka művelődéstörténetét – részben Balázs Géza korábbi pálinkakutatásaihoz (lásd az írás végi bibliográfiát) kapcsolódva. Ebben a kötetben a közelmúlt gazdag eseménysorozata szerepel Turi Zsolt leírásában: a 2004-től 2011-ig tartó mozgalmas időszak: a pálinkafőzés jövedéki ellenőrzése, a szeszfőzdék működése az Európai Unióhoz történt csatlakozás után. Az írást értékes dokumentumok illusztrálják: a sóstói Múzeumfaluba települt tarpai pálinkafőzde, a Magyar Pálinka Lovagrend születése és rendezvényei, pálinkafesztiválok, ünnepségek, tiltott pálinkafőzdék feltárása, pálinkamúzeumok…

Takács László, a Quintessence vezérigazgatója és a kötet szerkesztője már gondolkozik a folytatáson. Sejteni lehet, hogy a jövőre esedékes, 10. jubileumi kötetbemutatóval a 2012–2025-ös időszak dokumentálásával eljutunk a máig – utána esetleg kezdődhet a pálinka történetének kiegészítése, avagy esetleg a világ égetett szeszes italaira való kitekintés. A könyvbemutatót a legjobb magyar pálinkák kóstolója (meggy, málna, berkenye, szilva) zárta – a jelenlévők igazolhatják, hogy a legjobb pálinkáknak nincs semmilyen utóhatása.
(Takács László szerk.: Quintessence – 2025. A pálinka világa. Ongai Kulturális Egyesület, 2025. 276 oldal)
Balázs Géza fontosabb művelődéstörténeti könyvei a pálinkáról: A magyar pálinka, Aula, Budapest, 1998; Pálinka a közös nyelvünk, Állami Nyomda, Budapest, 2003.Pálinka, a hungarikum, Állami Nyomda, Budapest, 2004; Pálinka, Hungaricum (angolul), Állami Nyomda, Budapest, 2004; Nagy párlat- és pálinkáskönyv, Inter Nonprofit Kft., Budapest, é. n.; Közelítések a pálinkakultúrához. Szerk.: Balázs Géza és Viga Gyula. Inter, Budapest, 2013, Pálinka-kislexion. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2020. Pálinkás szavak szótára A–Zs. Inter–IKU, Budapest, 2020. Balázs Géza fontosabb tanulmányai a pálinkáról: „A pálinkázó magyar.” Honismeret, XIX/3. (1991) 78–86, A pálinka néprajzához. Pálinkafogyasztás a mindennapok során és a közösségi munkák alkalmával. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. Miskolc, 1991. 306-12; A mézes pálinkák története és népi hagyománya. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XLI. Szerk.: Veres László-Viga Gyula. Miskolc, 2002. 447-453.; Népi pálinkászat a Dunántúlon. Vasi Szemle, LXII/6. 2008. 788–801; A pálinka metafizikája. 7–14. In: Gyanó Szilvia szerk.: Tanulmányok a házi pálinkáról. A házi készítésű gyümölcspárlat kultúrája, értelmezése a Balaton vidékén a 20. század II. felétől napjainkig. Balatoni Múzeum, Keszthely, 2024. stb.
Nincs hozzászólás!