A fogalmakat, a szavak jelentését a manipulációs gyakorlat kifordítja. Czopf Áron filozófus szerint fogalomkórházra lenne szükség, ahol a szavakat gyógyítják. A magunk módján 2010 óta rendszeresen figyeljük és magyarázzuk a közkeletűvé váló szavakat. Balogh F. András, Balázs Géza, Minya Károly és Pölcz Ádám ajánlásával adjuk közre a 2025. év kiemelt figyelmet érdemlő szavait.

Az év szava: világrendszerváltás, amely az utóbbi egy-két évben felerősödött, valamint a 2025-ben láthatóvá vált világpolitikai folyamatokat jeleníti meg pozitív fényben. Magyarország és a magyarság végső soron jól jött ki az 1989/90-es rendszerváltozásból, így e szó analógiájára keletkezett a világrendszerváltás megnevezés, amely ugyanazokat a reményeket hordozza, mint régi elődje, csak most már globális szinten. A méltóbb élet, az igazságosság, a béke, a gazdasági felemelkedés és a fenntartható fejlődés bújik meg ebben az új fogalomban, amely egyrészt nemzetközi alapokra épül, így például Immanuel Wallerstein „Weltsystem” elméletére vagy a „global system change” folyamatára. Másrészt meg nagyon magyar ez az új fogalom, ugyanis a szomszédos országok, avagy Közép-Európa nyelveiben nincsen jelen, ami végső soron az eltérő politikai köznyelvre és történelmi tradícióra utal. Sokan bíznak abban, hogy az új szó által leírt folyamatok átviszik a magyarságot a történelem napfényesebb oldalára. (Balogh F. András)

Az év antiszava: mindenrosszizmus. Külföldiek mondják: a magyarok mindig panaszkodnak; nekik minden rossz. A magyarság régi mentális problémája a hungaropesszimizmus. Már Széchenyi István is felhívta erre a figyelmet a Hitelben: „nem halljuk-e mindenki szájából a panaszt?… A magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék… Miért nem értjük egymást? Mert ki-ki külön-külön időkört tűz ki magának… Hibát találni vajmi könnyű, s azt mindenki tud, de jobbat előállítani bizony nehéz.” Széchenyi az egymás iránti hitelben, azaz hitben, bizalomban, összefogásban és önmagunk kiteljesítésében látja a megoldást. 2025-ben több forrásban is felbukkant a mindenrosszizmus mint egy ennél sokkal otrombább kifejezés enyhítő változata. Pedig van mire büszkének lennünk, és azon kellene dolgoznunk, hogy a világban zajló változásoknak a győztesei legyünk. (Balázs Géza)

Az év ifjúsági szava: gósztol (másként: ghostol, ghostingol): 1. valaki láthatatlan, nem vesz részt közösségi eseményekben, 2. szellemmé válik, nyomtalanul eltűnik. Aki egyik napról a másikra minden magyarázat nélkül megszakít minden kapcsolatot az addigi társával, törli az ismerősök közül, nem veszi föl a telefonját, letiltja a közösségi oldalakon. Az angol ghost (szellem) szóból származik. A köddé válás oka a problémák, a megküzdés, a felelősségvállalás elől való menekülés. (Minya Károly)

Az év irodalmi szava: kovászember. A szó jelentéssűrítő összetétel, metafora, jelentése tömör, poétikus, egy-két magyarázó szóval megfoghatatlan. A kenyértészta a kovásza erjedésével képes egy másik kenyér tésztáját is megkeleszteni. A kovászember elindítója, ösztönzője a környezetét érintő pozitív változásoknak. Lelkesítő, kezdeményező, iskolateremtő, közösségi egyéniség. Az ember mint kovász metaforáját Mikszáth Kálmántól eredeztethetjük: szeretett tanárára, a rimaszombati Fábry Jánosra használta először 1908-ban. Németh Lászlónál ilyen formában fordul elő: kovásznép, kovászszerep, közösségkovász. A kovászember szóra 1935-ből is van már adat, mai jelentésében a hetvenes-nyolcvanas években terjedt el, és a közművelődésben ma is felbukkan. (Pölcz Ádám)

Összeállította: Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi). Kapcsolat: iroda@e-nyelv.hu. Telefon: 36-30-318-9666.