Skip to main content

Buvári Márta: Podcast és társai – avagy angolkór

- 2025. 11. 24.

A kevert nyelv a nyelvvesztés előszobája

Podcast

A podcast szó nemrég jelent meg. Divatba jött úgy, hogy a kiejtése is, a jelentése is tisztázatlan: podcastban, podcastjét, podcastek… Leírják angolul, és összevissza toldalékolják. Nyilván azért, mert ki podkasztnak mondja, ki podkesztnek. Még vitatkoznak is rajta, melyik a helyes ejtés. Állítólag a brit angolban podkaszt, az amerikaiban podkeszt. Magyar fülnek az utóbbi még bántóbb, mert hangrendi törés van benne. Mióta megjelent, már sok jelentésváltozáson ment át, tanulságos, hogy a neten sokféle értelmezése kering.

A rádiók, tévék elkezdték a tárolt műsoraikat podcastnak nevezni. Eddig jó volt az archív(um) szó. De így hívják azt is, ha valaki fölteszi saját egyperces nyilatkozatát. Némelyek sorozatot indítanak saját megszólalásaikból, mások akár órás beszélgetéseket adnak le változó személyekkel. És ez mind podcast. Az nem derül ki a podcast elnevezésből, hogy hallgatni kell, vagy nézni is lehet. Egyesek szerint az a lényeg, hogy a neten van, és bármikor letölthető. De hát már minden ott van, és ami ott van, azt elő is lehet venni. Lentulai Krisztián kifejtette: „A podcast, ha kép nélkül készül, akkor semmiben nem különbözik egy hagyományos rádióműsortól. Ha képpel készül, akkor szinte semmiben nem különbözik egy televíziós interjútól.” Tehát beszélhetünk videóról, nyilatkozatról, beszélgetésről, műsorról – mikor mi. Összefoglalóan nevezhetjük adásnak. Pl. XY ekkori adása, sorozatának ekkori száma. Akkor mi szükség van erre a szóra?

Eredeti jelentését a szótárból bajos megállapítani. Az Országh-szótár szerint a pod ’hüvely, tok’ meg ilyesmi, a   cast pedig ’dobás, vetés, irány, minta’ és még sok más. (Az angol már ilyen: egy szónak huszonöt jelentése van, amelyeknek semmi közük egymáshoz.) Végre megtaláltam a neten a műagy (AI, illetve MI) szövegezésében:

„A podcast szó az Apple iPod nevű zenelejátszójának nevéből és a broadcast (műsorszórás) szóból állt össze, és először 2004-ben jelent meg Ben Hammersley brit újságíró által. A kifejezés azokra a digitális hang- vagy videótartalmakra utal, amelyeket az interneten keresztül lehet letölteni vagy streamelni, és amelyek az iPodok eredeti népszerűségéhez kötődtek, bár ma már nem feltétele semmilyen hordozható lejátszó megléte a technológia használatához.”

Streamel, tunningol

Hogy mit jelent streamelni, az még bonyolultabb, az Origón egy többoldalas cikk szól róla. Ez már informatikai szakkifejezés, nem is próbálom megérteni. Nyelvileg olyan, mint a tuningolni. Az utóbbit régebben úgy mondták: turbózni, magyarul fölpörgetni.

Becsekkol

Még csúnyább, ha az illeszkedés szabályát is megsértik, mint a becsekkol (check in) esetében. Ez már teljesen polgárjogot nyert, kiejtés szerint írják le, pedig semmi szükség rá, magyarul: bejelentkezik.

Eleinte a legtöbbször úgy veszik át, ahogy van, angolosan, és ha kell, hozzáteszik a magyar toldalékot, mert toldalék nélkül nem lehet a megfelelő mondatrésznek használni. Egy napilap egyetlen számából írtam ki a következő mondatokat:

  • „Hamarosan képernyőn a honvédség sportreality” „Azon dolgozunk, hogy a magyar honvédség … modern high-tech eszközökkel felszerelt haderő legyen.”
  • „A startupoknak közös programot hoznak létre.” Startupon a kezdő vállalkozót értik. Miért nem jó a kezdő vagy esetleg feltörekvő?

Ily módon nemcsak egy mondaton, hanem sokszor egy szón belül különböző a betűk hangértéke. Még kötőjel sem jelzi a határt, meddig kell angolul, honnan magyarul olvasni. Régen a diákok a latin szavakat keverték hasonlóan a magyar szövegbe, mint Petőfi tréfás versében látjuk: „Diligenter frekventáltam iskoláim egykoron…”

Online

A fentieknél is rosszabb az online szó. Ez úgy határozó, hogy még a határozórag megfelelője is ott maradt angolul: az on elöljáró. Érdekes módon ez egyezik a magyar raggal, pontosan lefordítva ’vonalon’ lenne, de inkább ’vonalban’ a jelentése. Mindennek a tetejében jelzőként is használják: „online tér” – ez már igazán értelmetlen („vonalon tér).  Akkor már jobb volna erre a sajátos közegre a net szót elfogadni, ez magyarul is jól hangzik, határozóként: neten.

ONE

A magyar tulajdonú távközlési cég az ONE nevet vette föl. Először azt hittem, hogy ez valami rövidítés, de kiderült, hogy az angol ’egy’ szóra gondoltak. Hogy ennek mi értelme van, azt csak ők tudják. Úgy mondják ki, hogy ván, pedig angolul ebben a szóban tudtommal még csak nem is rövid á van, hanem a w-szerű, két ajakkal képzett hang után inkább az a-hoz hasonló magánhangzó. Tehát, ha van-nak mondanák közelebb lenne az eredetihez, csak hát a van mást jelent, igaz, semmivel sem lenne értelmetlenebb cégnév, mint az one.

Surf, sup

Az idegen szavakkal már idegen hangot is becsempésznek. A vitorlás lapcsónakra (surf) sok magyarítási javaslat volt, de egyik sem futott be, maradt a szörf. Most bejött ugyanennek az evezős változata, azt meg sup-nak hívják. Ha így mondanák ki, még ki is békülnék vele, végül is egyszerű és el nem használt hangsor, egész magyarosan hangzik, bár semmi kapcsolata nincs a hozzá hasonló fogalmakkal. De úgy mondják ki, hogy száp – rövid á-val, erre nincs betűnk, kiejtésben is csak a palócban fordul elő. Most már, hogy van vitorlával is, evezővel is, lehetne vitorlás lapcsónak és evezős lapcsónak.

Muffin, muff

Van egy sütemény is, amelynek a nevét szintén rövid á-val ejtik a fiatalok: máffin. Úgy, hogy muffin, még elmenne. hasonló hangzású szó legalább létezik, a régi prémes kézmelegítő, a muff.

Make life better

Ennél is zavaróbb, amikor a reklámok egész angol mondatokkal bombáznak bennünket: „Let’s go Mediamark!” Make life better! Ez ki is van írva egy üzletre a Rákóczi úton. Egy mosógépet így dicsérnek: „like a Bosch”. (Ráadásul a Bosch német márkanevet is angolosan, bássnak mondják.) Ha lenne öntudatunk, az ilyen boltokat lehetőleg elkerülnénk.

„Az utcán por, bűz, német szó, piszok.” – Így jellemezte Arany János a Vojtina ars poétikájában Pestet. Ma a német helyett angolt mondana. Az angolok nem igáztak le bennünket, még csak nem is szomszédaink. Mi közünk hozzájuk? Miért tekintjük őket felsőbbrendűeknek? A mi nyelvünk sokkal árnyaltabb, maradjunk meg annál! A kevert nyelv a nyelvvesztés előszobája.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x