Összeállítás mindenszentek, halottak napja táján és kapcsán érkezett kérdésekből.

Nem magyartalan a mindenszentek, hiszen mindenszent kellene legyen?

Nyelvünk sajátossága, hogy többséget kifejező mennyiségjelző után is egyes számban egyeztet: sok ember, száz munkás. A minden után is egyes szám szokott lenni: minden ember. Ám a 19. században “emelkedett” stílusban és egyházi ünnepek régi nevében (talán indoeurópai hatásra) többes számú egyeztetés is előfordul: minden körülmények között, összes versei, mindenszentek, háromkirályok – mivel ezek hagyományos formák, nem kifogásoljuk őket (NymKv. 2/149).

Mit jelent: loppal? Reményik Sándor: És aztán: kezet fogni halkan, loppal, / Egyik halott a másik halottal: / Ó, hisz’ mi itt mind halottak vagyunk.

A loppal régies, népies határozószó, jelentése: lopva, titokban, észrevétlenül (Éksz. 844).

Miért írjuk Pelágiusz pápa nevét magyarosan, míg Pelagius tévtanítóét latinosan? 

A klasszikus görög és latin kultúrából egyes neveket latinosan, másokat átírva magyarosan írunk. A különbség az lehet, hogy a görög és latin eredetű Pelagius egy laikus keresztény tanító neve, magyaros és keresztnévként is adható formája: Pelágiusz.

Minden állandó jelzős Boldogasszony esetén az állandó jelzőt is nagybetűvel írjuk? Sarlós/sarlós, gyümölcsoltó/Gyümölcsoltó, Gyertyaszentelő/gyertyaszentelő Boldogasszony sorakozik előttem, és szeretnék tanácsot kérni, melyik névváltozat a helyes?

Boldogasszony (Szűz Mária) neve nagy kezdőbetűvel írandó, viszont az ünnepnevek kis kezdőbetűvel: sarlós Boldogasszony, gyümölcsoltó Boldogasszony, gyertyaszentelő Boldogasszony; ahogy például karácsony, húsvét és pünkösd is. De mind a népi, mind a kiemelt ünnepek esetében gyakori a nagy kezdőbetűvel való kezdés.

Királyok Völgye vagy Királyok völgye (Egyiptom)?

Különírjuk, a második tagot kisbetűvel kezdjük: Királyok völgye (AkH. 183).