A fonográf hatására (1877) vált el az emberi hang a testtől, az írógép hatására pedig az írás (a kézírásból gépírás lett; tudományosan: a kézírás externalizálódott). Állítólag Gárdonyi Géza volt az írók között az első, aki írógépet vásárolt. Az írógép nagy hatással volt a kommunikációra, elindította az írás fejlődésének új korszakát, a másodlagos írásbeliséget, amit az sms és egyéb tömör üzenetküldő szolgáltatások teljesítettek ki. (A másodlagos írásbeliséghez lásd alul a tájékoztató szakirodalmat.)

A sárréti Bárándon, a Múltunk Házában (hivatalos neve: Balassa Iván Falumúzeum) található az ország egyedülálló, jelenleg 120 darabból álló írógépgyűjteménye. A legtöbb az NDK-gyártmányú Erikából van, a legérdekesebbek több mint száz évesek. A gyűjtemény gondnoka, Koroknai Béla mindenkinek szívesen megmutatja és elmagyarázza az írógépek történetét. Az írógépláz a 19. század végén kezdődött, de a találmány már korábbi, a 18. században is voltak ilyen szerkezetek. Állítólag Kempelen Farkasnak is volt ilyen találmánya. Egy adat szerint a magyar tudós már 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő számára, aki a vélhetően az első, írógép által írt levélben megköszönte Kempelen Farkasnak, hogy elkészítette a nagyszerű találmányt. A világon 52 helyen van bejegyezve az írógép feltalálása.  Az írógépekre alakították ki a ma is leggyakrabban használatos QWERTY típusú billentyűzetkiosztást. Ez lett a számítógépes billentyűzetnek is az alapja.

S hogy miért Bárándon lett írógépgyűjtemény? Körtvélyessy Magda bárándi festőművész férje írógépszerelőként dolgozott 65 évig Budapesten, az Üllői úton. Amikor Magda néni meghalt, 93 írógép maradt utána, ez lett a gyűjtemény alapja. Azóta a gyűjtemény folyamatosan bővül, hiszen ma már mindenki áttért a számítógépre.

Tájékoztató szakirodalom Balassa Ivánhoz: Balázs Géza: Balassa Iván nyelvészeti munkássága. Magyar Nyelvőr, 2017: 387–389. https://real.mtak.hu/75658/1/MagyarNyelvor2017.3.Beliv_387_389_u.pdf,

valamint a másodlagos írásbeliséghez:Balázs Géza: Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata. Magyar Nyelvőr, 2004: 36–53; Az új média új műfaja, az sms-hír – nyelvészeti megközelítésben. Magyar Nyelvőr, 2005/2. 129-150; Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe. I. rész. Magyar Nyelvőr, 2006/4. 439–456; Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe. II. rész. Magyar Nyelvőr, 2007/1. 48–62; Sms-nyelv és -folklór. Magyar Szemiotikai Társaság-Inter Kft.-PRAE.HU, Budapest, 2011; Netfolklór – intermedialitás és terjedés. Replika. Társadalomtudományi folyóirat. 2015/1-2. (90-91. szám) 171–186; Az internet népe.  Internet – társadalom – kultúra – nyelv. A kulturális és a tervezett evolúció határán. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2023.