A Széphalmi esszékonferenciák a nyelvújítás, Kazinczy, a magyar irodalmi nyelv születése és ápolása jegyében indultak 2011-ben, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának szervezésében. Az első 14 rendezvény otthona mindig Sátoraljaújhely és Széphalom volt. A folyamat eredményeként időközben (2024-ben) javaslatunkra Sátoraljaújhely fölvette „A magyar nyelv városa” címet. A 15., jubileumi esszékonferencia – a törekvéseket folytatva –A reformkor kultúrája, nyelve címmel Kölcsey nyomába eredt: a szilágysági (ma romániai) Sződemeterre, Kölcsey szülőhelyére és a bihari Álmosdra (ahol Kölcsey gyermekkorát töltötte). Az esszékonferenciát a sződemeteri református templomban, valamint a nemrég felépült Kölcsey Ferenc egyházi és kulturális központban rendezték meg 2025. július 10-én.

• Kölcsey Ferenc Sződemeteren a görög katolikus templom melletti kúriában született 1790 augusztus 8-án. Édesanyja,  Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot és Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért Sződemeterre hogy a kor szokásának megfelelően elsőszülöttjét édesanyja és családja közelében hozza világra.  A sződemeteri szülőház ma a görög-katolikus egyház tulajdona. Belső teraszán a mai napig olvasható a márvány emléktábla, amelyet a költő születésének 100. évfordulóján, még 1890-ben állított a Szilágyvármegyei Wesselényi Egyesület.
• A szülőház mellett a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásával, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Tasnádi Református Egyházközség pályázatának eredményeként épült meg 2019-ben a Kölcsey-emlékház: rendezvénytermekkel és szállással.
• Kölcsey Ferenc születése után Álmosdra ment a család. A három másik fiú (Sámuel, Ádám és Péter) és a lányok (Borbála és Mária) már Álmosdon születtek. A nagy fokú csecsemőhalandóság következtében a lányok meghaltak. A feketehimlő-járvány megfertőzte a négyéves kisfiút. Szentimrey Jenő Ferenc tekintetes úr című, Kölcsey éltét feldolgozó regényében írja le a nem bizonyított családi legendát, eszerint a kisfiú erdélyi dajkája, Panka feketehimlő elleni gyógymódot ajánl a szülőknek – kemencébe bújt a gyerekkel, és akkor egy szikra a gyermek egyik szemébe pattant, és ezért fél szemére megvakult a kisgyerek. Az viszont tény, hogy a himlőfertőzés következtében akkoriban sokan megvakultak.

A találkozó résztvevőinek egy csoportja a későbbiekben Szatmárcsekére is elzarándokolt, ahol Kölcsey 1823. január 22-én befejezte a Himnuszt.

A 15. esszékonferencia programja volt: templomi előadások: a Himnusz keletkezése (Nagy Balázs, Nyíregyházi Egyetem), hogyan tanítsuk a Himnuszt (H. Tóth István, Prágai Károly Egyetem), Kölcsey Berzsenyi kritikájának mérlege (Balázs Géza, Színház- és Filmművészeti Egyetem), a reformkori nyelvújítás (Minya Károly, Nyregyházi Egyetem). Takács Eta intése tanároknak? Mindig legyen valaki az osztályban, aki tudja a kérdésre a választ, mert ha nem, akkor miért van ott a tanár? Pakulár István református lelkész buzdító szavai, hogy mindenkit ragadjon magával a „Sződemeter-vírus”, mert nem jó, hogy amikor megérkezik egy busz turistákkal, körülnéznek, és azt mondják: nincs itt semmi. Szerencsére a szilágypéri diákok és tanáraik (Pápai-Szász Erika, Pap Nóra) elvarázsolták az Élő magyaróra-tábor tanárait.

Részlet Ciavoi Andrea beszámolójából:

Álmosdra látogattunk, megtekintettük nevezetességeit: a Kölcsey Ferenc Emlékházat, Mucsi Mihály kovácsműhelyét, Joseph Kádár Gyűjteményét. Egy ízletes ebéd után Tasnádon, megérkeztünk a Szatmár megyei Sződemeterre, ahol 1790. augusztus 8-án megszületett Kölcsey Ferenc költő, politikus, későbbi főjegyző, országgyűlési képviselő, kitűnő szónok, a Himnusz költője. A helyi református templomban, melyet Bideskhúti Zsigmondné, sz. Péchy Julianna, Kölcsey Ferenc dédnagyanyja építtetett 1760-ban, s ahol megkeresztelték a pár napos Kölcsey Ferencet, egy esszékonferencián, nagy érdeklődéssel hallgattuk meg Nagy Balázs adjunktus, H. Tóth István kandidátus, Minya Károly főiskolai tanár és Balázs Géza egyetemi tanár előadásait, a reformkorról és Kölcseyről. A Kölcsey Ferenc egyházi és kulturális központban a helyi diákoknak anyanyelvi pikniket rendezett a közeli szilágypéri iskola tanára, Pápai-Szász Erika, valamint Terdikné Takács Szilvia budapesti, magyartanárdíjas tanárnő. Megható volt a diákok köszöntő műsora is, amelyben azt énekelték, mély meggyőződéssel, hogy:

Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó,

Magyarnak lenni, igenis jó!

Az egekig ér már a nyíló virág,

Karjába zárja a Magyarhazát.

Hazám e föld mit szívünk fölé

Kárpátok fonnak népünk köré,

Hazámban mindig otthon vagyok,

Hiszem, hogy én is jó magyar vagyok!

A széphalmi esszékonferenciák története:

2011. jún. 18. Nyelv és lélek
2012. jún. 16. Étel és nyelv
2013. jún. 22. Weöres Sándor 100 „élménykonferencia”
2014. jún. 21. Irodalmi nyelvünk szülőföldjén
2015. jún. 20. Lőrincze 100
2016. jún. 18. A legnagyobb magyarok… Széchenyi István születésének 225. évfordulójához kapcsolódva
2017. jún. 24. Arany 200.
2018. jún. 23. 150 éves Eötvös József népoktatási törvénye
2019. jún. 22. II. Rákóczi Ferenc-esszékonferencia
2020. jún. 20. Titkos Trianon. Irodalmi, művészeti összeállítás
2021. július 3. Benkő Loránd 100, Deme László 100, Bencédy József 100, Wacha Imre 90 éves emlékkonferencia
2022. július 9. A legszebb novellák nyelvezete (Karinthy, Kosztolányi, Hajnóczy, Gozsdu Elek, Kötter Tamás, Szántó T. Gábor…)
2023. július 8—9. Petőfi-szótár (Bartal Csaba, Dénes Ágota, Minya Károly, Balázs Géza…)
2024. július 18. Meghökkentő szövegműfajok (Minya Károly, H. Tóth István; Balázs Géza; Pölcz Ádám; Varkucs Róbert)

Az esszékonferenciák válogatott anyagát a Nyelvünk és Kultúránk folyóirat folyamatosan közli.

A program fő támogatója: