Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ízű, alapú utótagokat egybeírjuk az előtagjukkal, míg a jellegű, alakú utótagokat külön?
Válasz: Nincs olyan szabály és gyakorlat (a honlapunkon sem), hogy az ízű és az alapú szavakat mindig egybeírnánk, míg a jellegű és alakú szavakat külön. Valamennyi szónak nyelvtani szerepétől, esetleg tulajdonnévi vagy idegen nyelvi jellegétől függően lehet egybe- vagy különírt, illetve egyes esetekben kötőjeles formája. A kigyűjtött példák a helyesírási szabályzat vonatkozó számával ezt mutatják (és levonható a következtetés, hogy az MTA által megalkotott helyesírási szabályozás aligha segíti a magyar helyesírást). Nekünk, mint nyelvi gyorsszogálatnak azonban ragaszkodni kell a meglévő szabályokhoz:
alapú: alumínumalapú (116.), kompetencialapú (111.), négyzet alapú (105.), wiskey-alapú (217a.)
ízű (ízesítésű): citromízű (111.), többízű (117.), keserű ízű, croissant ízű (105.), Sacher-torta-ízű (166.)
alakú: kétalakú (117.), hasonló alakú, kör alakú (105.)
jellegű: idényjellegű (111.), műemlék jellegű, hobbi jellegű, projekt jellegű (105.)
ízű (ízesítésű): citromízű (111.), többízű (117.), keserű ízű, croissant ízű (105.), Sacher-torta-ízű (166.)
alakú: kétalakú (117.), hasonló alakú, kör alakú (105.)
jellegű: idényjellegű (111.), műemlék jellegű, hobbi jellegű, projekt jellegű (105.)
Aki nem hiszi járjon utána. Esetleg próbálja megtanulni, hátha sikerül.
Nincs hozzászólás!