2024. december 27-én, 81 éves korában elhunyt – a Manyszi szellemi köréhez tartozó – Hódi Sándor pszichológus. Azért tartozott a szellemi körhöz, mert az adai (Szerbia) nyelvművelő napok állandó szervezője, előadója volt (Hódi Évával, a feleségével együtt). 1943. október 31-én született Nagytószegen (Novi Kozarci). Általános iskolai tanulmányait Kisoroszon végezte, 1959 és 1963 között a nagybecskereki Második Vegyes Főgimnázium tanulója volt. 1963-tól 1965-ig az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén tanult, majd 1967-től a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1972-ben diplomázott okleveles klinikus pszichológusként. 1980-tól klinikai pszichológusaként dolgozott, majd az adai II. Helyi Közösség titkára. 2001-től a Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet igazgatója Tóthfaluban, majd 2003-2006 a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium pszichológusa. 2007-tól szabadfoglalkozású író és tudományos kutató. 35 önálló könyv, 600 tanulmány, esszé, cikk szerzője. 81 éves korában, 2024. december 27-én hunyt el.

2019. február 22-én Hódi Éva és Hódi Sándor

2019. február 22-én Adán, a könyvtárban mutatták be Nyelvstratégia – nemzetstratégia című könyvét, amelyből most idézünk:

• „úton-útfélen halljuk, hogy a nemzetek, mint társadalmi konstrukciók, a globalizációs folyamatok útjában állnak” 7, „a nemzeti jövő elsősorban szellemi, kulturális kérdés” 9, „Nem mindegy… nemzetek feletti vagy nemzetek közötti kommunikáció” 10.
• „az anyanyelv erős integratív szerepet tölt be az azonosságtudat kialakulásában, az egyén családhoz, szülőföldhöz, nemzeti kultúrához való viszonyában – voltaképpen a magyar szó teremtette nemzetté a magyar nemzetet – mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó számunkra több mint ápolásra, gondozásra és védelmezésre szoruló érték… A nyelvvédelem terén… az államilag támogatott intézeteket, akadémiákat nem helyettesíti semmi” 13, „a magyarság esetében az anyanyelv erős identifikáló, identitásvédő szerepkört tölt be, a magyar nyelv védelme ennek megfelelőnek széleskörű támogatói összefogást igényel” 15.
• „Az ember mint személyiség voltaképpen szavak, fogalmak révén létezik… A nyelvi rendszerbomlás… egy átfogóbb, szakavatottabb nyelvápolást tesz szükségessé” 18.
• Kentaur-személyiség: „deréktől lefelé gondolkodnak anyanyelvükön, deréktól felfelé a környezet nyelvén” 24.
• „az anyanyelv kiművelése minden nép művelődésének feltétele, ugyanúgy az egyén számára is a nyelvi kultúra elsajátítása teszi lehetővé a tapasztalatok hasznosítását” 27.
• „a szavak és a gondolatok szinte mágikus erővel hatnak ránk; ellenállhatatlanul magukkal sodornak, befolyásolják akaratunkat, életérzésünket, világlátásunkat, magatartásunkat” 32
• „A nyelvi sokféleségre úgy kell tekintenünk, mint a világörökség részére, vagy a természet megőrzésére, a génállomány védelmére…” 72.
• „valamennyien anyanyelvünk foglyai vagyunk” 83.
• „A hangadó értelmiségiek között sokon vannak, akik mindig, mindenütt a nemzeti érzés ellen szólnak, akik kisszerű, alantas módon igyekszenek az embereket nemzeti identitásukban elbizonytalanítani.” 84.
• „Az idegen nyelvi környezetben élők – a többségi nyelv hatására – az idő múlásával mind nehezebben tudják kifejezni magukat anyanyelvükön… A pszichológia negatív transzfernek hívja ezt a jelenséget” 90.
• A magyar nyelv változatai, szétfejlődés, különböző anyanyelvváltozatok: „…a kisebbségek hátrányos helyzetének megoldása helyett a hátrányos helyzet szentesítésére irányuló törekvést látom benne. (…) Józan ésszel lehet-e az anyanyelv háttérbe szorulását, értékvesztését, leépülését, a nyelvromlást, nyelvvesztést természetes folyamatnak, pozitív fejleménynek tekinteni?” 92.
• „a magyar tudománynak is az lenne az elsődleges feladata, hogy a vergődő nemzettest életmegnyilvánulásainak és igényeinek hű kifejezője legyen. A magyar nyelv vonatkozásában is.” 93.
• „Az anyanyelv preszízsének növelése, elsajátításának, korszerűsítésének és művelésének a kérdése Magyarorság számára elsőrendű állami feladat.” 96.
• „A kognitív lustaság számlájára írandó az is, hogy a szórakozást előnyben részesítjük az érdemi tájékozódás helyett.. ha csupa hasznos információt sugározna a tévé – a gondolkodási restség folyományaként senki meg nem nézné. A szórakozási vágyunk jelentős mértékben közrejátszik abban, hogy a tévé és az újságok, magazinok, leegyszerűsítvén a valóságot, csak a legszórakoztatóbb szeleteket tálalják fel a valóságból.”  107.
• „a közösségi kapcsolatok hiánya, a társadalmi azonosságtudat megrendülése milyen sebezhetővé teheti az embert” 108.
• „ellenvéleményező hajlandóságunk olyan erős bennünk, hogy ezt a velünk manipulálók könnyen fordítják a maguk javára” 111.
• „A jövő… a civilizáció és a barbárság harcának terepe lesz” 115.