SZŐCS GÉZA: TECC ÉS CÖVEG

Néhány éve felvetettem már, mennyire nyálas és taszító a lájk szó használata. (Azt írtam, a magyar nyelvben szokatlan ez az ájk hangcsoport, amely leginkább még a májkrém és szájkrém típusú szavakból és egyéb hasonló összetételekből ismerős,)

Nyelvőreinktől, úgy tűnik, már végképp nem remélhetjük, hogy magyar megfelelőt találjanak egy-egy meghonosodott angol szó helyett, megelégednek azzal is, mint sikerrel, ha fonetikus magyaros átiratban folytatja karrierjét nálunk a kölcsönzött szó. Így lett a like-ból lájk. Ennyi fáradsággal a vasút helyett is lehetne használnunk azt hogy ájzenbán.

Száz ájzenbánt, ezeret! Építsetek, építsetek!

Akkori felvetésemre olyasféle választ kaptam, hogy a dolog megnyugtatóan rendeződik, már rendben is van, él a szóhasználati alternatíva, nyelvünk épsége nincs veszélyben.

Aztán maradt minden a régiben, nyelvi valóságunkból azóta is kimered és hatalmas árnyékot vet rá a lájk..

Fájlokról, szájtokról és bájtokról most nem beszélve, megerősítem akkori javaslatomat: használjuk a tetszésre-csatlakozásra-kiválasztásra a tecc szót mint igét és mint főnevet. Teccelem ezt a képet, így most már 126 teccnél tart. Sőt még melléknévi értelemben is használható: ez a fotó nagyon tecces.

A lájknál is ijesztőbb magyar szövegkörnyyezetben a pendrive. úgyismint pendrájv. Monstruózus szó, recseg-ropog a ragozásban. Kérem csak azt a pendrájvot? Ez magyarul van?

Miért ne nevezzük cöveknek, vagy méginkább – hogy játékosan közelítsük a szöveg főnévhez – cövegnek?

Javaslom tehát, hogy az Irodalmi Jelen kezdeményezze a tecc és a cöveg szavak kizárólagos használatát a lájk és a pendrive/pendrájv helyett..

Elsőként kérdem Balázs Géza nyelvész véleményét a kérdésről.

BALÁZS GÉZA: SZÓMAGYARÍTÓ: AZ ADATTOLLTÓL A PALÁGYIG

Vagy egy évtizede műszaki értelmiségiek kérdezték meg tőlem, hogy hol van a magyarításnak fóruma. A nyelvészek nyilván serénykednek ez ügyben. Meglepődve fogadták, hogy a magyarításnak nincs fóruma, ma Magyarországon hivatásos nyelvészek ilyen kérdéssel nem foglalkoznak. Mivel azonban folyamatosan kaptam a szómagyarítási javaslatokat, s ezeket itt-ott igyekeztem is közzétenni, úgy döntöttem, hogy 2010-ben létrehozok egy honlapot: amelyre bárki beküldhet szavakat, véleményezheti (uram bocsá’, ha úgy tetszik, lájkolhatja, teccintheti stb.), és egyúttal mások javaslatait is olvashatja.

A szomagyarito.hu honlap fejlécén az aktuális szómennyiség is megtalálható. E cikk írásakor ez: EDDIG 11041 MAGYARÍTÁS ÉRKEZETT 4541 IDEGEN SZÓRA.

Még nem értük utol Kazinczy nyelvújítását, de azért igyekeznek a kedves szómagyarítók nyilván Széphalomtól Felsőszölnökig, no meg mindenhol, ahol értik-beszélik a magyar szót, és van térerő.

A szómagyarítás – játék, de komoly eredménye lehet. Egy-egy jól sikerült szóújítás a világháló segítségével elterjedhet. A játékba az is belefér, hogy egyesek szórakozásból kínkeserves szócsinálmányokat írnak be.

2016. augusztus 13-án a lájk külön nem szerepel, a lájkol azonban igen. 18 javaslat van rá, pl. kedvel, tetszik, teccint, komál, bírkál, tetszjelez…

Ugyanaznap a pendrive-ra az adattolltól a palágyig 144 (!) javaslat szerepel a honlapon – és 122 hozzászólás csak erre, mert a szómagyarítók beszélgetnek is. Nekem valamiért a penderítő tetszik, de azért nem szoktam azt mondhatni, ha előadásra hívnak: Hozok magammal penderítőt…

Ha már Szőcs Géza fölvetette, hogy a lájk hangcsoport kellemetlen hangulatot áraszt, elmondhatom, 2016 májusáig nem volt listánk arról, hogy mely hangcsoportok teszik idegenné egy-egy szó hangulatát. Horváth Péter Mitől idegen az idegen szó? című tanulmánya ekkor jelent meg az általam szerkesztett Jelentés a magyar nyelvről (2010-2015) című kötetben, s ebben valóban szerepel az –jk- kapcsolat, ezekkel a példákkal: balalajka, bojkott, csajka, dajka, kalamajka, trojka, sztrájk… És hát akkor itt van most már a lájk is…

Mind a szomgyarito.hu, mind a Jelentés a magyar nyelvről-kötetek Magyarországon kizárólag magánkezdeményezésként, intézményi háttér nélkül jelennek meg. Sőt, bizonyos fórumokon ezek a gúny tárgyát képviselik. Mintha Széchenyi, akinek szeptember 21-én ünnepeljük 225. születésnapját, valami effélére hozta volna létre a Magyar Tudományos Akadémiát.

Megjegyzés: Ez a dupla vitairat 2016-án keletkezetett Szőcs Géza szorgalmazására.