A Föld napján Zöldülő gazdaság címmel rendeztek konferenciát az ELTE Savaria Egyetemi Központjából. Ez már a harmadik ilyen rendezvény, mondta Kovács László, a konferencia ötletgazdája és szervezője. Az európai adatgazdaság növekedéséről és az azt szabályozni kívánó európai uniós rendeletről beszélt Darázs Lénárd, az ELTE kinevezett (új) rektora, elmondta, hogy az adattárolás energiaszükséglete néhány év alatt az európai áramfogyasztás 2%-áról 5%-ára fog emelkedni, és a fő (nyitott) kérdés az, hogy ez világunk jobbá tételéhez járul-e hozzá, avagy a klímagyilkossághoz. Ez a bizonytalan kettősség jellemzi a „fenntarthatósággal-fenntarthatatlansággal” kapcsolatos véleményeket. „A jelenlegi technológia elég lenne a boldoguláshoz…”, a nem növekedésre (nemnövekedésre) kellene hangsúlyt helyezni, figyelmeztetett Cseri József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, mert ha nem vigyázunk, már nincs messze, 2050 körül bekövetkezhet az összeomlás. Hogy ez mit jelent, arról nem ennek a konferenciának tisztje jósolni: mindenesetre vannak nagyon rossz forgatókönyvek (ha olvasóink igénylik, bemutatunk majd ilyeneket). Balázs Géza is rendszeres előadója a zöldkonferenciáknak: most a zöldszimbolika, zöldkommunikáció, zöldnyelv és zöldmanipuláció (zöldretorika, „zöldítés”) jelenségét mutatta be. Szerinte kibékíthetetlen az ellentét a versenygazdaság ösztönözte gazdasági fejlődés fokozódása és a teremtés- és környezetvédelem között; nem gazdasági, hanem gazdaságfilozófiai, sőt antropológiai fordulatra lenne szükség, amire az ember tragikus megrázkódtatások, kényszerítés nélkül képtelen. Vagyis zsákutcában vagyunk, amire egyébként a zöldkommunkáció nyelvi jelensége pontosan figyelmeztet, csakhogy ezt a manipulált nyelvet nem akarjuk érteni.

A konferencia anyaga – mint az eddigiek is – tanulmánykötetben is megjelenik. (Képek: ELTE SEK)