2023 tavaszán világszerte nagy sajtóvisszhang kísérte Georgia Meloni pártjának két, 2022 decemberében benyújtott, majd a későbbiek folyamán jóváhagyott törvényjavaslatát. A Fratelli d’Italia (Olaszország Fivérei) fő célja az olasz nyelv védelme, vagyis az idegen kifejezések túlzott mértékű használatának megállítása, illetve a nyelvi korlátok felszámolása volt. A párt elsősorban az angol nyelv hatására, az olasz nyelvben meglévő anglicizmusokra hivatkozott. Fabio Rampelli képviselő az üzleti kommunikációval kapcsolatban megjegyezte, hogy abban az esetben is inkább az angol nyelvet választják, ha az adott kifejezésnek van olasz megfelelője (pl. az angol briefing ’rövid megbeszélés’ alkalmazása az üzleti megbeszélésekre). (A nyelvtörvényekhez lásd:  Balázs 2016, 2024, Arató—Balázs 2022; a sajtónyelvhez külön: Balázs 1997, 2000.)

Az első törvényjavaslat (La proposta di legge C. 734) nagy vitát váltott ki nyelvészeti körökben is, mert az olasz kormány pénzbírsággal büntetné azokat, akik az olasz nyelv helyett inkább az angol, illetve más idegen nyelv használatát részesítenék előnyben a hivatali érintkezésben.  A 8. cikk kimondja, hogy jogsértés esetén a jogsértő 100.000 euróig terjedő bírsággal sújtható. A preambulumban olvasható egy rövid statisztikai adat, hogy jól szemléltesse az angol nyelv hatását. Az elmúlt 25 év folyamán jelentősen, 773%-kal nőtt az olasz írott nyelvbe bekerült angol jövevényszavak aránya. A Trecciani Intézet által kiadott olasz nyelvű enciklopédiára (közismert nevén La Trecciani) hivatkozva pedig megemlítik a törvényjavaslat írói, hogy a mintegy 800000 olasz szóból közel 9000 anglicizmus.

Accademia della Crusca: Claudio Marazzini elnök nyilatkozata  és a törvénytervezettel kapcsolatos félreértések: A firenzei székhelyű Accademia della Crusca elnöke, Claudio Marazzini nyelvész a törvényjavaslatok alaposabb áttekintése után ismertette a fontosabb részleteket, illetve reagált az olasz és a nemzetközi sajtóban elhangzott félreértésekre. Véleménye szerint ennek az volt a fő oka, hogy a sajtó csak néhány kiemelt részt tett közzé az első törvényjavaslatból. Marazzini több kritikával illette a javaslatokat, azonban egyes cikkek tartalmával nagyrészt egyetértett, illetve szükségesnek tartotta a szabályozás bevezetését. Helyeselte többek között az olasz nyelvű munkaszerződések kötelezővé tételét (5. cikk). A nyilatkozatából az is kiderült, hogy az Akadémián 2015-ben létrejött csoport (olaszul: Gruppo Incipit) már számos esetben lépett fel az ellen, hogy állami intézményekben bevezettek, és helytelenül használtak angol kifejezéseket (pl. data breach ’adatsértés’).

A 2020-as petíció és a nyelvi purizmus: A törvényjavaslatok benyújtása előtt is foglalkoztak a nyelvészek az angol nyelv hatásával. 2020-ban az olasz nyelvész, Antonio Zoppetti más neves kutatókkal együtt petíciót indított az olasz nyelv védelme érdekében. A petíció online felületén kihangsúlyozták, hogy nem purista nyelvpolitikát akarnak folytatni. Elsősorban az anglicizmusok rendkívül magas arányára hívták fel a figyelmet, mert egyre gyakrabban fordulnak elő a politika és a média nyelvében, s ez kihat a hétköznapi nyelvhasználatra is (a médianyelvhez lásd: Balázs 1997. 2000). A petíció elindítói 5 hónap alatt több mint 4000 aláírást gyűjtöttek, és egy kinyomtatott példányt eljuttattak Sergio Mattarella köztársasági elnökhöz.

A nyelvi ideológiák egyik altípusához szokták sorolni a nyelvi purizmust. Fontos jellemzője, hogy negatívan viszonyul az idegen nyelvek hatására bekövetkező nyelvi változásokhoz. Az ideológia képviselői úgy gondolják, hogy a nyelv legtökéletesebb állapota az, amikor még nem jelennek meg a különféle idegen hatások benne (Lanstyák 2009: 29, 31).

Az olasz mint kultúrnyelv

A politikai döntéshozatal, illetve a cikkben megemlített nyelvészeti kezdeményezések hátterének az az elsődleges oka, hogy az olasz hosszú időn keresztül nemzetközi kultúrnyelv, valamint a különböző nemzetközi szervezetek (pl. Európai Unió) nyelve volt. A fő problémát az jelenti, hogy korábbi szerepét napjainkra elvesztette, és az olaszok általában ezt politikai, valamint gazdasági veszteségnek is tartják. Úgy vélik, hogy ennek a térvesztésnek következményeként jelentek meg nagyobb számban az anglicizmusok a nyelvükben (Fábián 2008: 244).

Irodalom

Arató, Balázs – Géza Balázs (2022) The linguistic norm and norm of legal language. Magyar Nyelvőr 2022-5. (Norm clarity, special issue) 91–103. Magyar Nyelvőr 146. 2022: 91–103. DOI: 10.38143/Nyr.2022.5.91

Balázs Géza (1997) A média nyelvhasználatának kritikai megközelítése. Magyar Nyelvőr, 1997: 274–82.

Balázs Géza (2000) A média nyelvi normája. Magyar Nyelvőr, 124: 5–24.

Balázs Géza (2016) Politikai, nyelvpolitikai játszmák. A hatalom naiv nyelvpolitikája. 299–312. In: Szirmai Éva, Tóth Szergej, Újvári Edit szerk.: A hatalom jelei, képei és terei. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2016.

Balázs Géza (2024) A szimbolikus magyar „nyelvtörvény”. Valóság, (LXVII/7.) 1–11.

Fábián Zsuzsanna (2008): A nyelvművelés Olaszországban. In: Balázs Géza − Dede Éva (szerk.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Budapest: Inter Kht. – PRAE.HU. 244.

Lanstyák István (2009): Nyelvi ideológiák és filozófiák. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle Fórum Társadalomtudományi Szemle XI. évf., 1. szám. 29, 31.

Internetes hivatkozások

Basta anglicismi nel linguaggio istituzionale: Viva l’italiano #litalianoviva https://www.change.org/p/sergio-mattarella-basta-anglicismi-nel-linguaggio-istituzionale-viva-l-italiano-litalianoviva (2025.04.09.)

Bizzarri, Sabrina  (2020): Petizione contro l’abuso degli anglicismi: ne parla Zoppetti

https://www.radioiulm.it/2020/06/05/petizione-contro-labuso-degli-anglicismi-ne-parla-zoppetti/ (2025.04.09.)

Camera dei Deputati N. 734. https://documenti.camera.it/leg19/pdl/pdf/leg.19.pdl.camera.734.19PDL0017640.pdf (2025.04.07.)

Gazzola, Michele (2023): Una legge per la tutela e la promozione della lingua italiana? Sì, ma… https://www.linguisticamente.org/una-legge-per-la-tutela-e-la-promozione-della-lingua-italiana-si-ma/ (2025.04.08.)

Gruppo „Incipit”. https://accademiadellacrusca.it/it/contenuti/gruppo-incipit/251 (2025.04.09.)