Rákosi Mátyás a korabeli filmhíradók rendre visszatérő alakja volt. Talán egyik legismertebb a YouTube-on is fellelhető Rákosi Mátyás 60. születésnapja összeállítás, amely az 1952. március 8-án, a Magyar Állami Operaházban tartott ünnepség összefoglaló. Napjainkra azonban már kevésbé ismertek azok a játékfilmek, amelyek a szocialista realizmus sematikus, osztályharcos – jellemzően a „munkásélet hétköznapjait” bemutató – filmekből álltak. A korszak filmjei közül néhány (pl. 1949-ből a Janika, a Lúdas Matyi, a Mágnás Miska vagy 1952-ből az Állami áruház) mind a mai napig rendszeresen láthatóak a televízióban.

Jelen összeállításomban inkább azokat a filmeket tekintem át – a teljesség igénye nélkül – amelyekben Rákosi figurája – jellemzően mint ideológiai „dekorációs elem” – felbukkan. 1949 után a hazai filmipar ellenőrzése és irányítása az MDP KV (Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség) kulturális és agitációs-propaganda osztályának, valamint a Népművelési Minisztérium Filmfőosztályának a feladata lett, így elképzelhetetlen, hogy bármi is a tudtukon kívül és ellenőrzésük nélkül a közönség elé kerülhetett volna. Gervai egyik tanulmányában így fogalmaz: „A Rákosi-rendszer cenzúrája annyira éber volt, hogy a sztahanovista szellem és a határtalan paranoia jegyében még a propagandacéllal forgatott, a hatalomhoz készségesen igazodó játékfilmek közt is jókora pusztítást végzett”. Az úgynevezett 50-es évek sematikus termelési filmjeinek időszaka már 1949-ben a Szabóné című filmmel megkezdődött. Szabónét (Sallai Kornélia), a Magyar Acélöntő Nemzeti Vállalat munkás vezetői pártfeladattal bízzák meg. Szabóné fiatal özvegy, kiváló munkás és példamutató családanya, az üzemi bizottság és a pártszervezet tagja. Feladata, hogy teremtsen rendet a konfliktusokkal terhelt magkészítő műhelyben. Szabóné nemcsak a műhely asszonyait neveli át szorgalmas, egymással szolidáris brigádtagokká, hanem a könnyelmű, szoknyabolond Hódisból (Pécsi Sándor) is felelősen munkálkodó újítót farag a közösségnek, és hűséges, szerelmes férjet magának. Kiváló munkája elismeréseként kitüntetést kap és köszöntőbeszéde után felhangzik az „Éljen Rákosi, Éljen a Párt” ütemes rigmusa. A képen pedig Lenin, Rákosi, Sztálin látható.

Az 1950-es évekből két olyan filmet említek, ahol Rákosi nem csak a háttérben felbukkanó díszítő – kötelező – elemként, hanem a mondanivalót mintegy hangsúlyozandó vizuális üzenetként erősíti a képi világot. A Dalolva szép az élet című filmben Lenin és Sztálin között, Rákosi búzamezős fotója látható a párttitkár irodájában. A Rákosi-korszak nem a történelmi múltat bemutató filmjei, jellemzően kortárs közegben, általában gyárakban, üzemekben játszódnak, hőseik a mindennapi kisemberek, munkások, parasztok, ritkán értelmiségiek. A konfliktusok általában a maradi, olykor reakciós elemek, nem ritkán az ellenség ügynökei és a haladó szellemű dolgozók között alakultak ki.

Szintén 1950-ben mutatták be a Kis Katalin házassága című filmet, amelyben a bölcs párttitkár (Pécsi Sándor) oldja meg a fiatal házasok (Mészáros Ági és Szirtes Ádám) kríziseit, és a férjjel közösen nevelik öntudatos munkásasszonnyá az addigi – olykor a polgári világ hívságaival is kacérkodó – menyecskét. A film egyik lényeges pontján, a fiatalok házasságkötése és az új lakásba költözésük után a következő párbeszéd hangzik el a szobában:

– Örülsz feleség?

– Még nem vagyok készen, a képeket fel kell tenni, ide állj!

A fiatalasszony két képet, valamint szöget és kalapácsot hoz és elkezdni felszögelni a képeket a falra. először Sztálin, majd Rákosi képe kerül fel.

– Így jó lesz? – kérdezi a feleség.

– Nagyon jó! – érkezik a férjtől a válasz.

– Ugye mi itt mindig boldogok leszünk? – újabb kérdés az asszonytól.

– Mindig! – mondja a férj és elsötétül a kép.

Az 1951-es Becsület és dicsőség című film is a sematizmus jegyében született, azon belül pedig egy propagandisztikus termelési/szabotázs film, amelyben ugyan Rákosi nem, hanem az egész személyi kultusz névadója Sztálin jelenik meg. Igen meghatározó az egész korra az, ami az egyik spontán röpgyűlésen hangzik el Eszter (Lugosi Sándorné) szájából: „Erre az ünnepre készül a földön minden dolgozó. Mert ő nekünk szánta az életét, nappal értünk harcolt, éjjel miattunk virrasztott.” – és már zúg is az Éljen Sztalin (sic!) és a vastaps a tömegtől.

Az 1951-es Teljes gőzzel című filmet is áthatják a szabotázsakciók, amellyel meg akarják akadályozni a vasút a kétezer tonnás mozgalomért folytatott harcát. De egy furfangos ÁVH-s őrnagy, egy politikai vasúti tiszt és a vasút többi becsületes munkásai megakadályozzák és leleplezik az ármányt, így viszik dicsőségre a kétezer tonnás mozgalmat.

Jelen írás utolsó filmje az 1953-ban forgatott A harag napja című alkotás, amely annyiban tér el az eddig bemutatott filmektől, hogy bár nem Rákosi korában játszódik, mégis szervesen kapcsolódik hozzá. A történet 1919 májusában kezdődik, amikor külső támadás fenyegeti a Tanácsköztársaságot, Salgótarjánban is összefognak az ellenforradalmi erők, hogy megdöntsék a proletárdiktatúrát. A film egy pontján – kronológiailag május 4-én – megérkezik Rákosi Mátyás népbiztos, aki a védelem szervezésének erősítését kapta célul. Ez az egyetlen film a Rákosi korszakból, ahol nem csak, mint ideológiai dekorációként (plakát, szobor, rá való hivatkozás a dialógusokban), hanem valós szereplőként, de nem híradódokumentumként, hanem színész alakításában jelenik meg személye.

Soós Imre mint Rákosi Mátyás népbiztos, a filmbéli fordulat az ő megérkezésével képződik megerősíti a védelmet, megszervezi az ellenállást és amikor már kiürítik a várost, Rákosi a visszavonulás helyett az ellenállást és a harcot hirdeti meg. Forrás: https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2019/06/salgotarjan-a-filmvasznon-a-rakosi-korszakban-duborgott-a-szemelyi-kultusz

Egy külön tanulmány feladata lenne, a Rákosi-korszak tágabban vett filmjeinek bemutatása, amely pl. 1946-tól (Kommunista Budapestért. R.: Hamza D. Ákos) – 1959-ig (Tegnap. R.: Keleti Márton) venné szemügyre mindazon filmeket, amelyek a Rákosi-korszak korhű film- és kultúrtörténeti lenyomatai is egyben.

Az azonban bizton állítható, hogy akár az itt tárgyalt és a nem ismert filmek elsődleges célja az volt, hogy a nézők ideológiai nevelése biztos alapon nyugodjék, még akkor is, ha a rendszerben olykor-olykor vannak hibák, de összességében helyes az irány és az út. A cél érdekében gyakran alkalmazták a szórakoztató műfajok, például a bűnügyi filmek (Gyarmat a föld alatt, 1951. R.: Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat, Nyugati övezet, 1951. R.: Várkonyi Zoltán) vagy a vígjátékok (A selejt bosszúja, 1951. R.: Keleti Márton, Első fecskék, 1952. R.: Bán Frigyes, Péntek 13., 1953. R.: Keleti Márton, Hintónjáró szerelem, 1954. R.: Ranódy László, 2×2 néha 5, 1954. R.: Révész György) vagy éppen a történelmi távlatokba (Díszmagyar, 1949. R.: Gertler Viktor, Lúdas Matyi, 1949. R.: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Különös házasság, 1951. R.: Keleti Márton. Semmelweis, 1952, R.: Bán Frigyes, Föltámadott a tenger, 1953. R.: Szemes Mihály, Rákóczi hadnagya, 1953 R.: Bán Frigyes) helyezett filmes megoldásokat is.

Műfajoktól függetlenül azonban a Rákosi-korszak filmjeinek üzenetei egyértelműek: Lenin szellemében, Sztálin útmutatásával, Rákosi vezetésével előre a szocializmusért.

Irodalom:

Gyarmati György 2011. A Rákosi-korszak. ÁBTL-Rubicon, Budapest.

Gervai András: Hét szűk esztendő – Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953) Magyar Műhely, Filmvilág folyóirat 2014/02 10-13. old. https://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php?cikk_id=11591

Kultúra, művelődés 1944–1956. 1956-os Intézet – Oral History Archívum http://www.rev.hu/sulinet45/tanulm_muv/muv.htm

Prakfalvi Endre, Szűcs György 2010. A szocreál Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest.

Filmográfia (a hivatkozás sorrendjében):

Rákosi Mátyás 60. születésnapja 1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=9t0hfAYPe7w&t=54s

Rákosi Mátyás 60. születésnapja 2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=ZBhh7g7lnIU&t=88s

Szabóné (1949) R.: Máriássy Félix, Sz.: Sallai Kornélia, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Szirtes Ádám, Somogyi Erzsi, Mádi Szabó Gábor https://videa.hu/videok/film-animacio/szabone-1949-reszlet-es-kepek-film-magyar-ujXsmZTWBfXcly8E

Dalolva szép az élet (1950) R.: Keleti Márton, Sz.: Soós Imre, Ladányi Ferenc, Ferrari Violetta, Latabár Kálmán, Balázs Samu, Pongrácz Imre https://m.ok.ru/video/1161324726936

Kis Katalin házassága (1950) R.: Máriássy Félix, Sz.: Mészáros Ági, Szirtes Ádám, Pécsi Sándor, Ajtay Andor, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda

Becsület és dicsőség (1951) R.: Gertler Viktor, Sz.: Görbe János, Sulyok Mária, Szatmári István, Gobbi Hilda, Szemes Mari, Molnár Tibor https://m.ok.ru/video/679419841176

Teljes gőzzel (1951) R.: Máriássy Félix, Sz.: Károlyi Béla, Palotai István, Bartha János, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Szakáts Miklós, Selényi Etelka https://m.ok.ru/video/679384386200

A harag napja (1953) R.: Várkonyi Zoltán, Sz.: Bessenyei Ferenc, Somogyi Erzsi, Komlós Juci, Barsi Béla, Soós Imre, Molnár Tibor, Benkő Gyula, Tőkés Anna, Gózon Gyula https://m.ok.ru/video/3301508319994

A szerző a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója.