Balázs Géza: Az internet népe. Internet – társadalom – kultúra – nyelv. A kulturális és a tervezett evolúció határán című munkájáról

Az internet megjelenése, különösen pedig annak mobillá válása alapjaiban változtatta meg kommunikációs kultúránkat. Az újmédia hálózatos, interaktív közegében átalakult a kommunikációs helyzet összetevőinek egymáshoz való viszonya, módosult a résztvevők szerepe, hiszen ezt a médiakörnyezetet interaktivitás, a befogadók korábbinál jóval nagyobb fokú bevonódása jellemzi.

Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató – a rá jellemző problémaérzékenységgel – a kezdetektől, kimutathatóan 1998-tól (Balázs 1998, 1999, 2003, 2005a, 2009) nyomon követi, elemzi az internetes világ kulturális és nyelvi hatásait, úttörője volt a hálózatos kultúra kutatásának. Sokat foglalkozott a mára letűnt, de maradandó nyomot hagyott technológia, az sms nyelvi világával (Balázs 2005b, 2006, 2007, 2011). Az internet népe című, a Ludovika Egyetemi Kiadónál megjelent 344 oldalas kötete ezeknek a kutatásoknak a szintézise.

A szerző a könyvben az internet fejlődését, társadalmi, nyelvi hatásait és az azt használó közösségek különböző jellemzőit elemzi. Bemutatja, hogy az internet nem csupán technológiai újítás, hanem egy olyan kulturális jelenség is, amely alapvetően átformálja az emberek életét és gondolkodását. A kötet húsz fejezete négy nagyobb tematikai egységre (netnyelvészet, netnyelv, netfolklór, netember) tagolódva, multidiszciplináris (nyelvészet, retorika, etnográfia) keretben tárgyalja a digitális eszközök és platformok kultúrára gyakorolt hatását, az online társadalmi kapcsolatok kialakulását, az internetes nyelv és kommunikáció sajátosságait.

A téma kibontása előtt olvasási útmutatót, eligazítást is kínál: olvasható hagyományos, azaz lineáris módon, de akár az újmédia-kultúra olvasási szokásait követve „belelapozós”, „hozzáolvasós” módon, ezt támogatják az ismétlések, a fejezetek elején található rövid összefoglalók, a kiemelések (amelyek a kötet végi szómagyarázatokhoz vezetnek), a háttérismeretet bővítő, kiegészítő olvasmányok.

Az első nagyobb egység az internetes kommunikáció magyar vonatkozású kutatástörténetébe vezeti be az olvasót, valamint a – következő tartalmi egység központi témáját megalapozandó – a szóbeli és írásbeli közlésformák hibridizációjának megvalósulási formáit mutatja be. A technológiai újítás olvasmányos kronológiáját több helyen ábrával is illusztrálja. Az újmédia-kultúrában a közlés tartalmáról annak gyorsaságára helyeződött a hangsúly, aminek következtében megváltozott az üzenet megalkotásakor alkalmazott kódok aránya, hangsúlyosabbá váltak a vizuális jelek a verbálissal szemben (Szűts 2018: 50), a közlés kevésbé tervezett, ilyen módon a beszélt nyelvváltozathoz közelebb álló lett. Az újmédia-kultúrával kapcsolatban talán a legtöbbet emlegetett fogalom a konvergencia (összetartás, összehajlás, részletesen: Andok 2016: 37–65), amit a szerző a kommunikációs létformákra vonatkozóan, a beszéd és írás egymásba rétegződéseként, egymásba csapásaként jelenít meg (52, 132–133).

Ezen gondolatmenetet fűzi tovább, s bontja ki a kötet következő tartalmi egységében a szerző (Netnyelv). Ebben a részben értékes összegzését adja a technológia nyelvre gyakorolt hatásainak. Sorra veszi azokat a területeket, nyelvi szinteket, amelyekre hatott a digitális közeg, így például szól a szókincsre, helyesírásra, szövegszerveződésre gyakorolt hatásról, de felvet olyan etikai-tudományfilozófiai kérdéseket is, mint az értelmiség felelőssége a változások dokumentálásában, értékelésében (84–87). A témakifejtés kiindulópontja a kommunikációs kultúra változásának egyre fokozódó gyorsasága, aminek következtében megváltozott a kommunikációs helyzet összetevőinek egymáshoz való viszonya, módosult a résztvevők szerepe, hiszen ezt a médiakörnyezetet a befogadók korábbinál jóval nagyobb fokú bevonódása jellemzi. lényegében bárkinek lehetősége van tartalmat előállítani, publikálni, egy mások által előállított tartalmat alakítani, kommentelni: „Bárki bármilyen szöveggel a nyilvánosság elé léphet. A mindenki kiadóvá válásával együtt csökkent a nyelvi ellenőrzés, ezzel együtt pedig a nyelvi színvonal (nyelvhelyesség, helyesírás), ami ugyancsak hatással van a szöveg vizuális megjelenésére” (93). Nem lehet tehát már világos határokat kijelölni közlők és befogadók (fogyasztók) között, de az egyes szövegek, műfajok között is elmosódnak a határok, a különböző kommunikációs szintek, tartalmak és formák konvergenciája vált jellemzővé (Jenkins, H.–Ito, M.–boyd, D. 2015, Andok 2016).

A szövegek egymásbakapcsoltsága az újmédia felületein válik uralkodó strukturáló elvvé. A hálózatosságot, hipertextualitást a kutatók az újmédia kulcsjellemzőiként említik, ahol a hipertextualitás a tartalmak új, asszociatív, hálózatos felettes összekapcsoltságára és kereshetőségére, a hálózatosság a kommunikációs viszonyok szervezésére vonatkozik (Aczél 2015: 141). Az egymásbaágyazottság az ismerős és ismeretlen összekapcsolhatóságát biztosítja (H. Tomesz 2015: 64), ami egyúttal a szituáció ismerősségét is adja, hiszen a hétköznapi történetmesélések ugyanezt a rendet követik.

Az új médiakörnyezet új nyelvváltozat kialakulását is segítette: az elsődleges szóbeliség (élőszó) és írásbeliség (kézírás) mellett megjelent a másodlagos szóbeliség (a technikai médiumok által közvetített beszéd) és a másodlagos írásbeliség (a technikai médiumok által közvetített írás) (113–118, 128–131). Ennek következményeként kialakult egy új, digitális nyelvváltozat, melynek terminusait táblázatban is összefoglalja a szerző (129). Az újítások szemléltetésére gazdag szószedet is kínál. A technológia nyelvre gyakorolt újító hatásait a következőképp foglalja pontokba (165):

1. Digitális nyelvújítás (szóforradalom).
2. Másodlagos írásbeliség mint új, beszélt nyelvi, spontán írásbeliség.
3. Helyesírás (a helyesírás szinteződése: akadémiai – alkalmi).
4. Újfajta szövegalkotás (szövegszerkesztés).
5. Új jel- és képvilág, a képi kommunikáció megerősödése.
6. Új kommunikációs szokások, új szövegtípusok.
7. Módosuló regiszterek, nyelvváltozatok.
8. Az új technológiák új emberi viselkedésformákat alakítanak ki.

A harmadik – Netfolklór – tematikai egység a digitális platformok folklórjelenségeit vizsgálja. A szerző a kreatív megnyilvánulások közül kiemeli az sms- vagy minimálfolklórt, amit – gyors lecsengése miatt – zsákutcás (189) médiumnak is nevez. Nem tekinti az sms-t önálló műfajnak, gazdag példatárral szemléltetve mutatja be, hogy az sms-ben továbbított üzenetek milyen szövegtípusokat ölelnek fel: ünnepi, érzelmi, tréfás és bölcsességeket tartalmazó.

Szól a mémekről, mint a netfolklór kulcsfontosságú elemeiről, amelyek ismeretlen felhasználók által készített humoros, vizuális, audiovizuális, textuális vagy akár hipertextuális alapú tartalmak (184). Az újmédia-kultúrában a befogadónak lehetősége van arra, hogy az aktuális, sokakat érintő, nagy hatású témákra saját készítésű tartalmak formájában reflektáljon. Ez a lehetőség csak technikai szempontból új, társadalmi-kulturális vonatkozásban egyáltalán nem ismeretlen, hiszen a közérdekű kérdésekre rituális-szimbolikus formában vernakuláris tartalmak már korábban, a hagyományos médiumokhoz kapcsolódóan is keletkeztek (Glózer 2016). Az internetes mémek többnyire a felhasználók által alkotott, aktuális társadalmi eseményekre reflektáló, egy közösség számára többszörös jelentéssel bíró szöveg, kép, szöveg-kép vagy szöveg-kép-hang kapcsolat, amelyek terjedését, fennmaradását a szóbeliségre jellemző pletykahatás, a történésekre való azonnali reakció ösztönzi (Veszelszki 2015: 41, Molnár és mtsai 2017: 66, H. Tomesz 2021, Istók 2017).

A negyedik rész az embert állítja középpontba, antropológiai, történeti, szociológiai, irodalmi és pedagógiai szempontú leírását adja az egyes nemzedékeknek. A netember a digitális korszak szülötte, aki elválaszthatatlanul összefonódik az internetes kultúrával és technológiai fejlődéssel. Miközben számos előnyt kínál, mint a gyors információhoz jutás, a globális kapcsolatok és az online közösségekhez való tartozás, a netemberek számára ugyanakkor új kihívásokkal is szembesülniük kell, mint az elidegenedés, a digitális addikció és az adatbiztonság kérdése. Balázs Géza a hálóba keveredett generáció sokrétű nemzedéki tünettanát vázolja fel a kötet 14. fejezetében.

Az internet mint az új kommunikációs tér drámaian átformálta a társadalmi interakciókat. Balázs Géza kötete ennek a változásnak a kulturális, társadalmi és nyelvi lenyomatát kínálja. Egy hálózati téma hálózatos (multidiszciplináris) vizsgálata, melynek eredményei még analóg (lineáris) megjelenésben is inkább a digitális tartalmak befogadását követő asszociatív, hozzáolvasós feldolgozást kívánnak. A kötet elolvasása után nyer tehát igazán értelmet a szerző (bevezető) olvasási ajánlása.

A kötetről megjelent további, elsősorban nyelvi tárgyú ismertetések: Bódi 2024, Csepeli 2024, Istók 2024, Kenyeres 2024, Szayly 2024, Szűts 2024, Veszelszki 2023, Vesszős 2024.

Szakirodalom:

Aczél Petra 2015. Médiaműveltség. In: Aczél Petra – Andok Mónika – Bokor Tamás: Műveljük a médiát!, Wolters Kluwer, Budapest 133–178

Andok Mónika 2016. Digitális média és mindennapi élet. L’Harmattan. Budapest

Balázs Géza 1998. Kommunikációs létformák és átcsapások. 125–140. In: Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A-Z, Budapest.

Balázs Géza 1999. Kommunikációs létformák és átcsapások. Magyar Nyelv,138–154.

Balázs Géza 2003. Az új média retorikája. Vigilia, 68/1: 12-18.

Balázs Géza 2005a. Az internetkorszak kommunikációja. 25–57. In: Balázs Géza–Bódi Zoltán szerk.: Az internetkorszak kommunikációja. Gondolat/Infónia, Budapest.

Balázs Géza 2005b. Az új média új műfaja, az sms-hír – nyelvészeti megközelítésben. Magyar Nyelvőr, 129-150.

Balázs Géza 2006. Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe. I. rész. Magyar Nyelvőr, 439–456.

Balázs Géza 2007. Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe. II. rész. Magyar Nyelvőr, 48–62.

Balázs Géza 2009. Az informatika hatása a nyelvre. 23-42. In. Bárdosi Vilmos szerk.: Quo vadis philologia temporum nostrorum? Korunk civilizációjának nyelvi képe, Tinta, Budapest.

Balázs Géza 2011. Sms-nyelv és -folklór. Magyar Szemiotikai Társaság-Inter Kft.-PRAE.HU, Budapest.

Bódi Zoltán 2024. „Az internet népe”. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 262–265. DI: 10.38143/Nyr.2024.2.262

Csepeli György 2024. Az internet népei. Megjegyzések Balázs Géza Az internet népe című könyvéről. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 259–261. DI: 10.38143/Nyr.2024.2.259

Glózer Rita 2016. A mémelmélet helye az újmédia kutatásában. Apentúra 2016. ősz https://uj.apertura.hu/2016/osz/glozer-a-memelmelet-helye-az-ujmedia-kutatasaban/

Tomesz Tímea 2021. „Otthonkáció”, avagy a karanténoktatás mémjeinek humora.: Humoros alakzatok a karanténmémekben. Korunk, III. évfolyam XXXII/2

Istók Béla 2017. „Pofára esett, mint a zsíros kenyér”. A humor és az internetes mémek kapcsolata egy emlékezetes megmozdulás tükrében. In: Novák Anikó (szerk.) Kölcsönös átszövődések. Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest. 164–184.

Istók Béla 2024. Sokszínű e-nyelv. Balázs Géza: Az internet népe című kötetéről. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 253–258. DI: 10.38143/Nyr.2024.2.253

Jenkins H., Ito M., danah boyd. 2015. Participatory Culture in a Networked Era. A Conversation on Youth, Learning, Commerce, and Politics. Cambridge, UK: Polity.

Kenyeres Attila Zoltán 2024. Az internet népe – a nép internete. Inspirálódás Balázs éza Az internet népe könyvéből. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 530–535. : 10.38143/Nyr.2024.4.530

Molnár György – Szűts Zoltán – Törteli Telek Márta 2017. A mémek mint az internetes folklór részei. Hungarológiai Közlemények. 18/1 54–66

Szayly József 2024. Digitális olvasásmóddal is olvasható. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 271–274. DI: 10.38143/Nyr.2024.2.271

Szűts Zoltán: Balázs Géza: Az internet népe. Internet – társadalom – kultúra – nyelv. A kulturális és a tervezett evolúció határán. Ethnographia 134/2024: 213—217.

Veszelszki Ágnes 2015. Konfliktuskezelés a közösségi médiában. Esettanulmány a Trollfoci vs. Notts County példáján. Médiakutató 16/2 39–51 https://mediakutato.hu/cikk/2015_02_nyar/04_social_media_trollfoci_notts_county.pdf

Veszelszki Ágnes 2023. Internet – nép – nyelv (Balázs Géza: Az internet népe, 2023). Kommentár, 3. szám. http://www.kommentar.info.hu/cikk/2023/3/internet–nep–nyelv-balazs-geza-az-internet-nepe-2023

Vesszős Balázs 2024. Az online világ és az ember. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 266–270. DI: 10.38143/Nyr.2024.2.266