A tanulmány egymással és más szövegekkel beszélgető szövegfajtaként mutatja be Gárdonyi Géza Egri csillagok, Isten rabjai és Ida regénye c. műveit és a regényekből készült, választott filmfeldolgozást. Javaslatot tesz arra, hogyan lehet a regényeket a filmváltozatok megtekintésével feldolgozni a középiskolai tanórákon, esetleg a középszintű szóbeli érettségi vizsga egyik témakörének választani a Gárdonyi Géza nevét viselő iskolákban. A Gárdonyi-regények újraolvasása kimutatja az életművön belül képződő jelképeket is.

1. Bevezetés

Tapasztalatból tudjuk, hogy az intertextuális jelenségek meghatározzák mind a hétköznapi szövegek befogadását, mind az irodalmi szövegek értelmezését. Az intertextualitás érvényes fogalmával és fajtáival a tanulók a 10. vagy a 11. évfolyam nyelvtanóráin megismerkednek. A szövegtani anyagrészben kerül szóba az adaptáció és a médiaszöveg fogalma is. Irodalomból szintén 10–11. évfolyamon olvassák a romantikus és realista regényeket, a magyar századforduló irodalmának bemutatásakor lehetséges kitérni Gárdonyi Géza írói munkásságára. A 11. évfolyamos diákok rendelkeznek a szükséges nyelvi és irodalmi ismeretekkel ahhoz, hogy szövegek párbeszédében fogadjanak be egy Gárdonyi-regényt. (A szövegtani elemzéshez lásd: Balázs 1994, 2007; a Gárdonyi-regények nyelvi értelmezéséhez: Balázs 2024).

2. Egri csillagok

A Hold és csillagok, majd Gergely diák, végül Egri csillagok című regény 1901-ben jelent meg nyomtatásban. Alcíme Bornemissza Gergely élete. A megjelenése óta népszerű művet több mint húsz nyelvre fordították le. 2005-ben Jankovics Marcell a Nagy Könyv olvasói mozgalomba nevezte, ahol első helyezést ért el.

Az Egri csillagok ismert filmváltozatát Várkonyi Zoltán készítette el 1968-ban, ami digitálisan felújítva megtekinthető az interneten. Várkonyi Mátyás és Béres Attila musicalváltozatát 1997-ben mutatták be a Margit-szigeti Szabadtéri Színpadon. A regény 2005-ben megjelent hangoskönyv formájában, 2006-ban számítógépes kalandjáték készült belőle. A szöveg digitalizált formában a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható, onnan letölthető

Az Egri csillagok célzatos történelmi regény, a nemzeti egység megteremtésének példázata. Az egység nem jöhet létre a nemzetalkotó közösség, a család egysége és boldogsága nélkül, ezért a korabeli események elbeszélése mellett jelentős szerepet kap a főhős szerelmének kibontakozása, több család fordulatos életének bemutatása.

A regényt nemcsak a török elleni harc témája, hanem tudatos kompozíciója is Zrínyi Miklós eposzához kapcsolja. Gárdonyi a megíráshoz alapos tanulmányokat, sőt isztambuli terepmunkát végzett (l. a regény jegyzeteit). A szereplők alakjában különböző arányban keveredik valóság és fikció. Bornemissza Gergely neve ott áll a várvédők névsorában, ugyanakkor a regényhős életútjának kidolgozása teljes egészében Gárdonyi leleménye. Cecey Éva és Jumurdzsák alakja az írói fantázia szüleménye. Dobó István és Török Bálint alakja az írói szándék szerint illeszkedik a szövegvilágba – csak jó tulajdonságaik vannak –, de megfeleltethetők a történelmi szereplőknek. A cselekmény Bornemissza Gergely életének diadalával ér véget, nem török fogságával.

Az öt rész mozaikszerűen kapcsolódik egymáshoz, mert Gárdonyi a regényt részletekben írta – említi az angol fordító az író naplójára hivatkozva bevezető tanulmányában. A részek kapcsolatát ismétlések és jelképek erősítik. A két gyermeknek, Gergelynek és Évának sikerül megszökni Jumurdzsáktól. Éva szökése a királyi udvarból szintén sikeres, viszont Török Bálint szökése a Héttoronyból sikertelen.

A regény címében az égitestek úgy fordulnak elő, mint nemzeti sorsjelképek. Az első cím, Hold és csillagok a mai angol fordításban köszön vissza: Eclipse of the Crescent Moon. A sarlós hold a török félholdat, a fogyatkozó török uralmat jelenti. A hold mellé odaértendők a magyar vitézeket jelképező csillagok. A ma ismert, végleges címben a magyar csillagok kerülnek előtérbe. Melléjük értendő a török félhold, mivel együttesen fordulnak elő az égbolton. A népek égen kirajzolódó sorsa földi eseményben valósul meg: az egri vár ostromában, ami a sarlóforma külső várból és a teknősbéka forma belső várból áll, a fejével, négy lábával, azaz öt kiszögelléssel.

Az égitestek egyéni sorsjelképek is. Jumurdzsák talizmánja egy halványsárga (fél)holdból és öt apró gyémántcsillagból áll. Az elkobzott gyűrűt Somogyi Gábor pap Bornemissza Gergelynek adja, aki kétszer is meg akar szabadulni tőle. Először Hajvánnak adná, aki ezt már nem fogadja el, mert Gergőtől másik – hamisnak szánt, de szerencsésen teljesedő – jövendölést kapott. Másodszor Évának adná:

• Egy gyűrűt hoztam – mondotta Gergely.

S elővonta a zsebéből a nagy török gyűrűt.

• Az én jó mesterem hagyta ezt nekem. Én meg odaadom neked, Vicuska.

Vica a kezébe vette a gyűrűt, és tetszéssel nézte rajta a topáz félholdat, gyémántcsillagokat. Aztán beledugta az ujját, és mosolygott.

• Mekkora gyűrű! De szép!

És hogy egy ujján csak lötyögött a gyűrű, két ujját dugta bele.

• Jó lesz, ha megnövök – mondotta. – Addig csak legyen nálad. – Aztán gyermekes őszinteséggel mondta hozzá: –Tudod, majd ha a feleséged leszek. (130)

Ez a jelenet eljegyzésként valósul meg az 1968-as filmváltozatban (28. perc).

A gyűrű és a kard a jövendőt is jelképezi. A két tárgy a két elrabolt gyermek, Szelim és Jancsika ismertetőjegye. Segíti a gyermekek visszacserélését, és előreutal az 1552 utáni, a fiak nemzedékében folytatódó küzdelemre.

A hold és csillagok komplex jelentését ünnepélyesen ábrázolja a film (95-96. perc):

Dobó a templombástyára lépegetett föl. Megnézte ott is az ágyúkat s az alvó és őrködő pattyantyúsokat. Aztán összefonta a karját, és körülnézett az éjszaka messzeségében.

Az ég sötét, de a föld, amerre csak szem lát, piros csillagok ezreivel tündöklő. A török tüzek azok.

Állt és nézett.

És ekkor a csöndes éjszakában napkelet felől átható, éles kiáltás hangzik fel a vár közelében, a sötétség mélyéből:

• Bornemissza Gergely! Te, király hadnagya! Hallod-e?

Csend, hosszú csend.

A kiáltó szó ismét:

• Nálad van egy török gyűrű. Énnálam van egy magyar gyermek. Az a gyűrű az enyém. Ez a gyermek a tiéd. (353)

Ahogy a regény bevezeti az ifjú olvasókat a szépirodalom szövegvilágába, úgy vezeti be Várkonyi Zoltán filmje a szövegköztiség működésébe. Nemeskürty István forgatókönyve nemcsak megőrzi, hanem erősíti a regény eposzi utalásait: a monumentális kompozíciót, az eszményi hősök szerepeltetését, seregszemlét, segítségkérést. A nyitó jelenet – a szultán és ruhadarabjainak megkenése, a szultán felöltöztetése, a portyáról megtérő török vezérek jelentése Magyarország állapotáról – megfelel a Szigeti veszedelem propozíciójának.

A filmváltozatban jól követhetők a jellegzetes művészi alkotóeszközök: dramaturgiai változtatás, vágás, háttérjelenetbe helyezés. A filmből kimarad Gábor pap alakja, ezért Gergő a gyűrűt nem tőle, hanem Cecey Pétertől kapja. Betoldódik a királyné és Éva vívójelenete, Éva esküvő előtti táncpárbaja. Megváltozik a Török Bálint kiszabadítását meghiúsító személy. Gergő megmutatja a gyűrűt Veli bégnek, aki ezt elmondja Jumurdzsáknak, és ő hiúsítja meg a szökést. A vágások segíthetnek megérteni a regény mozaikos szerkezetét. az elbeszélő szerepét és lehetőségeit (tempóváltás, párhuzamos események elmondása, nézőpontváltás, helyszínváltás). A film egyes háttértörténései a rendezői kommentár funkcióját töltik be: a magyar követek segítségkérése közben a pápa portrét festet magáról, a király teniszmeccset néz.

A filmfeldolgozás magán viseli a rendező névjegyét. Várkonyi Zoltán alakítja Ferdinánd király szerepét, éppúgy, mint ahogy az ügyvédet az Egy magyar nábobban (1966) és a Kárpáthy Zoltánban (1966), vagy Haynaut A kőszívű ember fiaiban (1965). A rendező történelmi regényeket megfilmesítő sorozatának darabjait a szereplőgárda tagjai – a Vígszínház művészei – is összekötik.

Az Egri csillagok tanórai feldolgozásához a filmváltozat részleteihez kapcsolódva a következő feladatokat javaslom: az eposzi kellékek felismerése (pl. 3-9., 73-77. perc); a vágás különböző funkcióinak azonosítása (pl. 9-13., 19-21. perc); a dramaturgiai változtatás indoklása: (pl. 17., 24., 33-34. perc); a rendezői értelmezés, kommentár felismerése (28-30., 79-80. perc).

A regény befogadását alapozhatjuk más, vele beszélgető szövegfajtára is: a színpadi változat megtekintésére a Nemzeti Színház előadásában.

3. Isten rabjai

Az Isten rabjai c. regény megírásával az volt Gárdonyi szándéka, hogy Árpád-házi Szent Margit életét beemelje a magyar irodalomba. Most is alaposan felkészült a megírásra: a történelmi és nyelvtörténeti források olvasásán kívül helyszíni tanulmányokat végzett a Margit-szigeten, elkészítette az egykori kolostor helyszínrajzát, és kikérte szerzetesek tanácsát is. A regény cselekménye követi a Margit-legendát, noha szó szerinti idézetet nem tartalmaz. Az író a szövegben szabadon idézi a Halotti beszéd és könyörgést, valamint az Ómagyar Mária-siralmat (A. Molnár 2013: 414-5).

Az Isten rabjai a megjelenéskor (1908) vegyes fogadtatást kapott, ám a két háború közötti időszakban hangjáték (1935-ben) és hangosfilm (1942-ben) készült belőle. Mindkettő dramaturgizálásában részt vett Barsi Ödön, a filmet Pacséry Ágoston rendezte. A film a kor népszerű színészeit (Bulla Elma, Lehotay Árpád, Tasnádi Ilona) és gyermekszínészét (Szilassy László) vonultatja fel. A fekete-fehér kópia és egy azóta készült színes, vélhetően tévéjáték részlete az interneten megtekinthető. A szöveg megvásárolható e-könyv változatban, olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban, és onnan le is tölthető. A musical változat 2023-ra elkészül az Egri Gárdonyi Színházban.

Gárdonyi történelmi regényeiben a nemzeti romantika érvrendszerét alkalmazza. Az Egri csillagok, A láthatatlan ember (1902), az Isten rabjai ugyanazon toposzokat hozzák fel a magyarság dicséretére, mint a Himnusz vagy a Szózat: Bendegúz vezér utódainak honfoglalása, a tatárjárás túlélése, a törökdúlás megállítása.

Kinek jobb rabja lenni? Földbirtoknak, pénznek, asszonynak vagy a jóistennek? – teszi fel a kérdést a főhős, Jancsi Szikárdusz barátnak. A középkori ember világképének megfelelően a láthatatlan, égi világ hordozza a tökéletes értékeket, így az is boldogság, életcél lehet, ha valaki lemond az anyagi javakról, a szenvedélyekről, vezekel mások (egy nép) bűneiért.

A regény nem érthető meg a földi jegyességet helyettesítő égi jegyesség (szubsztitúció) fogalma nélkül. A magyar királyi pár a kolostort és lányukat azért ajánlotta Istennek, hogy elvonja a hazáról a tatárt és a jövőbeli veszedelmeket. Margitnak kétszer is lehetősége lett volna fogadalmát visszavonni: a cseh királyhoz és a francia király öccséhez is feleségül mehetett volna, de ő szabad lelkiismerete szerint ezt az életformát választotta. A házasság a hét katolikus szentség egyike, az élők szentsége. Csak a lélek élettel teli s megtisztult állapotában szabad fölvenni (l. 106. lap jegyzetei).

A mű három részből áll. Az 1-2. rész között néhány év, a 2-3. rész között csak néhány hét telik el. Az elbeszélő didaktikusabb, mint az Egri csillagok elbeszélője. Többször, nyomatékosan felhívja a figyelmet a történelmi korra: a királyt akkor még nagyméltóságú úrnak szólították, nem felségnek; abban az időben még ismeretlen volt a kocsi meg a hintó, lóháton jártak az asszonyok is; az orvostudomány akkor még a vérkeringést sem ismerte, stb. Minden lehetőséget megragad a tanításra: felsorolja a gyógynövények hasznát; megismertet a főúri neveltetéssel, elmagyarázza, mit olvastak az apácák.

A szöveg központi jelképe a liliom. A képjegyek a márvány, kócsag, tej metaforákban bomlanak tovább:

Közben a kertész susogott:

– Lásd: ritka méltóságos virág ez… Szemétsöpredékben díszlik legszebben… csendet szeret… félre helyet… Ahol kevesen járnak, ott nő magasra… (10)

Egy fehér arcú fráter volt a kapus. Jancsit egy pillantással végigmustrálta.

Aztán János fráterre mosolygott:

– Milyen az élet a szigeten?

– Zöld – felelte János barátságosan. – Az a sok fa… Haj, haj,, mennyi fa!

– Hát a kis királyi virág?

János fráter fölemelte a kezét és a szemöldökét. A szemét meg behunyta, mintha azt mondaná: Gyönyörű kis teremtés! (97)

– Adná Isten – szólalt meg a prior –, hogy a mi kis Margitunk igaz, tökéletes apácává fejlődne. Egy rossz apáca megrontja mind a klastromot, de ahol egy tökéletes apáca van, száz rossz is lehet körülötte, az az egy megtartja a klastromot, mint márványoszlop az épületet.

– Én is bízom abban a márványlábú kis teremtésben – szólt a sebforradásos öreg. (125)

Egyszer csak megjelenik a kertben Margit is.

Tiszta kámzsa és tiszta skapuláré van rajta, s tiszta fehér vélum a fején. A kámzsáját hátul összefogva lépked át a sáron, könnyedén lebegve, mint a fehér kócsag, és siet a fráterekhez. (232)

(Julis asszony) Reszelt egyet a torkán, s folytatta:

– Gondolnád-e édes fiam, hogy két királyleány ápolt! A kisebbik is olyan jó, mint Margit szóror, Margit meg olyan, mint az édes tej, az áldott. (360)

No de már karácsonyra mégse lesz belőlük virág.

A liliom lassan fejlődik virággá. Nyáron is elhúzódik hetekig, míg a bimbó a zöldből megfehéredik. Megint egyheti várakozás, míg megduzzad, teljesen fehérré válik, mint a tej.

Akkor aztán megnyílik a kelyhe.

No hát gyertyaszentelőre bizonyosan virágzik valamennyi. (406-407)

A filmváltozatban csak a fehér liliom jelképezi Margitot.

Tanórai feldolgozáshoz a film alábbi részletei használhatók: a cím értelmezése (18. perc). Főbb dramaturgiai változtatások megfigyelése: a cselekmény nem Jancsi gyermekkorával, hanem a kolostor felszentelésével kezdődik (3-10. perc)¹; a cseh király házassági érdekének hangsúlyozása (34. perc); a cseh lovagok betörnek a kolostorba (58-61. perc). A filmes elbeszélés alapjainak azonosítása: ritmusváltás (19. perc); didaktikus szándék, a feszültség fokozása (22-25. perc); perspektivikus értelmezés (15. perc). Ez utóbbi jelenetben, amikor Jancsi belép a szerzetesek közé, a falra vetülő árnyékkép mutatja, amint a fiú fejére csuhát húznak. A belépés tehát azt jelenti, hogy földi élete ettől fogva árnyékképe égi életének.

Az Isten rabjai c. Gárdonyi-regényt elsősorban értékközvetítése miatt érdemes beválogatni a tananyagba. A saját életút megválasztása, akár gyötrelmes követése, a másik ember értékválasztásának elfogadása alapvető társas készség.

4. Ida regénye

Az Ida regénye nyomtatásban 1924-ben jelent meg. 1929-ben a Magyar Színházban bemutatták színpadi változatát. 1934-ben Székely István fekete-fehér filmváltozatában a korszak filmcsillagai szerepelnek: Ágay Irén, Jávor Pál, Rajnai Gábor, Gózon Gyula. A regényből 1974-ben Félix László, 2022-ben Goda Krisztina készített filmváltozatot. A szöveg hangoskönyv és e-könyv változatban is olvasható.

Gárdonyi ehhez a regényéhez a divatos újságszöveget használt föl, a házassági apróhirdetést: Balogh Csaba és Ó Ida érdekházasságot köt egymással. Az első rész Csaba, a második rész Ida élethelyzetét mutatja be. A harmadik részben, a közösen töltött egy év alatt bontakozik ki rejtőzködő szerelmük, amely motívum az író életrajzából fakad. Gárdonyi boldogtalan házasságban élt Csányi Máriával, házassága 1892-ben válással végződött. Egri évei alatt viszont eszményi szerelem fűzte az őt gyámolító Mátékovicsné Tóth Ilonához, Milához.

A regényértelmezések (Kovács 2016, Kusper 2017) a főszereplők egymást és önmagukat megismerő magatartását emelik ki. A személyiségek alakítását ábrázoló retorikai-poétikai eljárás intertextuális hatásokat mutat. A szöveg uralkodó alakzata a Pygmalion-mítosz imitációja, illetve Gárdonyi saját szövegeinek végig jelenlévő játéka miatt is inkább paszticsa (Gárdonyi helyesírása a regény 153. lapján).

Balogh Csaba képzőművész életre kelti a szoborszerűen tartózkodó Ó Idát. Idának Mária-szeme, Magdolna-arca, Beatrice-nyaka van (153-158). Nem akar visszamenni a zárdába, apja akaratának ellenszegülve akar feleség és anya lenni. Hazatérve gyermekkori pajtását ordenáré fráternek tartja (91). Fekete ruhában, csak polgári szertartás keretében megy férjhez (120). Ida olyan, mint a liliom (49), később kékliliom (143). Münchenbe való megérkezésükkor fehér íriszt tesznek eléje az asztalnál, az asztalt ibolyával szórják meg (153). A betegségéből felépült Halászy Balázs festőművész nefelejccsel szegélyezett gyöngyvirágcsokrot hoz neki, amellyel megköszöni gondoskodását (189).

Ida sorsának alakulását is ékszerek jelzik:

Aranyórák és ezüst gyertyatartók is pompáztak a kirakatban, de Ida csak a karperecet szemlélgette. Eltökélte, hogy a klastromba három érmet küld emlékül: egyet Fazekas Boriskának, egyet Mészkuthynak és egyet Paulának, aki mégis legbizalmasabb volt iránta az utóbbi hónapokban. A karperecet meg persze magának veszi meg. A lakatocska tetszett meg neki. Az ő élete is lakat alatt volt eddig. Most már az ő kezébe kerül a kulcs: akkor nyitja a lakatot, amikor akarja. (79)

De én abban a pillanatban szinte kővé dermedtem. A kezén (Nóráén) ugyanis karperec csillant meg, ahogy lenyúlt az akkordra, és ahogy kínáló mozdulatra fordult a csuklója. A karperec az én karperecem!… (101)

Csaba gondba merülve könyökölt a térdén, s a feje is lelógott. Mikor Ida megint fölvette a könyvét, akaratlanul is rápillantott Csabára. A gallér bő volt Csaba nyakán, és sárgán csillogott elő onnan egy vékony aranylánc.

Idának megállt rajta a szeme. Nők szokták viselni az ilyesmit: mindig Mária-érmet vagy tojásdad aranylemezen égetett Mária-képet – de persze kívül, hogy lássák.

S valóban Csabának is az volt a nyakán. Mikor először kelt útra ki az országból, akkor adta neki a húga. (141).

A kulcs körül volt csavarva fehér papirossal, s mellette néhány sornyi írás:

Kedves leányom. Jó cseléded, Panni akit meg is csókoltál búcsúzásul, ezt a gyűrűt kínálta eladásra az aranyművesnek. A rendőrségnél megvallotta, hogy a tiéd volt. A tarsókádat, pénzedet is megtalálták nála. Betettem a takarékpénztárba a nevedre.

Élj boldogan. Apád

A gyűrű, a szép gyémántos gyűrű a kulcs fülére volt rákötve belül. Az ő levelével Csabának a címére is érkezett levél. Vélte, hogy az apja Csabának is írt, de a címírás más kezének az írása volt. s nem is férfi írás. Ida csak épp a rábélyegzett helynevet nézte volna még meg, de olvashatatlan volt. Bizonyosan az a drága hölgy írt neki. (200)

Végre is fölvette az asztalkendőt. A barna ékszertokról mindjárt látta, hogy karperec van a tokban.

A szíve gyorsan vert. A szeme szinte képrázott az örömtől, mikor a szép mívű arany karperec eléje csillant a fehér selyembélésű tokból. A karperecben nem volt ugyan gyémánt, de látszott rajta, hogy finomabb alkotás annál a lakat-formánál. Egy órácska volt belémunkálva díszül. fillérnél nem nagyobb. Járt is. Később ugyan kiviláglott, hogy csakolyan rosszul jár, mint minden női órácska, de hát nőknek nem is az a fő, hogy az óra mutasson, hanem hogy ők mutogathassák.

A csuklójára próbálta.

Ráillett.

Elgyönyörködve állt rajta a szeme.

Soha neki senki nem vett ékszert, csak Csaba. És Csaba a maga pénzéből vette. és Csaba őt mondta jónak és nemesnek, pedig ő a jó és nemes. (263)

Visszatérve már mégse voltak annyira idegenek egymásnak, hogy a fülke két legtávolabbi sarkába ültek volna. Csaba újságot olvasott, de Ida nem olvasott regényt. Beszélgettek. Ida karján ott díszlett a karperec is, és a nyakban aranyláncon egy Mária-medalion, amit karácsonykor könyörgött rá Csaba. Beszélgettek, mint két régi, jó ismerős. (279)

Az 1934-es filmfeldolgozásban van az ókori mintára utalás (50. perc). A filmvígjáték jelentősen gyorsítja a regény cselekményét, és stilizálja a szereplőket. A cselekmény nem egy év, hanem mindössze két és fél hónap alatt játszódik. Mindkét főszereplőnek polgári foglalkozása van: Balogh János okleveles kultúrmérnök, Ó Ida tanítókisasszony. A regényben nem tudjuk, hol lakik Ó Péter, a filmben egri borkereskedő. A filmben Ó Péter második felesége nem az alkalmazottjának a lánya, hanem egy színésznőcske. A forgatókönyv szerint a főszereplők München helyett Budapestre utaznak, így a külföldi magyar művésztelep szabadosságát a nagyváros látványos éjszakai élete helyettesíti (fényreklámok, Arizona bár, jazz, forgószínpad).

A filmvígjáték az operettekhez hasonlóan mutatja be a társadalmi rétegzettséget: a felső világ az uraké, az alsó világ a cselédeké. A két világban szövődő szerelmek idilliek és komikusak: a primadonna a bonvivánba szeret bele, a szubrett a táncos-komikusba.

A filmben hangzik el az a megszólítás, amely Gombaszögi Ella színésznő állandó jelzője lett. A szakácsnő (Gombaszögi) megkérdezi a tejesembertől (Mály Gerő), hogy mikor lesz az esküvőjük, és hová mennek nászútra:

– Hát idevigyázz, te csudálatos trampli. Elviszlek a Tejútra.

– A Tejútra? A csillagokba?

– A nyavalyát! Majd velem gyühetsz, ha kihordom a tejet! (54. perc)

Székely István filmvígjátéka a két világháború közötti népszerű kultúra része. A szórakoztatás érdekében megőrzi és fokozza a regény komikumát (Balogh úrnak Jolán a szeretője, Ida várandósságot színlel, Bogár önérzetes alkalmazott, Julis cserfes szakácsnő, stb.). A sztárok divatot diktáltak: a fiatal nők olyan vízhullám frizurát csináltattak, amilyet Ágay Irén viselt, a fiatalemberek követték Jávor Pál megjelenését, modorát. A nézők dúdolták az elhangzó Fényes Szabolcs-slágert (Odavagyok magáért, 51-54. perc).

A három regény egymással is beszélget szerelem és házasság témájáról. Az Egri csillagok hőseinek szerelme örök, házasságukat, családi boldogságukat Isten áldása kíséri (209-210). Az Isten rabjaiban kizáró ellentétbe kerül férfi és nő eszményi és beteljesült szerelmi kapcsolata. A regény nem hallgatja el Jancsi fráter testetlen sóvárgásának kínját és Ábrisnak, a ki-beugráló barátnak vergődését. Az író véleményét a házasságról Rudolf testvér mondja ki:

Jancsi elgondolkozva ballagott tovább. Negyedóra is eltelt, mikor újra megszólalt:

– Az ember élete mégis szép a világban. A saját hajlék, a teljes szabadság, a családos élet, a szép gyermek, a jó asszony…

Az orvos a fejét rázta.

– Az már csak külsőség. Ne hidd, hogy a családos élet olyan szép, mint amilyennek látszik. Nyomorúság az! Csak látszatra szép. Mint a tó tükrén a színek játéka. Bent sár van, és férgek. (198)

Az Ida regényében Gárdonyi a hétköznapi ember házasságon belüli boldogságát megvalósíthatónak tartja. Igaz, hogy egy kényszerkapcsolat érik szerelemmé, és igaz, hogy a főszereplők lelki folyamatait a szemérem határain belül, visszafogottan ábrázolja.

Csaba elmondta (Halászy Balázsnak), hogy a szobrászságra fordult a kedve, de most megint visszatér az ecsethez. (…)

– Ugyan, ne borongj, Balázs bátyám. Gyere el holnap hozzám ebédre. Szimpla ebéd lesz, de jó. A feleségem olyan túrós csuszát főz neked, hogy megnyalod utána még a talpadat is.

– Megházasodtál? No nézd: erről nem is beszél!

– Meg.

– Okosan cselekedted. Remélem, magad is érzed!

– Érzem.

– Hát így is a rendje: fiatalember ne lógjon, mint a gazdátlan kutya… A család is… olyan valami az életben, ami becses… Olaj az élet lámpásába… Az én lámpásomban már nincs olaj, Csaba… A végsőket pislogja… (177)

5. Összefoglalás

Gárdonyi Géza írói tevékenysége a modernség megszületésének korszakában bontakozott ki. Három elemzett regényében klasszikus és kortárs szövegelőzményekre támaszkodik. A regények szövegvilágában hagyományos értékeket ábrázol, amelyeket átment a 20. századra. Közérthető témáit köznyelven, egyéni visszafogott stílusban, a nyelvjárásiasságot kerülve fogalmazza meg.

Az Egri csillagok, az Isten rabjai és az Ida regénye mára multimodális szöveggé vált. Ez a létmód a referenciális intertextualitás fogalma mellett a hálózatos intertextualitásra hívja fel a figyelmet. A Gárdonyi-regények tanórai feldolgozásához a szövegfajták hálózata további ötleteket adhat (l. Gyuricza 2016).

Források

A Gárdonyi-emlékévre az Isten rabjai musicallel készül az egri Gárdonyi Géza Színház! 2022. 05. 19. https://musicalinfo.hu/a_gardonyiemlekevre_az_isten_rabjai_cimu_musicallel_keszul_az_egri_gardonyi_geza_szinhaz_5375 (utolsó megtekintés 2022. 08. 03.)

Egri csillagok film (DVD). Rendezte Várkonyi Zoltán

Gárdonyi, Géza: Eclipse of the Crescent Moon. Translated and with an Introduction by George F. Cushing. Corvina. Budapest. 1991⁸.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Bornemissza Gergely élete. Móra Kiadó-Kárpáti Kiadó. Budapest-Uzsgorod. 1976. https://mek.oszk.hu/00600/00656/html/ és https://mek.oszk.hu/00600/00656/00656.pdf

Gárdonyi Géza: Ida regénye. A háború előtt való időből. Kossuth Kiadó. Budapest. 2007. https://mek.oszk.hu/00600/00659/00659.htm és https://www.youtube.com/watch?v=lXVrq55K5_k

Gárdonyi Géza és az Isten rabjai. Beszélgetés Sárközi Sándorral a Mária Rádióban. 2011. 08. 17. https://www.youtube.com/watch?v=sxy3-o1400E (utolsó megtekintés 2022. 08. 02.)

Gárdonyi Géza: Isten rabjai. Akkord Kiadó. h. n. 2011. http://mek.niif.hu/00600/00661/00661.htm és https://mek.oszk.hu/00600/00661/00661.pdf

Gárdonyi Géza: Isten rabjai filmrészlet. https://www.youtube.com/watch?v=Y-a36rtkz3Q (utolsó megtekintés 2022. 08. 03.)

Gárdonyi Géza–Zalán Tibor: Egri csillagok színmű. Rendezte Vidnyánszky Attila. (Bemutató 2018. március 9.)

Ida regénye film. rendezte Székely István. https://www.stb.hu/videa/5olECeytWM8V7nuU (utolsó megtekintés 2022. 08. 07.)

Isten rabjai film. Rendezte Pacséry Ágoston. https://gloria.tv/post/mYAo6euaiA6U3vHA9CjavfUb1#55 (utolsó megtekintés 2022. 08. 04.)

Kürti Pál: Ida regénye. Gárdonyi Géza regényéből írták Emőd Tamás és Török Rezső. Nyugat 1929/2. arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nyugat-nyugat-1908-1941-FFFF0002/1929-7BA093/1929-2-szam-46A693/szinhazi-figyelo-6FAB93/kurti-pal-ida-regenye-gardonyi-geza-regenyebol-irtak-emod-tamas-es-torok-rezso-4AC93/ (utolsó megtekintés 2022. 08. 05.)

Magyar nyelv 10. Tankönyv a 10. évfolyam számára. Oktatási Hivatal. Budapest. 2021.

Magyar nyelv 11. Újgenerációs tankönyv. Oktatási Hivatal (Eszterházy Károly Egyetem). 2017.

Színes irodalom 11. évfolyam. Oktatási Hivatal. 2022.

Várkonyi Mátyás–Béres Attila: Egri csillagok történelmi musical. https://www.youtube.com/watch?v=PJ0ou9Ji81A (utolsó megtekintés 2022. 08. 01.)

Irodalom

Molnár Ferenc, A. 2013. Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye és a kódexek. Magyar Nyelvőr 137: 414-422.

Balázs Géza: 1994. Szövegtani gyakorlatok, vázlatok és tanulmányok. ELTE, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Balázs Géza 2007. Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Kht., Budapest.

Balázs Géza 2024. Gárdonyi Géza nyelvi öröksége. 65—70. In: Balázs Géza: Szélárnyékban. Művészetkritikai írások. Inter—IKU, Budapest. (IKU-monográfiák 11.)

Gellénné Körözsi Eszter 2008. Imitáció. Szathmári István (főszerk.): Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 297-303.

Gyuricza Katalin 2016. Az intertextualitás tanításának lehetőségei az anyanyelvi oktatásban. Anyanyelv-pedagógia IX. 4. szám https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=652

Hegedűs Géza 1992. A magyar irodalom arcképcsarnoka I-II. Trezor Kiadó. Budapest.

Kusper Judit 2017. A műfaj mint az olvasás lehetősége. Gárdonyi Géza: Ida regénye. A helyi érték. Kulturális örökség tanulmányok 3. 122–128. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/4467/1/122_128_Kusper.pdf (utolsó megtekintés 2022. 08. 11.)

Kovács Gábor 2016. A festményekből épülő regény – Gárdonyi Géza: Ida regénye. Topos 5, 5-28. https://angolweb.mftk.uni-pannon.hu/images/Topos_journal/2016/02_Kov%C3%A1cs_G%C3%A1bor_A_festmenyekbol_epulo_regeny_2016_TOPOS_5_5-29.pdf = Münchentől Budapestig, a festménytől a regényig (Gárdonyi Géza: Ida regénye). Partitúra XI. 47-72. http://www.partitura.fss.ukf.sk/wp-content/uploads/2015/01/kovacs_g.pdf (utolsó megtekintés 2022. 08. 12.)

Szerb Antal 1934: Magyar irodalomtörténet. Magvető Könyvkiadó. Budapest.

Jegyzet:

1.Gárdonyi naplójában így ír: „Az Egri csillagok és az Isten rabjai első fejezete rosszul van megválasztva: lomhán indul, nem szituációból. …” (idézi Kovács Gábor 2016: 9)

Előadás formájában elhangzott a Gárdonyi Emléktársaság 2022. május 6-i konferenciáján Devecserben Gárdonyi Géza írói életműve a szóbeli érettségi vizsga témakörei között címmel. Első megjelenés: Tuba Márta: „Cégére egy tündér”. Szövegtípusok az oktatásban és a kutatásban. IKU-monográfiák 9. IKU Kft. Budapest. 2022. 31-40.