Az emberiség egyik legősibb, legösszetettebb és ezzel együtt egyik legszebb szimbóluma Bábel.

(A Bolyai Műhely Alapítvány Bábel című konferenciáiból készült tanulmánykötet bevezetője. A kötet elérhető a www.bom.hu oldalon.)

A torony eredete, a történet valóságalapja időről időre mind a mai napig, visszatérően foglalkoztatja a közvéleményt: létezett-e a valóságban, ha igen, hol állt és milyen lehetett, kik, mikor és miért építhették? Ám e konkrét kérdéseknél, s a válaszokkal és a megoldással kecsegtető, időről időre felbukkanó régészeti híreknél még sokkal izgalmasabb az az építmény, amit évezredek alatt e gazdag fogalom köré emelt az emberi szellem: a kultúra, a tudomány, a művészet.

Kötetünkben, amelynek alapjául a Bolyai Műhely Alapítvány, illetve a Bolyai Önképző Műhely két tanácskozása – egy zamárdi műhelytalálkozó és annak nyomán egy budapesti Gyalogút-konferencia – szolgál, a Bábel-gondolatkör számos értelmezési lehetőségét olvashatjuk.

Bábel megközelítéséhez és mai megértéséhez az egyik legkézenfekvőbb utat a nyelv kínálja. Hiszen az emberek nyelvét összezavaró isteni beavatkozás gesztusa egyszerre kuszálta össze az emberek között addig kialakult és működött megértést és párbeszédet, s ugyanakkor szolgál egyfajta magyarázatként arra a gazdagságra és sokszínűségre, amit a világ nyelveinek összessége jelent. Így tanulmányaink között szinte magától értetődően találhatunk nyelvészeti, irodalmi alapon álló szemiotikai, valamint kommunikációtudományi elemzéseket.

Bábel fogalomkörének egy másik lehetséges megközelítés módja az összevisszaság, a zűrzavar felőli értelmezés. Szerzőink erre is változatos megoldásokat kínálnak: van, aki a kultúrák közötti átjárhatóság és átjárhatatlanság felől közelít a kérdéshez, más egy évtizedeken át uralkodó áltudományos eszmerendszer leleplezésének eszközéül használja.

De számos további tanulsággal szolgál a modern Bábel-adaptációk elemzése: a filmvászonról vagy nyomtatott gondolatokból kikövetkeztethető kódok megfejtése. A művészi adaptációk sokféleségéből szinte egy újabb Bábel tárul elénk: ha nem is zűrzavarával, de sokszínűségével, gazdagságával.

Tanulmánykötetünk végén, a szerzőink által kínált megannyi gondolati útvonal bebarangolása nyomán aztán feltehetjük magunknak ismét a kérdést: mit üzen számunkra ma, a 21. században a Bábel-fogalomkör? Léteznek-e olyan célok, amelyeknek mi, mai emberek, egy roppant, immár nyolcmilliárdos közösségként nekirugaszkodunk? Ha igen, akkor tudatosan építünk, vagy úgy helyezzük egyik követ a másikra, hogy nem is sejtjük, mi végre készül építményünk? S hogy vajon jutalom vár ránk a munka végén, vagy büntetés?

Jó töprengést kívánok írásainkhoz!