A gyerekek, kamaszok és fiatalok anyanyelvi képességeinek fejlesztése roppant szerteágazó és kihívásokkal teli feladat az óvodapedagógusok, a tanítók és a magyartanárok számára. Ez a tevékenység nagyon sok területet foglal magában a beszédértés és a kifejező képesség fejlesztésétől kezdve a szóbeli és írásbeli szövegértésen és -alkotáson át a kommunikációs készség fejlesztéséig.

Napjainkban a pedagógusok képességfejlesztő munkáját nehezíti, hogy egyre több a gyermek szenved a virtuális autizmus jegyeitől és a figyelemhiányos hiperaktivitás következményeitől. Az alfa generáció – a 2010 után születettek – tagjainak jellemzője például, hogy nehezebben tanulnak meg beszélni, kisebb a szókincsük, mint az előző nemzedékeké. Ez a társas kapcsolatok hiányára vezethető vissza. Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy a pedagógus társadalom összefogjon, minden tagja elfogadja, hogy az anyanyelvi képességek fejlesztése nem csak az óvodapedagógusok, a tanítók és a magyartanárok feladata, hanem minden szaktanáré. Soha nem vált annyira szükségessé, mint most, hogy érvényesüljön a nevelőtestület egységé az elve. És még ez is kevés lesz, ha nem sikerül az oldalunkra állítani a szülőket és a nagyszülőket, hiszen az anyanyelvi nevelés a családban kezdődik

A pedagógusok igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott nevelési és oktatási helyzethez. Keresik az új módszertani utakat, igyekeznek új ötletekkel színesíteni foglalkozásaikat, óráikat, hogy kellőképpen tudják motiválni a tanítványaikat, de ezeknek a törekvéseknek a megélői és élvezői többnyire csak a saját csoportjaikba, osztályaikba járó gyerekek.

Milyen jó lenne ezeket a jó gyakorlatokat közkinccsé tenni? – merült fel Balázs Gézában az ötlet, hogy készüljön egy módszertani útmutató a 3–18 éves korosztály anyanyelvi fejlesztéséhez. A kiadvány célja: a magyar nyelvi kultúra fejlesztése sokak számára fontos, ezért olyan partnerek támogatták professzor úr elképzelését, mint a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Kazinczy Műhelye, utóbbi az ötlet megvalósítójává vált. A törekvés beleilleszkedik abba a modern elméletileg megalapozott, közösségi hatókörű nyelvstratégiába, amelyet a rendszerváltozás után az MTA illetékes bizottsága felkérésére Balázs Géza (1996, 1998, 1999, 2001, 2005), illetve Balázs Géza és szerzőtársai (2004) dolgoztak ki és indítottak el. Párhuzamos törekvés az ún. szalutogén kommunikáció és pedagógia, melynek részletes leírását adja Balázs László (2023), valamint a nyelvstratégiához újonnan illeszkedő digitális pedagógia kapcsán Arató Balázs és Balázs Géza (2023), Szőke-Milinte Enikő (2023) és Szűts Zoltán—Szűts—Novák Rita (2023).

A most ismertetendő kiadvány bevezetőjében Balázs Géza Élő magyarórák címmel összefoglalja a gyakorlati nyelvstratégia néhány lépését, eseményét (9—13. old.). 2023 áprilisában Balázs Géza a PKÜ Kazinczy Műhelye nevében felhívást intézett a határon innen és túl élő pedagógusokhoz, elméleti szakemberekhez, hogy tegyék közkinccsé módszertani tárházuk gyöngyszemeit. Olyan írásokat (ismertetőt, tudósítást, beszámolót, esettanulmányt, cikket) vártak, amelyek az anyanyelvi nevelésben sikeresnek bizonyult feladatot, munkamódszert, játékot mutatnak be irodalom- és nyelvtanórán, szakkörben, önképző körben, könyvtárban, irodalmi esten, kiránduláson, óvodában, iskolában és iskolán kívül, akár a családban. Az ígéretük szerint a legjobb írásokat a Kazinczy Műhely által szerkesztett anyanyelvi kiadványban jelentetnék meg. A felhívásra sok munka érkezett a 3–18 éves korosztály anyanyelvi képességének fejlesztésének lehetőségeiről. Nem volt könnyű helyzetben a szerkesztőbizottság, de a végeredmény egy olyan hiánypótló kiadvány lett, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. A kiadvány három téma köré szerveződik.

Folytatása ingyenesen olvasható a Magyar Nyelvőr 2023/4. számában, itt: https://nyelvor.mnyknt.hu/legfrissebb-szam/

(Pölcz Ádám szerk.: Anyanyelvi praktikák. Módszertani útmutató a 3—18 éves korosztály anyanyelvi fejlesztéséhez. Társszerkesztő: Takács Róbert. Ötlet és szakmai irányító: Balázs Géza. Petőfi Media Group, Budapest, 2024. 210 lap. ISBN 978-615-6774-01-9)