Teleki László tervezete egy magyar tudós társaságról, 1810
MÁLNÁSI FERENC könyvismertetése
… egy ország csak akkor boldog, ha a belső kultúra a külhonihoz kötődik,
a ha tagjai a jó szándékú idegeneknek a megbecsülésével belső értékeinek
nagyobb lendületet ad… (Teleki László)
Gróf Teleki László (1764–1821) (Somogy vármegye főispáni helytartója, császári és királyi kamarás, nyelvész, országgyűlési követ) a vágyott Tudós Társaság alapító okiratának tervezete bevezetőjében megfogalmazta életének vezérelvét:
- Az egyetlen cél, amit elérni szándékozom, egy javaslat elkészítése: hogyan lehet az ország nyelvét és irodalmát támogatni anélkül, hogy a nemzet a külföld kultúrájától elszigetelődjön… Hogyan lehet Magyarországon egy általános tudós társaságot alapítani, amely nemcsak támogatná a hazai nyelvet és itthoni irodalmi kultúrát, hanem a külhoni kultúrát is akadálytalanul terjesztené belföldön? … A civilizált európai népek általánosan ismert példái alapján, a nemzeti nyelv támogatása és nemesítése érdekében, figyelembe véve, hogy egy olyan monarchia, mint a miénk, amelynek egészét más-más felfogású és gondolkodásmódú különféle nemzetek teszik ki, … jobb, ha nálunk minden országnak van saját intézménye… Előre megígérhetem, hogy minden előítélettől mentesen arra törekszem, hogy a valóságos szépítés és célzatosság nélkül igyekezzek előadni…
Ezen alapelvek előrebocsátásával egy nemzeti tudós társaság felállításakor a következő hat fő témát érdemes megvizsgálnunk:
- Az uralkodóházhoz, az államhoz, az ország vezetéséhez való viszony.
- A társaság szervezete, tagjai, ülései és az ülések rendje.
- A társaság témáiról, tevékenységéről, munkájáról és kiadványairól általában.
- Az ülések helye, módja, épületek és további hasznos mellék-intézmények.
- Az alapítás költségei, éves kiadások és az ehhez szükséges tőke.
- Az akadémia haszna és kedvező hatásai.”
A fő témákon belül pontokba szedve javasol, indokol, magyaráz is, ahol szükségesnek véli, megjegyzi:
- Jól tudom, hogy eme újfajta elképzelések miatt nem mindenkinek leszek kedvére, ugyanakkor senkinek a visszatetszést nem kívánom kiváltani.
A 8. pontban: Őfelsége legmagasabb közvetlen támogatására érdemesek legyenek…
A 9. pontban: szószóló, hiteles személy vagy védnök lehetne hőn szeretett nádorunk…
A 10. pontban: e társaságnak minden más politikai hatóságtól teljesen függetlennek kell lennie.
A 12. pontban: a klérus sok tudósát nem zárnám ki ebből a társaságból…
A 13. pontban: e társaság nem nevelési intézmény…
A 14, pontban: a könyvcenzúra mindig is az irodalom hátráltatója lesz…
A 15. pontban: e társaság szabadsága sohase váljék korlátlan szabadsággá…
A 16. pontban: e társaság működésében a tagokat ne uralja előítélet…
A 17. pontban: az intézkedések ne korlátozzák a gondolkodás és szólás szabadságát…
A 18. pontban: a védnök a társaság első és központi személye, képesnek kell lennie, hogy a társaságot egészében és egyes részeiben is átlássa
A 19. pontban: az Elnök, elnököl az üléseken, az üléseken kívüli ügymeneteknél…. Mindig az igazság legyen a legfőbb zsinórmérték, ne fordulhasson elő személyeskedés…
A 20. pontban: a titoknok az Elnök jobb keze, együtt kell aláírniuk minden utalást…
A 21. pontban: a pénztárosnak el kell számolni a védnök és a társaság felé…
A 23. pontban: a tudós társaságokban a tagság: vezetők, rendes és tiszteletbeli tagok…
A 24. pontban: a tagok mindannyian legyenek, ha nem is tudósok, de igaz barátai és tisztelői a tudománynak, … szorgalmas, becsületes emberek…
A 25. pontban: Mivel ennek az intézménynek egyik legfőbb célja a magyar irodalom és nyelv előmozdítása, a kiválasztásnál követelménynek kell tekinteni hogy kedvelői és ismerői legyenek a magyar és a hazánkban használt többi nyelvnek…
A 31. pontban: szükséges összeállítani a társaság számára egy szabálykönyvet…
A 34.. 35. pontokban: a tudományok összességét tekintve rendes tagokat kell kiválasztani…
A 36., 37. pontokban: célirányos tudományos pályatételeket kiírást javasolom….
A 38., 39. pontokban: minden rendes tagnak évente legalább egy értekezést kell készítenie…
A következő pontokban javasolja egy irodalmi folyóirat megjelentetését, mellékelne egy „Hivatalos Közlöny” kiadását, és a hasznos új találmányok, valamint a hazai és külföldi utazási leírások támogatását…
A D. pontban az intézmény helyszínéről szólva „az egész országban Pest lenne a legmegfelelőbb”, ahol „megfelelő fizikai térben válogatott könyvgyűjtemény, természetrajzi gyűjtemény, saját nyomdászat létesülne…”
Az E. pontban az alapítási költségek, éves kiadások és az ehhez szükséges tőke kérdésére került sor, többek között egy közalapítvány (Fundum publicum) létrehozásának lehetősége…
Az F pontban az akadémia haszna és kedvező hatásairól szólva, Teleki László szerint nagyon igaz ez a régi közmondás: „Sapientia primis labiis degustata ducit ad perniciem, penitius exhausta ad salutem.”
A tanulmány rövidítve idézett irodalomjegyzékkel, tárgymutatóval, és személy- és helynevek mutatójával zárul. „Célom a közjót szolgálni. Kezdettől fogva az volt a törekvésem, hogy a legjóságosabb uralkodónk érdekét, tekintélyét és hazánk jólétét, a magyar nemzet dicsőségét, valamint monarchiánk virágzását előmozdítsam.”
(Keveházi László fordításában, Monok István szerkesztésében és utószavával. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Budapest 2023. Német és magyar kétnyelvű szöveg.)
Nincs hozzászólás!