Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy már a közeljövőben is robotokat képzeljük el magunk köré, akik békében, háborúban betolakodnak az emberek helyébe. Aszimov három törvényt állított fel, melyekről azt remélte, hogy megfékezik a mesterségesen felokosított cselekvő és megismerő robotok uralmát az emberek felett, akik nem tudva ellenállni a restség csábításainak, akaratlanul is eladják magukat a virtuális rabszolgapiacon. Aszimov törvényei a következők voltak:
(1)A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
(2) A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
(3) A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Nyilvánvaló, hogy ezek a törvények nem érvényesek és nem is lesznek azok. Ha nem akarjuk, hogy civilizációnk az angkori, maja és más, néma romokban megmaradt civilizációk sorsára jusson, akkor fel kell készülnünk a jövőre, mely már megérkezett. Meg kell tanulnunk az új világ kihívásaihoz alkalmazkodnunk, miközben nem felejthetjük el azt sem, hogy mi volt a robotok előtt. Liminális helyzetben vannak a mai fiatalok, akik szüleik és nagyszüleik révén még ismerhetik a robotok előtti világot, miközben az ő gyerekeik már a virtuális világ lakói lesznek, ahol semmi sem lesz úgy, ahogyan előtte volt.

Csepeli György: szociálpszichológus, egyetemi tanár (ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola; a Zamárdi szabadegyetemek vendégelőadója)