Skip to main content

Február 21. – az anyanyelvek napja

- 2024. 02. 21.

Tore Janson Beszélj! – A világ nyelvei tegnap, ma, holnap (HVG Könyvek, 2003) című könyvéből:

  • Ahol és amikor az emberek állandóan kis csoportokban élnek és nem érintkeznek másokkal, sok nyelv jelenik meg. 33.
  • Az erős államoknak többnyire domináns nyelvünk is van… A nyelv függ az államtól, az állam pedig függ a nyelvtől. 67.
  • Minden nyelv anyanyelve valamely embercsoportnak, és az anyanyelv minden ember önazonosságának fontos része. 82.
  • A nyelv folyamatos közösségi alkotás, amelynek megteremtésében emberek milliói vesznek részt. Az ő élményeik és gondolataik lenyomatát őrzni a nyelv, amely, ha eltűnik, visszavonhatatlan veszteség. 103.
  • A létező világ jelenségeit a görög és a latin alapokon álló szókincs szemüvegén át figyeljük és különböztetjük meg. 112. Az angol nyelv alkalmazkodott az európai kulturális örökséghez, ezerszámra magába olvasztva más nyelvek szavait, azóta pedig maga is részt vesz e hagyaték máig tartó gyarapításában és ápolásában. 160.
  • Az új nemzeti nyelvek nem spontán módon keletkeztek, tervszerű munkával alkották meg őket. 169.
  • A nyelv az irodalom segítségével válhatott az emberi kommunikáció tökéletesen megfelelő eszközévé. 176.
  • A legsikeresebb nyelvek valamely államok nyelvei. Pozícióikat nemzeti nyelvekként vívták ki. 179.
  • Dél-Amerika.. területén még ma is körülbelül háromszázötven amerikai indián nyelvet használnak, az 1500 körül beszélt nyelvek többsége bizonyosan eltűnt mára. Csak Brazíliában több száz nyelvet beszélhettek. 187.
  • A spanyol nyelv amerikai térhódítása alighanem a világtörténelem legnagyobb nyelvi változása. 190.
  • Európában… körülbelül harminc nemzeti nyelvet használnak, míg Amerikában gyakorlatilag hármat, miközben pedig a népesség nagysága körülbelül azonos. 195.
  • A kreol nyelvek az angol és a francia jövőbeli alakját jeleznék előre. 212.
  • Minden emberi lénynek alapvető igénye, hogy legyen egy olyan első nyelve, amelyet családja és barátai szűk körében használ, és amely fontos a személyiségének. 214.
  • Az a norvég megoldás, amely engedte két egyenjogú nyelv létezését, azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a nyelv kettéválik, két nemzet, két állam jön létre. 222.
  • Európában alig néhány tucat kis nyelv maradt, a világ többi részéhez képest szinte semmi… Afrikában más a helyzet. A kontinensen beszélt talán kétezer nyelv többsége minden vonatkozásban kicsinek számít. 241.
  • A nyelvészek és az antropológusok rájöttek, hogy mi folyik a világban, és kellőképpen felháborítja őket az a tény, hogy százával tűnnek el a nyelvek. Hiszen minden nyelv egy kultúra produktuma, amelyet számos nemzedék tapasztalata és kreativitása formált.  247.
  • A kisebbségi nyelvek beszélőinek meg kellett tanulniuk a többségi nyelvet, a többségi nyelvet beszélők azonban nem tanulták meg a kisebbség nyelvét. A legtöbb ember, csak egy nyelvet tudott. 250.
  • Minden nyelv valamely kultúra kifejeződése, illetve testet öltése. 258.
  • A nyelvek tömeges halála ellen szól az a tény, hogy ma az emberek nagyon ragaszkodnak anyanyelvükhöz, és meg akarják őrizni azt, illetve azt akarják, hogy új életre keljen. 267.
  • Az ember akkor vált emberré, amikor elkezdett úgy beszélni, ahogy mi beszélünk. És ha már nem beszél úgy, akkor nem ember többé. 279

Rendezvényeink/előadásaink: 

15.00 Széplaki Erzsébet: A helyesírási képességfejlesztés lehetőségei alsó és felső tagozaton. Műszaki Könyvkiadó 1032 Budapest, San Marco u. 57.

17.25 Hír Tv Radar: Beszélgetés az anyanyelvekről Balázs Géza nyelvésszel

18.00 Kapcsoljuk a világ magyarságát! A PKÜ és az MNYKNT internetes programja több földrész magyarságát kapcsolja össze
Balázs Géza és Szani Roland podcast beszélgetése, 48 perc, Mediaworks: https://videa.hu/videok/kulturnemzet/emberek-vlogok/balazs-geza-podcast-QQTt5kd41j24SNqV
Tudósítás a programról
Argentínától Dél-Koreáig, az USA és a szomszédos országok bekapcsolódásával adott körképet a magyar nyelv helyzetéről, lehetőségeiről a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának interaktív programja február 21-én, az anyanyelvek napján. Kerekes Judit (USA) professzor elmondta, hogy az USA 22 államában 33, Kanadában 14 iskolában van magyaroktatás; a programokat az AMIT, az Amerikai Magyar Iskolák Társasága fogja össze. Az Argentínai Magyar Iskolák Szövetségének elnöke, Benedek Zsuzsi 15 intézményről szólt, s arról, hogy miként próbálják összekapcsolni az olykor egymástól 1500 km-re lévő magyarokat. Zágorec-Csuka Judit a szlovéniai, Petres Csizmadia Gabriella a szlovákiai, Csicsely Tamás az ausztriai magyarság helyzetéről beszélt. Kim Shinhyung, az ELTE-n doktorált dél-koreai kolléga a Hankuk egyetemen folyó magyaroktatásról számolt be – kiemelve, hogy a gazdasági kapcsolatok miatt van érdeklődés a magyar nyelv iránt. A tartalmas beszámolókból két érdekességet emelnénk ki. Elhangzott, hogy a világhírű pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály Amerikában mindig egy székelykaput mutatva kezdte előadásait, s azt mondta: innen jöttem. Az argentínai magyaroknak pedig a legnagyobb élményük az volt, amikor először látták Budapestet, és felkiáltottak: „A Lánchíd tényleg létezik””.  A beszélgetést Pölcz Ádám és Balázs Géza vezette; a résztvevők abban maradtak, hogy szívesen folytatják a megkezdett eszmecserét az interneten – és meglehet, hogy élőben is.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x