Skip to main content

Egy napon született és halt meg. Csűry Bálint emlékére

- 2024. 02. 12.

„A magyar önazonosságot az anyanyelv továbbadásával lehet csak megőrizni, de az is rendkívül fontos, hogy a közösségi képviselet is mindenkor biztosított legyen” mondta Szili Katalin a romániai Egriben, a település szülötte, Csűry Bálint magyar nyelvész és nyelvjáráskutató születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Szili Katalin köszönetet mondott az egrieknek, amiért iskolájukat a település szülöttéről, a magyar dialektológia egyik úttörőjének számító nyelvészről nevezték el. Kiemelte, hogy Csűry Bálint nemcsak szülőföldje, a Szamoshát, hanem a Csángóföld nyelvjárásait is kutatta, az egész nemzet tudósa volt, aki olyan értékkel gazdagította magyar nemzetet, ami nélkül sem a hagyományőrzés, sem a nyelvőrzés nem lehetséges. Pataki Csaba, Szatmár megye tanácsának elnöke hozzátette: Csűry Bálint személyében olyan nyelvész emléke előtt tisztelegnek, aki a megmaradás legfontosabb eszközének, a nyelvnek a megőrzésében segítette honfitársait. A megemlékezés az egri református templomban Csűry István nyugalmazott püspök igehirdetésével kezdődött, majd a Csűry Bálint-szülőházon elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával és az iskola diákjainak alkalmi műsorával folytatódott. Az 1886. február 13-án született és 1942-ben ugyanezen a napon elhunyt Csűry Bálint emlékét szobor is őrzi szülőfalujának róla elnevezett iskolája előtt. A Hrenyu Péter iskolaigazgató által kezdeményezett és megszervezett február 11-i megemlékezés a nyelvész szobrának megkoszorúzásával ért véget. Egriben a legutóbbi népszámláláskor 940-en vallották magukat magyarnak. A Csűry Bálint iskolában száz diákkal kizárólag magyar tagozat működik. Az óvodás csoportokba 12-16 gyermek jár.

Arcképe Muhi Sándor grafikus rajza

Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, az MTA levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért. 1938 után a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója volt. (Rajz: Muhi Sándor, szöveg: Manyszi)

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x