Életútösszegző kötetet tart a kezében, aki Balázs Géza legújabb, Az internet népe című, keményborítós, igényes kiállítású könyvét leveszi a valós vagy az online könyvespolcról. A négy egységből (netnyelvészet, netnyelv, netfolklór, netember) s azon belül húsz fejezetből álló kötet tartalmazza mindazokat a fő gondolati irányokat, amelyekkel Balázs Géza a magyar nyelvészetet és folklorisztikát gazdagította kifejezetten termékeny oktatói-kutatói pályája során. (…)

A könyv olvasásához adott szerzői útmutató szerint a kötet olvasható lineárisan és nonlineárisan. A böngésző, keresgélő, továbbgondolást igénylő olvasási módot erősíti a kötet szerkesztési rendje is. Balázs Géza mindvégig olvasmányos stílusban született elméleti tanulmányait – tipográfiailag is elkülönülő olvasmányok formájában – könnyedebb tárgyú és célú könyvismertetői, esszéi, lejegyzett beszédei szakítják meg, pontosabban egészítik ki, támasztják alá. Emellett az egyébként is könnyen olvasható, de szakszerű szövegrészek értelmezését szó szerint és átvitt értelemben is színes példák, ábrák, táblázatok segítik. A hiperlinkes struktúrát hivatottak nyomtatásban megidézni az aszteriszkkel jelölt hivatkozások: a kötet végén közölt szakkifejezések magyarázatához ezzel a grafostilisztikai eszközzel juthat el az olvasó. A szövegszerűség mellett a vizualitás szerepének fontosságát – az ábrák és illusztrációk mellett – a fejezettagoló képek, Várhelyi Csilla festőművész munkái is jelzik. (…)

Várhelyi Csilla (a képen, kezében Az internet népe című könyvvel) legújabb képein az internetező alakok már elmosódnak (Kép: Manyszi)

A digitális kommunikáció nyelvészeti vizsgálata egy viszonylag új és dinamikusan változó terület. Az első, úttörő munkák az 1980-as évek végén, ’90-es évek elején jelentek meg. Ezek középpontjában az online szövegnek a beszélt nyelvhez és íráshoz való viszonya állt. A digitális kommunikáció nyelvhasználata nem sorolható be a szóbeliség–írásbeliség dichotómiába, a szóbeliség és az írásbeliség között oszcillál. (…)

Az 1990-es évektől kezdve az érdeklődés a strukturális jellemzők (emotikonok, rövidítések, akronimák) felé fordult. Emellett az online környezetben zajló diskurzus jellegzetességeinek feltárása is folyt. A névtelen fórumok és csetoldalak az online udvariasság kérdését vetették fel, miközben a cset-típusú párbeszédek az online diskurzusszervezés sajátosságaira irányították a figyelmet (fordulóváltások, tematikus koherencia, szimultán tematikus szálak, párhuzamos beszélgetések). A ’90-es évek közepétől egyre inkább szociolingvisztikai kérdések kerültek előtérbe, az évtized végén pedig több tanulmány született az interneten megfigyelhető nyelvi játékosságban, a „kreatív nyelvhasználatban” megvalósuló metanyelvi tudatosságról. Emellett a nyelvek közötti interferenciák, az angol nyelvnek a digitális kommunikáción keresztül más nyelvekre tett hatása is a netnyelvészeti kutatás tárgya lett. A 2000-es évek közepétől készültek a pragmatikai fókuszú, a nyelvhasználatot középpontba állító elemzések (diskurzusszervezés, udvariasság) – és folytatódnak jelenleg is a közösségi média szövegeinek, kép–szöveg–videó konstrukcióinak vizsgálatával.

Annak ellenére, hogy a fentiek alapján is bőségesen találunk netnyelvészeti kutatásokat a nemzetközi és magyar szakirodalomban (magyar vonatkozásban a téma úttörője éppen Balázs Géza volt), a digitális kommunikáció mint nyelvészeti vizsgálati terület körülhatárolása több szempontból még mindig problematikus. Egyrészt a netnyelvészet interdiszciplinaritása miatt a különféle fókuszoktól függően eltérő elnevezések és határvonalak adódnak, másrészt nyelvenként, nyelvészeti iskolánként, sőt szerzőnként is más-más elnevezéseket találunk, harmadrészt pedig egy folyamatos változásban lévő vizsgálati anyagról beszélünk. Ebben vág rendet és adja a netnyelvészet első 25 évének összegzését Az internet népe első három fejezetegysége. (…)

Várhatunk-e szép (szebb) új világot? A kötet tanulsága alapján aligha. A Balázs Géza által sokat emlegetett, elemzett hungaropesszimizmus végighúzódik a köteten: a borítón vizuálisan is megjelenített „internet népe” a szerző szerint nem olvasó, nem figyelő, élőben keveset vagy alig kommunikáló fiatalokból áll. Ha az olvasó az elmúlt 25 év (1998–2023) magyar netnyelvészeti és digitális folklórlingvisztikai fejleményeiről szeretne rendszerezetten, könnyen befogadható formátumból tájékozódni, érdemes lesz a nyelvész–néprajzkutató Balázs Géza Az internet népe című kötetét leemelni a már emlegetett valós/virtuális polcról.

Balázs Géza: Az internet népe. Internet – társadalom – kultúra – nyelv. A kulturális és a tervezett evolúció határán. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2023. 344 oldal, 4305 Ft [e-könyv és nyomtatott kötet]

A szerző: Veszelszki Ágnes, PhD, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense

A teljes írás a Kommentár című folyóirat 2023/3. számában jelent meg, és itt is olvasható: http://www.kommentar.info.hu/cikk/2023/3/internet–nep–nyelv-balazs-geza-az-internet-nepe-2023