Részletek Habók Lilla (2017. május 31.) ismertetéséből

Hátrányosan érezheti magát az, aki nem érti az internetes kifejezéseket és emiatt kiszorul a kommunikációból. Veszelszki Ágnes azt vizsgálta, hogy ez a bizonyos digilektus milyen formában és milyen jellemzőkkel jelenhet meg szóban és a hagyományos írott szövegekben. (…)

Háromféle úton közelítette meg a kutató az internetes nyelvhasználatot: az első a szociolektus, amely a nyelvváltozat társadalmi réteghez köti, ugyanakkor kitér rá, hogy a digilektust nem csak és nem elsősorban a fiatalok használják. Második megközelítés a német szociolingvisztika, amely az egyik nyelvváltozat-típusként a mediolektust említi, így feltételezhető lenne, hogy a digitális szöveg más mint a nem digitális –  valójában azonban megfigyelhető a digitális szöveg hatása a hagyományos szövegekre. Harmadik irányvonalként a szerző arra az elméletre hagyatkozott, hogy „a nyelvész bármely lektust önálló nyelvváltozatként kezelhet”, ezért a digilektus a stílusrétegek közé sorolta be. (…)

Leggyorsabban a szókincs változik a digilektusból, amely a szakdolgozó nyelvész hallgatóknak is kedvelt témája. Egyik típusa a neologizmus, mikor korábban nem létező szóalkotások jelennek meg, ilyen például az applikáció vagy gamer nyelvből ismert „hentel” és „kempel”. Külön vizsgálat tárgya az emotikonok, azaz a digitális világ új írásjelei, amelyek egyértelműsíteni tudják az üzenetet – annak is jelentése van, ha a felhasználó alkalmazza őket és akkor is, ha nem. Jelentheti, hogy valaki nem gyakorlott a digilektusban, de azt is hogy haragban van a másikkal. A digitális nyelvhasználat sokszor a szövegműfajoktól függ, mivel például emailben nem kötött a terjedelem, de az SMS vagy a Twitter miatt sajátos rövidítések jöttek létre. A könyvbemutatón a beszélgetők röviden a Twitter hazai népszerűtlenségére is kitértek, amelynek az elmélet szerint az oka, hogy a Facebookkal együtt ért Magyarországra 2009 körül, és utóbbit kezdték többen használni, mivel ez hasonlított inkább az iwiwhez – ez azonban csak hipotetikus, vizsgálható terület.

Összességében viszont a digilektus nem generációs kérdés, és nem az életkora miatt zárulhat ki valaki a kommunikációból, hanem attól függően, hogy egy adott szolgáltatást használ-e. Mint ahogy a közönségben felvetődött: „Azt se értenénk, ha egy festő eszközöket rendel magának. Akkor a digilektus miért más?” A kutató válasza szerint az a különbség, hogy nem mindenki tud festeni, viszont a digitális eszközöket bárki használhatja.

Forrás és a teljes cikk: https://www.hwsw.hu/hirek/57321/netnyelveszet-digilektus-konyv-nyelveszet-kutatas.html, 2017. május 31.