Tiszaszakadék, Hortobágy: „A Pusztát átszelő legnagyobb folyó a Hortobágy, mely Csokonai megfogalmazásában a debreceni és újvárosi földön átfolyó, legelőktől övezett „Tiszaszakadék”. Mivel a szabályozásig a Tisza áradásai táplálták, eredetét tekintve kétféle vélemény van. Az egyik szerint a Böszörményi réten ered, felveszi a Hattyas, Hollós, Máté és Sebes erecskék vizét, valamint a Remetefoki csatornáét is. A Kadarcs az ikerfolyója. 1476-ban Hunyadi János özvegye, Böszörménnyel együtt jogot tart „Harwmag-hortobagh” birtokára, amely a Rét nyugati részén terült el. A Háromág-hortobágy elnevezés később már nem fordul elő. A másik vélemény szerint a Polgár határában található Bágylaposból ered a folyó. A Bágy a szabályozás előtt nádtermő halászó víz, melyben sok csíkot fogtak. Környéke természetesen jó kaszáló, legelő. A Bágy vizét gyarapító Hattyas a margitai határban egy tóból ered. A Szandalik, amely a Kishortobágyi csárda felett éri el a Hortobágy vizét, egyike a legkorábban (1067-ben!) említett folyónak, és a középkorban fontos halasvízként tartják számon. A Hortobágy a Hortnál csatlakozó Karácsonyfok, majd a Papere, Árkus, végül a Kadarccsal egyesült Kösely vizével gyarapszik még. Ágotánál a Berettyóban vész el. A Tisza szabályozása után a Hortobágyot csatornázták, majd a felső folyását Tiszavasváriig meghosszabbították. így 94 kilométer hosszú és vízgyűjtő területe 3217 km”. Forrás: Papp József: Hortobágy. Debrecen, 2008. 24.)