Május elseje Szent Fülöp és Jakab apostol közös névünnepe, a zöld ág, zöld levél, a tavaszi örömünnep napja. A legenda szerint a Fülöp életére törő pogányok zöld ágakkal jelölték meg szállását, hogy éjszaka bizonyosan megtalálják, Isten angyala azonban minden házra zöld ágat tűzött, így rejtve el az apostolt. Ez a nap a májusfa, hajnalfa, jakabfa állításának ünnepe, a csíki székelység e napot zöldfarsangnak nevezi. Valamilyen ágnak minden házon kell lennie, mert amelyiken nincs, arra majd az ördög tűz, tartották egyes vidékeken. E nap reggelére minden jóravaló lány kapujába vagy háza elé került fa, melyet festéssel, pántlikával volt szokás díszíteni. A fát állító legényt a leány süteménnyel kínálta, s meghívták pünkösd hétfőre a fa kitáncolására és az aznapi ebédre is. Este táncmulatság volt, ahol minden lánynak táncolnia kellett.

A 16–17. században több erdélyi és felvidéki csízió is e napot tartja legalkalmasabbnak a lencse vetésére. Egyes, titkos följegyzések szerint, ha az egy helyében való ügyes leány veti, mégpedig a végletekig hiányos öltözetben, akkor igen jó termés várható!