Mit nevezünk közszolgáltatásnak?

Nincs egységes definíció. Lényegében közszolgáltatás minden, amit az állam annak minősít.

Sajátosságai, alapelvei:

-az egyetemesség, amely alapján mindenki számára azonos feltételek mellett kell elérhetőnek lennie, általában egységes áron,

-a folytonosság: a szolgáltatást folyamatosan és rendszeresen kell nyújtani, azaz szolgáltatási kötelezettség jellemzi,

-a kiigazítás: a társadalmi szükségletek változásához kell igazítani az előállítását, és végül megszüntetni, ha már nincs rá szükség.

Alkotmányjogi szempontból a közszolgáltatás egy alkotmányos alapjogból vezethető le. Mindenki számára biztosítani kell a közjavakhoz való hozzáférést, különösen például a humán, szociális, egészségügyi, oktatási, közlekedési, kulturális, energetikai területeken.

 

 

A közszolgáltatás jogforrásai

 Uniós:

Az 1997-es Amszterdami jegyzőkönyv,

Az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (2009/C 257/01),

Az Európai Parlament 2010. november 25-i állásfoglalása a közszolgálati műsorszolgáltatás a digitális korszakban: a kettős rendszer jövőjéről (2010/2028(INI)).

Hazai:

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.),

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.),

Közszolgálati kódex

Az európai tájékoztatási modell

 A médiapluralizmus demokratikus megközelítését testesíti meg.

Egy társadalmi (jellemzően nemzeti szintű) integrációt megvalósító médiaintézményben manifesztálódik, ez pedig a közszolgálati média. Szociális integratív funkciója mellett másik megkülönböztető jellemzője, hogy az individuális értékekkel és érdekekkel szemben a közérdeket helyezi előtérbe, a köz­jóra törekvést tartja szem előtt. A közjó mellett külön hangsúlyt kap a nemzeti kultúra ápolása és a hagyományok tisztelete. Az európai modellben – szemben a profitorientált észak-amerikai tájékoztatási modellel – a médiumok közönségét állampolgároknak és nem pedig fogyasztóknak tekintik. A különböző nézetek sokszínűségét helyezi előtérbe. Szemben az észak-amerikai tájékoztatási modellel nem a forrásokhoz, hanem a gondolatokhoz való hozzáférésre helyezi a hangsúlyt. Azaz a gondolatok egyenlősége kerül előtérbe. A cél annak elkerülése, hogy a közvéleményben egyoldalúság, torzulás következzen be, ezért a médiatartalomnak különböző véleményeket kell egyenrangú módon kife­jeznie. Az európai tájékoztatási modell a belső pluralista megközelítésen alapul.

A közszolgálati médiaszolgáltatás lehetséges definíciói

 Karol Jakubowicz: a közszolgálati médiaszolgáltatás egy olyan szolgáltatás, amelynek kere­tében médiaszolgáltatásokat – a profit motivációjától és a piaci kínálattól függetlenül – ingyenesen, alapellátásként (basic supply) nyújtanak egyének számára, akik egy meghatározott társadalom és kultúra, egyedi közösség és demokratikus rendszer tagjaiként igényelnek ilyen szolgáltatásokat.

A közszolgálati médiaszolgáltatás egy nemzet polgárainak biztosít alapellátást. Fontos ismérve, hogy a szolgáltatásnyújtás alapja nem az individuum, hanem egy adott közösséghez tartozás.

Werner Rumphorst: a közszolgálati médiaszolgáltatás a társadalom (public) részére készült, általa finanszírozott és felügyelt tartalomszolgáltatás.

Az alapellátás az univerzalitás elvére épül, ami azt jelenti, hogy a társadalom valamennyi tagja számára kell nyújtani változatos, magas szakmai standardoknak megfelelő szolgáltatásokat.

Egy nemzet tagjainak milyen igényeit elégít ki a közszolgálati média?

 Lásd az ún. Reith-hármast (John Reith, a BBC alapítója) után:

-tájékozódási,

-szórakozási (kulturális),

-közművelődési (oktatási) igények.

Témánk szempontjából a tájékozódás iránti igény és az abból levezethető tájékoztatási funkció (információs alapellátás) a legjelentősebb.

A hazai jogszabályi környezet

 A közszolgálati médiaszolgáltatás a társadalmi nyilvánosság működésének elősegítése a hagyományos és új, elektronikus hírközlő eszközök segítségével oly módon, hogy az a nemzet és a társadalom egészének, és azon belül minden rétegének és csoportjának az érdekét szolgálja, a nyilvánosság működését a nemzet, a társadalom hagyományainak, értékeinek szempontjai szerint pozitívan befolyásolja. A közszolgálati médiaszolgáltatás a köz akaratából, a köz szolgálatában működik, a köz által biztosított forrásokból, és a törvényben meghatározott rend szerint a köznek tartozik elszámolással.

A közszolgálati intézmények tájékoztatási kötelezettsége alkotmányosan az állampolgárok tájékozódáshoz fűződő jogában gyökerezik.

Médiaalkotmány (Smtv.) 10. §: Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.

Jogi természetét tekintve ez a norma deklaratív, konkrét kötelezettséget nem fogalmaz meg, általános médiajogi alapelvként értékelhető, és az ebből levezethető konkrét kötelezettségeket az egyes médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos speciális szabályok bontják ki.

Ennek megvalósításához szükséges az aktív állami szerepvállalás (szabályozói szerep).

Alapelvek

 A közszolgálati média tájékoztatási kötelezettségének tartalmát több olyan alapelv adja, amely vagy a médiaszabályozásban vagy a közszolgálati szakmai szabályokban (kódexekben) ölt testet Európában. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

-átfogó, objektív, pártatlan, tárgyszerű tájékoztatás;

-a vélemények sokféleségének bemutatása;

-a kormány által kiadott közlemények ingyenes közzététele;

-a parlament üléseinek közvetítése vagy azokról tárgyszerű beszámolók közlése.

 Alapelvek a jogszabály tükrében (az Mttv.)

1. Az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik.

(Tilos a közszolgálati média tartalmának befolyásolása, a nyomásgyakorlás. Az Mttv. lehetővé teszi a kereskedelmi közlemények közzétételéhez kapcsolódó együttműködést, de tartózkodni kell a műsorfolyam és az egyes műsorszámok tartalmának közvetett befolyásolásától. Nem szabható kereskedelmi közlemény közzététele megrendelésének feltételéül bármely, a tartalmat befolyásoló kérés teljesítése.)

2. A közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők – a jogszabályok nyújtotta keretek között – szakmai autonómiát élveznek, de követelmény a szakmai tisztesség és az etikai megalapozottságú munkavégzés.
3. Rendszere biztosítja a médiaszolgáltató és vezetője elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását.

A közszolgálati médiaszolgáltatás elsősorban a magyar társadalom, az egyes társadalmi csoportok és a magyar nemzet közös érdekeinek előmozdításáért működik. Felelős a társadalomnak, illetve a nemzetnek. A társadalmi felügyeletre vonatkozó szabályokat az Mttv. állapítja meg. A társadalmi felügyelet elsődleges fóruma a Közszolgálati Testület, amelynek e feladata ellátása során a teljes társadalmat, illetve nemzetet is reprezentálnia kell. Ezen túlmenően a közszolgálati médiaszolgáltató tulajdonosaként működő Közszolgálati Közalapítvány is jelentős szerepet játszik a felügyelet során.

Minden érdekelt jogosult véleményt nyilvánítani a közszolgálati médiaszolgáltatással kapcsolatban, javaslatokat megfogalmazni a közmédiarendszer bármely szereplőjének vagy a Közszolgálati Testületnek, illetve – jogsértés gyanúja esetén – jogosult panaszt tenni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsánál.

4. Működésének biztosítása elsősorban a Magyarországon élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik.

Követelmény az állami támogatás megfelelő (felelősségteljes, észszerű és átlátható) felhasználása. A közszolgálati média nem kívánja mindenáron megelőzni a piaci versenyben a médiapiac más szereplőit, de népszerűségre törekszik, hiszen ez céljai eléréséhez szükséges, és a közmédiarendszer szereplőinek piaci bevételei is lehetnek, de ezeket is törvényes céljai megvalósítására kell fordítania. Az állami támogatáson túl más, alternatív források bevonására is törekedniük kell. Minimalizálni kell a működésre fordított összegeket és a lehető legtöbbet a tartalomszolgáltatásra kell fordítani.

5. Tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A piacról származó bevételeket kizárólag a közszolgálati célok elérésére lehet felhasználni.

 A közszolgálati médiaszolgáltatás, mint közfeladat céljai a jogszabály tükrében

1. Társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást. Elvárás a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás.
2. A nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása.
3. A nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása.
4. Az alkotmányos jogoknak, a törvényes rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása.
5. A nemzetiségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása.
6. Az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése.
7. A határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele.
8. A kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele.
9. Oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása.
10. Az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése.
11. Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása.
12. Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára.
13. Kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás.
14. Az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás.
15. Sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklődést kiváltó műsorszámok bemutatása.
16. A műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerű és indokolt részvétel.

A minőségi műsorkészítés – többek között – az alábbiakat foglalja magában:

-szakmájában magasan képzett, gyakorlott, igényes szakembergárda foglalkoztatása,

-a szakmai tapasztalatok megőrzése és továbbadása,

-a szakmai képzésben való részvétel, a műhelymunka, szakmai tapasztalatcsere és viták lehetőségének megteremtése és kezdeményezése minden szakterületen,

-értékek létrehozása a kultúra és a sport lehető legtöbb területén, saját kezdeményezésekkel, alkotók felkérésével és ösztönzésével, alkotások megvalósításában való közreműködéssel,

-állampolgári ismeretek közvetítése.