11Kezdetben a nyelvtant próbálták számítógépes kódokká alakítani, később inkább rengeteg szöveget adtak be a gépnek, hogy abból „megtanulja”, Mára eljutottak odáig, hogy ha idegennyelvű cikket találunk a neten, a gép fölajánlja a fordítást. Jobb esetben meg lehet érteni, csak hibás, rosszabb esetben sületlenség jön ki.

Például:

A holló jelképe Apolló haragját. Ezt még értem: jelképezi vagy jelképezte, csak a forrásnyelvben az ige és a főnév azonos volt. 

És még egy fontos beszélgetést fojtottál meg. No igen, honnan tudná a gép, mi a különbség a megfojt és az elfojt között?

A föld nagy részében semmilyen emberi jelenlét semmis. A magyarban van kettős tagadás, ezzel nincs semmi baj, csak a semmis és a nincs nem ugyanaz.  

Egy süteményreceptből: Hagyja a kezét olajos vízbe mártani. Némelyik nyelvben felszólító mód csak egyes szám 2. személyben létezik, egyébként körülbelül a hagy-nak megfelelő segédigével fejezik ki.

A fenti mondat magyarul:

Mártsa kezét olajos vízbe!

Ugyanitt: Vegye le a tésztából a levegőt. Gondolom: nyomja ki.

Azután: Kenjen két kanál olajat egy tojás sárgája minden oldalára. Ezt már igazán nem tudom, hogyan lehet, és mi lehetett az eredeti.

A következő mondatok befőzési tanácsadóból származnak:

Bárki készíthet télire homoktövis kompótot, még akkor is, ha még soha nem foglalkozott otthoni megőrzéssel. A tartósítás tulajdonképpen megőrzés, csak nem úgy mondjuk.

Telített alma kompót télire.  A képen kifúrt almák láthatók, tehát: töltött almáról van szó. Töltött vagy telített – nem mindegy? – kérdezné az idegen vagy a gép.

Az íz enyhébb változatossága érdekében 1 evőkanálnyit tölthet az üvegbe egres, előmosva és a farkaktól megtisztítva. Ez extra édességet ad az italnak. Ha nem sikerült beszerezni az egrét, akkor ez az elem kihagyható – ez semmilyen módon nem befolyásolja a betakarítási technológiát. Talán azt akarta mondani, hogy egy evőkanál egrest is tehetünk az üvegbe megmosva és a bajuszát lecsipkedve – mert nálunk az egresnek nem farka van, hanem bajusza. És nem extra édességet, hanem különleges ízt ad a levének – hiszen nem italról, hanem kompótról van szó. Az egres végén pedig az s nem toldalék, amelyet le lehet vágni, s másikkal helyettesíteni (egrét). És természetesen nem betakarításról, hanem eltevésről van szó.

Cifra írások jelentek meg a koronavírussal kapcsolatban is:

Nem tudjuk biztosan meghatározni, hogy a halálozások mennyiben a koszorúér-fertőzés közvetlen következményei (a koszorúér latin neve is corona), mert egy nagyon sérülékeny célcsoportot érintenek, sok alapvető szenvedéssel (helyesen: alapbetegséggel).

Az első koronaborsot tették, majd jött a járvány. Javított változatban így jelent meg: Az első koronaoltás  után kezdődött a járvány.

Nem oltatja be az egész lakosságot, mert minden millió embernek rossz a kimenetele. (Minden milliomodik embernél káros utóhatás lép föl.)

Ezek az emberek szívüket és lelküket munkájukba veszik. (Helyesen: teszik. Az angolban a take szó bármelyik lehet.)

A kisgyerek is úgy tanul, hogy hall mindenféléket, mégsem követ el ilyen hibákat, mert gondolkodik. Gyakran csodálkozunk, hogy egy gyerek elles valamilyen különleges kifejezést, és megfelelő helyen alkalmazza. A gép viszont nem gondolkodik, csak mintákat követ.

Miért nem elég egy szótárt beadni a számítógépnek ahhoz, hogy lefordítson egy szöveget? Két rokon nyelv esetében talán lehetséges, de egymástól távol álló nyelvek esetében, mint például a magyar és bármelyik nyugati nyelv, nem.

1. A magyar szórendje más, mint a nyugati nyelveké, lásd pl. a birtok és a birtokos sorrendjét.
2. Két nyelv szavai nem fedik egymást pontosan. Például az angolban és a franciában egy-egy szónak sok jelentése van, amelyeknek a magyarban különböző szavak felelnek meg. Esetleg két azonos jelentésű szónak csak a használati köre különböző. Ha a gép az első, tehát a leggyakoribb jelentést veszi elő, ez gyakran értelmetlen szöveget eredményez.
3. A magyarban vannak ragok, amelyeknek a nyugati nyelvekben vagy eset, vagy elöljáró felel meg, vagy éppen semmi. A tárgyat több nyelvben csak a szórend mutatja, máshol a főnév vagy a névelő alakváltozata.

Minél több szöveget „látott” már a gép, annál jobb lesz a fordítás, de ha egy szó vagy kifejezés szokatlan összefüggésben kerül elő, amilyennel a program még nem találkozott, szamárság jön ki.

Az élő nyelvek mind tele vannak esetlegességgel. A drága személyes fordítás, a gépi fordítással való erőlködés, az idegen nyelvek tanulására fordított rengeteg idő helyett nem volna célszerűbb egy egészen logikus, mesterséges nyelvet használni közvetítőként?  Hiszen van már ilyen, nem is egy, a legsikeresebb az eszperantó. Miért került le a napirendről? Miért fogadja el az egész világ az angolt, amely igazán nem tartozik a legtökéletesebb nyelvek közé?