Szép sorjában jöttek a gyerekek. Négy fiú. Az apa jó hírű régész lett, az anya nyelvész, ledoktorált, cikkeket írt, tanított az egyetemen, konferenciákra járt. A nagyfiú volt a család fekete báránya. Pedig okos volt, nagyon okos, de lusta, rettentő lusta… Minden érdekelte, de semmiben nem mélyedt el. Rossz tanuló volt, sok gondot okozott a szülőknek, főleg az apának. Egyszer valami miatt nagyon ideges lett a fiútól, magyarázott neki, észérveket hozott fel, és mikor már minden érvből kifogyott így szólt: Anyád, aki csak egy nő, három szakot végzett!