Skip to main content

Rátétes melles (9.)

- 2021. 07. 25.

Mégis, jó 750 évvel Juliánusz barát után én is megtaláltam… Ez az én „megtalálásom” nem volt valami nagy és nem is jelentős esemény – számomra mégis életre szóló. Most éppen kissé elérzékenyülve olvasom a derék Domonkos-rendi szerzetes útjának krónikáját: „nagyon örültek a megérkezésének; körül vezették házaikon és falvaikon. (…) Nagyon szorgalmasan hallgatták őt, mivel nyelvük teljességgel magyar volt és megértették őt és ő is azokat…” Akkor, velem is valami ilyesmi történt!

Alig húszévesen, kicsit Juliánusz barátot játszva megkértem egy kedves 15 esztendős leánykát, hogy vegye le szép, rátétes mellesét. S komoly dokumentációs szándékkal terítettem az esővizet gyűjtő „kút” cementből öntött fedelére. Fényképeztem s kicsiny, mára alaposan elsárgult zsebkönyvembe kusza betűkkel írtam be: „A mellrevaló őszi, tavaszi viselet, akkor hordják, mikor még nincs nagy hideg. Ezt Sallai András báty készítette, a rajta lévő hímzést Rózsi, András báty leánya varrta…”

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x