Négy embert látott, ha letekintet,
két csángó asszonyt, engem s az öreg papot.
„Né, repdes a galambecska,
teccődik, hod jű föl az Áldott!”
S néni Anna napokig sorolta,
amit abban a pillanatban látott…
Istenben nincsen fogyatkozás,
teljesség Ő, a hiány hiánya,
mert a hiány, igazából az ördög,
aki fenn hirdeti magáról, hogy nincs.
Épp ezért, ennek a látása,
talán a lehető legnagyobb, valódi kincs…
(A kép 1988. a szöveg pedig 2017. pünkösdjén született)
Nincs hozzászólás!