A polgári nevén dr. Réthy László numizmata, etnográfus és régész (1851–1914) Lőwy Árpád álnéven írott és szerte a Kárpát-medencében közismert „punizmata” verseinek gyűjteményei jó néhány kiadásban megjelentek, például Dozmaton, egy kis határszéli vasi faluban, az ottani Oscar Kiadónál is. A Pajzán Toldiként többféle változatban is ismeretes Toldi-átköltés viszont nem Lőwy Árpádtól származik, hanem „igazi költőtől”, írja Czigány Lóránt („Áll, mint egy intő jel, Toldi Miklós fasza, / Amíg van magyar fasz, addig él a haza!”). Faludy György azt terjesztette, hogy József Attila volt a Pajzán Toldi szerzője; meglehet persze, hogy ezzel csupán elhárítani próbálta magáról a szerzőség gyanúját…

A Pajzán Toldit, „a szexuális őserő eposzát” első ízben 1997-ben a Kortárs Kiadónál, majd 2001-ben a Bakkhosz Könyvkiadónál közreadó Czigány Lóránt szerint Lőwy Árpád szerzőségét azért is indokolt elvetni, hiszen „még jobban sikerült verseiben is, s ezek száma csekély, csak vásári poéta, szaros szájú rímfaragó, akinek sorai olykor nagyot döccennek, és rímtechnikája izzadságszagú.”

Szórakozni persze mindettől függetlenül, vagy éppen ezért pompásan lehet rajtuk, akárcsak Gárdonyi Göre-könyvein.

Íme, egy jellegzetes „lőwyáda”:

Egyszer fenn jártam Helsingforsban, s ott

sok finn tudós szívesen fogadott.

S a magyarul tudók egy szigeten

búcsúlakomát rendeztek nekem.

 Verseket olvastam, természetes,

így telt el vígan egy szép nyári est.

 Verseimen mulattak eleget,

de a végén egyik egy megjegyzést tett:

„Egy szó van a versekben – mondja ő –,

mely könyveinkben nem fordul elő.

Mi az a ’lófasz’? Ritka szó talán,

vagy nem is használják már egyáltalán?

 Erre Lőwy arca elkomorul:

„Lófaszt tudnak maguk – nem magyarul!”