Ezért a patakról elnevezett rákosi vipera története régóta él bennem, bár sohasem láttam. Ha hallottam róla, azzal nyugtatgattak, hogy teljesen ártalmatlan, nem bántja az embert. Nincs egészen így, de tényleg nem kell félni tőle.
Annyit tudtam, tudok róla, hogy a Rákos-patakból írták le, az Alföldön és a Hanságban is ismerték, azután visszaszorult, de Erdélyben is láttak egy-két példányt. Számukat Magyarországon legföljebb 500 egyedre tették. Hogy néz ki: legföljebb 50 cm-es, a nőstény a hosszabb, alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán sötétbarna cikcakkminta, oldalán hasonló színű foltok, hasa szürke, foltos, tarkótájékán a viperákra jellemző, X vagy Λ minta, feje háromszögletű, mögötte találhatók a méregmirigyek. A rákosi vipera bogarakat, rovarokat fogyaszt, esetleg gyíkokat, madárfiókákat. Téli álmot alszik, ősszel elbújik, csak tavasszal bukkan elő.
Gyermekkoromban tehát senki sem tartott a rákosi viperától, pedig naphosszat a Rákos-patak partján, mezőin, vizes holtágai mellett játszottunk, háborúztunk, bicikliztünk. Visszaszorulását a patak szabályozása, a „vizes” élőhelyek csökkenése okozta. Állítólag a róka, túzok és sün is az ellensége volt.
De miért került a Tetten ért szavakba? Két okból. A rákosi viperát először a polihisztor (tehát nyelvésznek is tekinthető) Herman Ottó írta le először. Rákosi viperaként (és rákosréti viperaként) volt ismert az 1950-es évekig, amikor – állítólag a pártvezető iránti félelemből vagy túlzott lojalitásból – parlagi viperára keresztelték. Akkoriban kisebb félreértésért is lehetett nagy büntetést kapni. (Ahogy mondták: A politikai vicc az utcán hever, csak le kell ülni érte.) De az én gyermekkoromra az áthallás megszűnt, a rákosi vipera név visszatért.
A közelmúltban a rákosi vipera fennmaradása érdeklében létrehozták Kunpeszéren a Rákosvipera-védelmi központot. Tíz különböző élőhelyről befogott egyeddel indult a tenyésztésük, mára már 700-nál több vipera él a központban. Ne tessenek bántani, mert 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. A Rákos-patakba az utóbbi évekbe visszatértek a vadkacsák, állítólag egy hód is felúszott a Dunáról, talán visszaköltözhetnek a viperák is.
A kép és az információ forrása: http://voroseszold.eu/index.php/egyik-legfeltettebb-kincsuenk-a-rakosi-vipera-magyarorszag-egyetlen-bennszueloett-gerincese?
2020. május 29.
Nincs hozzászólás!