Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre
  • Téka
    2021. 02. 14. 14:00

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Szeretem ezt a csodálatos nyelvet, avagy Murádin László köszöntése

2020.11.27.nincs hozzászólás

Kilencven esztendőt tölt vasárnap az erdélyi magyar nyelvművelés doyenje, Murádin László nyelvész. Szerteágazó nyelvészi és nyelvművelői munkásságát Komoróczy György méltatja.

A címül választott mondat az erdélyi magyar nyelvművelés jelesével, Murádin László kolozsvári nyelvésszel készült beszélgetésben hangzott el a következőképpen: „Bár a nyelvi vétségeket időnként magam is szóvá teszem, de vallom, hogy nem ez a súlypontja a nyelvápolásnak, a helyes nyelvhasználatra buzdító munkának. Felfogásom egyszerű: szeretem anyanyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak drága örökségét, ezt a minden utánam jövő magyarra átszármaztatandó csodálatos nyelvet. Kötelességemnek érzem szerkezetének megismertetését, a nyelvi műveltség emelését. Csakis a nyelvi műveltség emelése vezethet a helyes magyarság szabályainak betartásához.” Veleszületett adottságának köszönhető, hogy tudományos és tudomány-népszerűsítő munkásságát nem olyan rég, 88 évesen hagyta abba. 2020. november 29-én 90. születésnapja alkalmából köszöntjük Őt: pályatársai, olvasói, barátai. Isten éltesse sokáig! Valahányszor nyilatkozott e sorok írójának, óhaját is megfogalmazta: „Szeretném, ha a Hargita Népében írnád, mert akkor Csíkszépvízen is elolvassák.”

Az aranyosszéki Harasztoson pedagóguscsaládban született és nevelkedett Murádin Lászlót érettségi után az irodalom szeretete vitte a kolozsvári Bolyai Egyetem magyar szakára. Visszaemlékezése szerint az 1950-es évek elején az irodalomtörténet csupa ideológiai eszmefuttatás volt, ezért számára üdítően hatott a nyelvtudomány száraz adatszerűsége. Nyelvészeti érdeklődését a múlt század egyik legjelesebb nyelvtudósa, Szabó T. Attila keltette fel. Amint a tanítvány mondta: Szabó professzor imponáló anyagismerete felvillantotta a nyelvnek az adatokból kibomló csodálatos világát.

A nyelvművelés iránti vonzalmának kialakulásában Kosztolányi Dezső Erős várunk a nyelv című, nyelvművelő írásokból összeállított kötete játszott fontos szerepet. Diplomaszerzés után tanársegéd Kolozsváron a Bolyai Egyetem magyar nyelvészeti tanszékén, majd a Nyelvtudományi Intézet tudományos kutatója/főkutatója évtizedeken át, nyugdíjazásáig. Részmunkaidőben nyugdíjasként is dolgozott tudományos műhelyében. Kutatási területe a magyar nyelvjárástan, a hazai magyar nyelvjárások nyelvföldrajzi vonatkozásai. Munkatársa volt az Európai Nyelvatlasznak, tagja volt a román akadémiai nagyszótár etimológiai bizottságának. Kitüntetései: Csűry Bálint-emlékérem (Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1974), Nyelvőrzés Díj (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000), Lőrincze-díj (Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2002), Mikó Imre-emléklap (Kolozsvár, 2006), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (Budapest, 2011).

Több erdélyi napi- és hetilapban közölt évtizedeken át nyelvművelő cikkeket, a rendszerváltozás után a kolozsvári Szabadságban heti rendszerességgel – 88 éves koráig – írta anyanyelvi ismeretterjesztő cikkeit. Szerkesztője volt a Kolozsváron megjelenő, tekintélyes Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények című folyóiratnak és nyugdíjasként is bejárt – ha nem is mindennap – egykori munkahelyére, a Nyelvtudományi Intézetbe. Nyelvművelő írásaiból 14 kötete jelent meg. A hazai és magyarországi nyelvészvilág nem kis csodálkozására egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját, amely terjedelme és adatai szerint egy egész kutatócsoportnak is becsületére válna (csaknem félmillió nyelvjárási adatot tartalmaz). Nyelvtudományi szakszerkesztője volt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak.

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága 2015-ben a hazai magyar nyelvészekről szóló sorozatát ővele indította útjára (Erdélyi magyar nyelvészek 1. Murádin László).
Figyelmet érdemel egyebek mellett nyelvünk erdélyi, romániai helyzetével, állapotával, a politikával is összefüggő gondolata: „Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása, elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. A nyelvművelésnek a maga sajátos módszereivel tudatosítania kell mindenkiben, hogy önazonosságunk egyik fontos, talán legfontosabb ismérve a nyelv. Az édes anyanyelv.”

Elképzelhető, ha Csíkszépvízen köszöntenék a jeles nyelvjáráskutatót, elhangzana ilyen mondat is: Sok mái napot, Tanár Úr!

Az írást a szerző és a Hargita Népe engedélyével vettük át.

Új hozzászólás