Papp Andrea

Magyari Sára
  • Bók
    2020. 11. 5. 06:00

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál
  • Répa
    2020. 11. 27. 06:00

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Digitális olvasón olvasók
Szó szót követ 14.

2020.09.7.nincs hozzászólás

A magyartanárom, mikor elmeséltem, hogy hamarosan Moszkvába utazom, megosztotta velem, hogy a legnagyobb élménye az orosz fővárosban az volt, hogy a metrón utazók kezében szinte kivétel nélkül könyv volt.

Amikor én jártam ott, már mindenkinek csak az okostelefon vagy jobb esetben az e-book volt a kezéből, és alig-alig lehetett könyvet olvasó utast látni.

Ez a megtapasztalás fogalmazta meg a Szó szót követ aktuális kérdését:

Hogyan változik az olvasáskultúra? Miben más a digitális olvasás? Ön szerint el fognak tűnni a könyvek?

Steklács János egyetemi tanár • Pécsi Tudományegyetem (Pécs)

Belátható időn belül nem fognak eltűnni a könyvek. Az elmúlt két évtized igazolja, a digitális világ óriási erejű térhódítása meghagyta a könyvek szerepét az életünkben. A digitális olvasás folyamata kissé eltér a papír alapú, hagyományos olvasásétól, de alapjaiban ugyanaz; a grafikusan kódolt nyelvet a saját, egyéni képességei, tempója, ízlése, szokása és kedve szerint dekódolja az olvasó. A digitális olvasás lehetőség az irodalomnak, és nem korlát. Sokkal fontosabb kérdés a miről, milyen közvetítőn át olvasunk kérdésénél, hogy az irodalom be tudja-e tölteni a szerepét az egyén és társadalom életében. Ebben a kérdésben az látszik tendenciaként, hogy ugyan a rendszerváltás idejében az életmód és értékek változásával a szépirodalom olvasása jelentősen visszaesett, de mára egyértelműen megőrizte jelentőségét: óriási szerepe van az irodalomnak abban, hogy milyen lesz az ember, milyen lesz a társadalom.

Gombos Péter egyetemi docens, dékánhelyettes • Kaposvári Egyetem (Kaposvár); alelnök • Magyar Olvasástársaság

Több változást mutatnak az olvasás terén a friss hazai kutatások. Érdekes, hogy a legújabb mérés szerint a könyvet nem olvasók aránya kevesebb, mint 15 éve, ugyanakkor csökkent a sokat olvasók aránya is. E téren elgondolkodtató, hogy a folyamatosan online lévő fiatalok közel kétharmada soha nem vesz könyvet a kezébe.  Persze más típusú szöveget sokat olvasnak, de ők már egészen más gondolnak arról is, mi az, hogy ’szöveg’. Érdekes az is, hogy – elsősorban a fiatalok körében – jelentősen megváltozott a műfaji érdeklődés. Korábban marginálisnak mondható könyvtípusokat nagy számban jelöltek meg kedveltként a megkérdezettek. Ilyen a fantasztikus irodalom, a sci-fi vagy épp a képregény. Csak személyes vélemény, de szerintem a könyvkultúra nem fog eltűnni.

Koltay Tibor főiskolai tanár, Szűts Zoltán egyetemi docens, Gonda Zsuzsa adjunktus, Széchenyi Tibor adjunktus és Tóth László magyartanár válasza az Édes Anyanyelvünk 2020/4. számában olvasható.

Új hozzászólás