Amikor én jártam ott, már mindenkinek csak az okostelefon vagy jobb esetben az e-book volt a kezéből, és alig-alig lehetett könyvet olvasó utast látni.
Ez a megtapasztalás fogalmazta meg a Szó szót követ aktuális kérdését:
Hogyan változik az olvasáskultúra? Miben más a digitális olvasás? Ön szerint el fognak tűnni a könyvek?
Steklács János egyetemi tanár • Pécsi Tudományegyetem (Pécs)
Belátható időn belül nem fognak eltűnni a könyvek. Az elmúlt két évtized igazolja, a digitális világ óriási erejű térhódítása meghagyta a könyvek szerepét az életünkben. A digitális olvasás folyamata kissé eltér a papír alapú, hagyományos olvasásétól, de alapjaiban ugyanaz; a grafikusan kódolt nyelvet a saját, egyéni képességei, tempója, ízlése, szokása és kedve szerint dekódolja az olvasó. A digitális olvasás lehetőség az irodalomnak, és nem korlát. Sokkal fontosabb kérdés a miről, milyen közvetítőn át olvasunk kérdésénél, hogy az irodalom be tudja-e tölteni a szerepét az egyén és társadalom életében. Ebben a kérdésben az látszik tendenciaként, hogy ugyan a rendszerváltás idejében az életmód és értékek változásával a szépirodalom olvasása jelentősen visszaesett, de mára egyértelműen megőrizte jelentőségét: óriási szerepe van az irodalomnak abban, hogy milyen lesz az ember, milyen lesz a társadalom.
Gombos Péter egyetemi docens, dékánhelyettes • Kaposvári Egyetem (Kaposvár); alelnök • Magyar Olvasástársaság
Több változást mutatnak az olvasás terén a friss hazai kutatások. Érdekes, hogy a legújabb mérés szerint a könyvet nem olvasók aránya kevesebb, mint 15 éve, ugyanakkor csökkent a sokat olvasók aránya is. E téren elgondolkodtató, hogy a folyamatosan online lévő fiatalok közel kétharmada soha nem vesz könyvet a kezébe. Persze más típusú szöveget sokat olvasnak, de ők már egészen más gondolnak arról is, mi az, hogy ’szöveg’. Érdekes az is, hogy – elsősorban a fiatalok körében – jelentősen megváltozott a műfaji érdeklődés. Korábban marginálisnak mondható könyvtípusokat nagy számban jelöltek meg kedveltként a megkérdezettek. Ilyen a fantasztikus irodalom, a sci-fi vagy épp a képregény. Csak személyes vélemény, de szerintem a könyvkultúra nem fog eltűnni.
Koltay Tibor főiskolai tanár, Szűts Zoltán egyetemi docens, Gonda Zsuzsa adjunktus, Széchenyi Tibor adjunktus és Tóth László magyartanár válasza az Édes Anyanyelvünk 2020/4. számában olvasható.
Nincs hozzászólás!