Pusztay János

Puszay János

Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Szűts-Novák Rita

Fráter Zoltán

Szűts Zoltán

Fráter Zoltán

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Magyar biográfiai katedrális

2020.06.8.nincs hozzászólás

Németh Tibor könyvtárost kérdezi Bincze Diána

A celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ Kresznerics Ferenc Könyvtárában dolgozom immár közel négy évtizede. Nagyon büszkék vagyunk a tudós, akadémikus nyelvészre és próbáljuk az ő szellemiségét képviselni. Néha el szoktam gondolkodni azon, hogy Kresznerics vidéki papként Alsóságon hozta létre a magyar szótárat, gyökérrenddel és deákozattal. Ő a magyar szavakat regisztrálta szótárában, én pedig a magyar személyeket gyűjtöm össze egy digitális korpuszba. Kissé patetikusan fogalmazva: ez az én biográfiai katedrálisom…

Kresznerics Ferenc szobra Celldömölkön (Alsóságon) (kép: BG)

Mi is ez a Magyar életrajzi kalauz?

Biográfiai index. A biográfia az életrajzot, az index valamilyen rendszert vagy listát jelöl. Szívesebben használom a névkataszter elnevezést. Világszerte kevesen művelik ezt az exkluzív műfajt. Legfontosabb funkciója, hogy az egyes személyek azonosításához szükséges legfontosabb információkat tartalmazza. Vannak alapadatok, amelyek nélkül nem lehet személyeket azonosítani: a születési és halálozási koordináták (hely és idő). Benne kell lenni a foglalkozásoknak, nagyon fontosak a névváltozatok, tartalmaznia kell azoknak a forrásoknak a kódjait, amelyekben megtalálható az illető. Szűken véve ezek az alapadatok. Úgy gondoltam, hogy ha módszeresen összegyűjtöm a magyar személyekről szóló információkat, akkor ne csak ezek a puszta azonosításhoz szükséges adatok legyenek benne. Ha valakiről nem tudjuk, hogy hol született, akkor legyen a lokális beazonosításhoz szükséges más koordináta. Ha nincs születési hely, akkor felveszem a működési helyet. Tipikusan ilyen egy XV. századbeli besztercebányai ötvös mester. Nem tudjuk, hogy hol született, de egy adott helyen fejtette ki a tevékenységét. Ehhez rögtön kapcsolódik Zólyom vármegye. Néha számonkérik rajtam, hogy mi van Petőfivel, aki végigjárta az országot és mindenhol számontartják. Ha van születési helye, akkor nincs működési hely. Ha pedig valaki több helyen fejtette ki a tevékenységét, akkor csak azt veszem föl, ahol a fő tevékenységét kifejtette. Rögzítem a tudományos fokozatot, a felsőoktatási tevékenységet, az akadémiai tagságot. Felveszem az álnevet. Tízezer körül van az álnevek száma. Külön adatsort képeznek a kitüntetések. Ezeken kívül van egy jolly joker mező: egyéb adatok. Ha valaki fontos pozíciót töltött be, akkor itt feltüntetem, hogy pl. meddig volt honvédelmi államtitkár vagy ha az illető első magyar volt valamilyen területen. Minden adatmező valamennyi eleme visszakereshető önmagában és relációs kereséssel (Boole-algebra alkalmazásával). A találatok között pedig megjelenik a keresett személy rekordja a hozzá tartozó teljes információs anyaggal és a rá vonatkozó forrásokkal együtt. Több évtizedes munkámmal nemzetközileg is sikerült megújítanom a biográfiai index műfaját.

Mi a Kalauz előzménye?

Sokan ismerik Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című, 14 kötetben 1891 és 1914 között megjelent munkáját, amely 29.553 személyt tartalmaz. Szinnyei arra vállalkozott, hogy azokat a személyeket gyűjtse össze, akiknek Magyarországon publikációs tevékenységük volt, akár csak egy cikket írtak valahol. Ez volt a bekerülés kritériuma. Ezáltal erősen szűkít, mert egy olimpiai bajnok a legújabb kori Szinnyeibe nem kerülne be. A Magyar életrajzi kalauzba bekerülhet bárki, aki az élet bármely területén jelentőségre tett szert. Nagyon különbözik a hasonló jellegű munkáktól. Számomra fontosak az I., a II. világháború, a Gulag áldozatai vagy egy aktuális példát említve: a fehér- és vörösterror áldozatai. Semmilyen formában nem minősítek. A források feltüntetik az illetőt, feldolgozom és visszakereshetővé teszem, ítéletet azok mondjanak, akik elemző módon foglalkoznak vele. A Szinnyei-előkép után Gulyás Pál folytatta a Magyar írók élete és munkája című sorozatot. Az ő munkájukat vitte tovább Viczián János. Magányos harcosként küzdött az eredetileg megfogalmazott, íróságon alapuló koncepcióért. A Magyar életrajzi kalauzhoz hasonló adatbázis: a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar életrajzi index című vállalkozása. Ez ugyancsak biográfiai index, de más adatmezőkkel, én mélyebben szántok bizonyos területeken. Mindkettőben körülbelül 400-500 ezer személy van.

Mekkora pontosan a saját adatbázisa?

A mai napon (2020. február) 845 forrás 979 kötetének 405.666 oldaláról 425.095 személy több mint 3,5 millió adata hozzáférhető.

Mit nem tartalmaz?

A Magyar életrajzi kalauz a forrásokra csak utal, de ezek közül már egyre több hozzáférhető az interneten. Ebben az esetben már nem csak az eredeti nyomtatott forrás bibliográfiai adatait közlöm, hanem az online elérhetőséget is. Fölmerülhet az a kérdés, hogy a forrásoknak a feldolgozása sért-e esetleg szerzői jogot? Nem, mert a névkataszter csak felhívja a figyelmet a forrásokra.

Kiknek az életrajzi adatait gyűjti?

Ez egy reprezentatív nemzeti digitális névkataszter. Ha nemzeti, akkor térben és időben a mindenkori magyarságot is gyűjtőkörébe tartozónak tekinti, tehát bárki beletartozik, aki magyarnak tartotta, tartja magát. A trianoni diktátum centenáriumán különös hangsúlya van e ténynek. Alapelvem: nem én válogatok, hanem a források végzik el a szelekciós munkát. Ez sokkal nagyobb könnyebbség, mintha nekem kellene döntenem a felvételről. Egy forrás eleve jelzi, hogy az adott személy hogyan kötődik a magyarsághoz. Például egy tájegység jeles személyiségei vagy egy tudományterület fontos emberei. Előfordul, hogy olyan forrást dolgozok fel (pl. Magyar és nemzetközi ki kicsoda), amelyben nincsenek külön a magyarok. Figyelem a névformát, és azt, ha nem magyar hangzású a név, de az illető magyar területen született, és lehet, hogy az életében nyomot hagy a magyarországi születés.

Mi alapján dönt az adatok hitelességéről?

A személyeket nem tudom felülvizsgálni, ezért az adatokat is csak akkor próbálom korrigálni, ha szembeszökő tévedéseket találok. Gyakori, hogy azonosíthatatlan települést írnak be. Többféle időkoordináta alapján kontroll helységnévtárakkal igyekszem azonosítani ezeket a helyeket. Néha elírnak egy betűt… Nyomozni kezdek: hol fejtette ki a tevékenységét, hol járt középiskolába. Ha nem sikerül beazonosítani, akkor beírom a valószínűleg téveset is, mert a rossz adat is információ. Attól, hogy nekem nem sikerült rájönni a hiba okára, másnak sikerülhet. Pillanatnyilag 16. 363 születési hely van az adatbankban. Régen még voltak tanyák meg puszták mint születési helyek. Fáj, hogy az utóbbi évtizedekben a kistelepülések mint születési helyek megszűntek. Magyarországon van mintegy 3200 település, a történelmi Magyarországon adódik ez a durván ötszörös szám, és ott van még az emigráció: Rio de Janeirótól Tokióig.

Hogyan lehet a téves adatokat kiszűrni?

Kialakult bennem a forrásoknak egy hitelességi rangsora. Azután logikai alapon: ha elírnak valamit és fölcserélnek számokat. Ha következetesen olyan adatokat írnak, amelyeknek ellentmond a születési dátum, akkor elkezdem kapisgálni, hogy elírás történhetett. Másrészt arra nem tudok vállalkozni, hogy mindegyiknek utánanézzek. Ekkor kap szerepet az “adateltérések” mező. Az esetek 90%-ában elírásról van szó. A forrásoknak egyre nagyobb része online. Ez kőkemény kihívás. A nyomtatott forrás mindig hozzáférhető, viszont az online adattárak nagyon illékonyak, jártam úgy, hogy egy hatalmas adatbázis egyik napról a másikra eltűnt.

Kiknek készült és mire használható az adatbázis?

Bárkinek, aki személyi információk után érdeklődik. Alapvető tájékozódási eszköz a honismerettel, helytörténettel foglalkozók számára. A Berzsenyi Dániel Főiskolán könyvtári oldalról a helyismeret tárgykörét, történelmi megközelítésben pedig a helytörténet alapjait tanultuk. 1985-ben szépen, módszeresen elkezdtem lapozgatni az akkori, még szegényes forrásokat, és összegyűjteni a helyi kötődésű személyeket. Az első lexikon felénél azonban abbahagytam és elindultam a teljesség felé. Csöngei származású vagyok, eszembe jut a csöngei költőfejedelem, Weöres Sándor A teljesség felé című műve. Véletlenül Weöres Sándor könyvtáros is volt. Bárki számára hozzáférhető az internetes hozzáférés minimális éves előfizetési díjért. Nyugodtan hozzámfordulhat bárki, szívesen segítek. Akkor fogom ingyenessé tenni, ha intézményes szinten is látom a jövőjét. Munkaidőn kívül csinálom és immár 22 éve kényszervállalkozóként. Reggel, este, hétvégén, szabadság alatt. Egy bencés búcsújáró helyen stílszerűen fogalmazva: szerzetesi alázattal, szenvedéllyel, szívvel és lelkesedéssel végzem a tennivalókat. Három és fél évtized múltán sem fásultam bele a munkába. A mindenkori közalkalmazotti béremre vetítve az adatbázis fejlesztésére fordított munkám értéke meghaladja a 100 millió forintot…

Milyen könyvek, kiadványok jelentek meg az adatbázisából építkezve?

Szívügy számomra a Nemzeti évfordulóink címet viselő sorozat. 2008 óta immár tucatnyi alkalommal állítottam össze ennek a kiadványnak az alapszócikklistáit. Fárasztó munka kiválasztani azt 80-100 személyt, aki a javaslatba bekerül, holott mellette szinte ugyanolyan fontosságú a másik 30-50, aki szintén méltó lenne rá. Eddig még nem volt olyan visszajelzés, hogy nagyon jelentős kimaradt volna. Hangsúlyt fektettem a tájegységhez kötődő személyek gyűjtésére. Ebből nőtt ki a könyvtár honlapján folyamatosan bővülő Kemenesaljai életrajzi lexikon, amelynek 180 személyt tartalmazó nyomtatott verziója 2014 végén látott napvilágot.

Mi a véleménye a digitális világról?

Hiszem, hogy teljesen soha nem fogja kiszorítani a nyomtatott kultúrát a digitális, mert az interneten az igazán értékes tartalmak azok, amelyeket nyomtatott alapról digitalizáltak. Még mindig van presztízse a nyomtatott megjelenésnek: az emberek nagyon fontosnak értékelik, ha nyomtatott formában láthatják a saját alkotásaikat. Könyvtári oldalról is megpróbáljuk harmonizálni a nyomtatott és a digitális világot. Óriási térhódítása van az online tartalomszolgáltatásnak, de mi leszünk az utolsó hídfőállások, akik feladják, hogy a nyomtatott kiadványokra kevésbé van szükség, mint korábban. Harcolunk az utolsó példányig!

Megjegyzés: Az interjú rövidített változata megjelent az Édes Anyanyelvünk 2020/3. számában.

Új hozzászólás